A magyarok többet fizetnek ugyanazért, mint a szlovének vagy a németek?
2023. február 27. 09:50
Valamint a rekord magas infláció miértjei György László kormánybiztos szerint.
A Makronóm Intézet felmérése
Az index.hu közölt interjút György László kormánybiztossal, aki a közmédiának nyilatkozott a hazai gazdasági helyzetről, a rekord magas infláció miértjeiről és a 2023-as évre szóló kilátásokról. A kormánybiztos a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködés és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának felelőse.
György László szerint két éve nyilvánvaló volt az emelkedő tendencia, mivel a világméretű ellátási láncok megszakadtak a világjárvány során, ami kiváltotta ezeket a változásokat. Mindezt alátámasztandó a Makronóm Intézet felméréseit idézte, melyek szerint a tengeri szállítás költségei többszörösükre emelkedtek az időszakban. Az inflációra Magyarországon György szerint ez legalább 3,5-4 százalékpontos emelő hatással van, és azt is problémásnak ítélte, hogy szerinte a multinacionális vállalatok 2021-ben átlagosan 70 százalékkal emelték meg a haszonkulcsukat.
A profit szerinte abból származott, hogy a járványkorlátozások feloldásakor az "emberek annyira meg akarták élni a szabadságukat", hogy a globális szereplők annyit kérhettek "érte", amennyit csak akartak.
Az Oroszország és az Ukrajna közötti háború és az azt követő energiaválság szintén az árak emelkedését okozta - idézte szavait a hirado.hu az interjú összefoglalójában. György László sajátos okokat és észlelni vélt az infláció mögött, mely harminc éves csúcsokat döntöget Magyarországon.
A profit szerinte abból származott, hogy a járványkorlátozások feloldásakor az "emberek annyira meg akarták élni a szabadságukat", hogy a globális szereplők annyit kérhettek "érte", amennyit csak akartak.
A háború tüze
A kormánybiztos úgy vélte, hogy a gazdasági elemzések világosan kimutatják, hogy az ukrajnai háborúhoz legközelebb fekvő országok magas inflációtól szenvednek. A balti államokban a legmagasabb az infláció, őket követi Csehország és Magyarország.
A hazai kiváltó okok közül kiemelte az aszályt, mivel földjeinek kétharmadát, olyan mértékű, rekordszárazság sújtotta, melyre egyetlen más európai országban sem volt példa.
Ide sorolta a lengyel zloty és a magyar forint árfolyammozgásait, kilengéseit az euróval szemben, melyek az EU-val folytatott tárgyalások kilátásainak függvényében mozogtak. Végezetül György László a hazai infláció hátterében az agresszív árképzés jelenségét vélte megtalálni. Ennek értelmében Magyarországon ugyanazon élelmiszereket és termékeket a gyártók és kereskedők magasabb áron adják el, összehasonlítva a Szlovéniában, Muraszombaton vagy Németországban tapasztalható árakkal. Ez a gyakorlat György szerint "túlárazási jelenség" néven említhető és a magyar hatóságok figyelmét sem kerülte el, így a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot is indított.
Magyarországon ugyanazon élelmiszereket és termékeket a gyártók és kereskedők magasabb áron adják el, összehasonlítva a Szlovéniában, Muraszombaton vagy Németországban tapasztalható árakkal.
Kormánytámogatások
György László szerint a kormány döntése alapján 2022-ben a magyar családok és nyugdíjasok a költségvetés egy ötödét elérő támogatásban részesülhettek. Az adóvisszatérítés, a nyugdíjemelés, a nyugdíjprémium és a tizenharmadik havi nyugdíjkifizetések szerinte mind ide tartoztak.
A már említett Makronóm intézet szerint, az infláció tetőzése a második negyedévben várható, majd az év végére egyszámjegyűre csökken a pénzromlás üteme. Előrejelzésük szerint az infláció jelentős csökkenése már csak azért is várható, mivel a globális ellátási láncokat érő nyomás a koronavírus előtti szintre csökkent, a gázpiaci árak is visszatértek arra a szinte, melyen a háború előtt voltak, valamint a kormány említett agresszív árképzéssel kapcsolatos intézkedései is ellene hatnak majd.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Hiába nyitottak a munkaadók, kicsi az esélye az évközi minimálbér-emelésnek
2023. június 23. 15:44
Túl vannak az első tapogatózó egyeztetésen a szociális partnerek, miután hónapok óta csökken a minimálbér vásárlóereje. A vállalkozói oldal ugyan nyitottnak mutatkozik az évközi emelésre, amely legkorábban szeptember–október tájékán lenne esedékes, de akkor már a jövő évi minimálbér-tárgyalásoknak kell elindulniuk.
A munkaadói oldal sem zárkózott el attól, hogy elinduljon egy párbeszéd a felek között, mert ők is érzékelik, hogy a magas infláció mekkora probléma a munkavállalók körében – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése után.
Rákkeltő anyagok kerültek a Salgó-patakba
2024. április 22. 15:47
A Greenpeace szerint a mérgezés veszélyezteti az emberi egészséget és az élővilágot is.
