A méhészeti ágazat jelentősége túlmutat önmagán
2024. november 29. 16:21
Mézet lehet importálni, beporzást viszont nem - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az európai méhészeti ágazat jövőjéről rendezett konferencián Brüsszelben, csütörtökön, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a vadon élő virágos növényeink csaknem 90 százaléka, a termesztett növényeinknek pedig 80 százaléka függ legalább részben a beporzóktól, így a méhészeink által gondozott mézelő méhek tevékenységétől is.
A méhészet esetében olyan területről beszélünk, melynek jelentősége jóval túlmutat a megtermelt méz gazdasági értékén.
A méhészeti ágazat szereplői nemcsak a fogyasztókat látják el mézzel, hanem fontos ökoszisztéma szolgáltatást is nyújtanak. Ahhoz, hogy a méhtartási kedv fennmaradjon, a méhészeti tevékenységnek megfelelő, méltányos megélhetést kell nyújtania az érintettek számára. Ezért a jövőben a méhészek bevételi szerkezetében a méz előállítása mellett figyelembe kell venni a beporzásban végzett tevékenységet is, ami hozzájárulna a gazdaközpontú uniós agrárpolitika megvalósulásához is. Az európai fogyasztók élelmezésbiztonságának javítása pedig elősegítené, hogy az Európai Unió ismét erős és versenyképes legyen.
fotó:oee.hu
Nagy István kitért arra is, hogy a méhészeti ágazatban foganatosított intézkedések még nem bizonyultak elég hatékonynak. Hangsúlyos probléma, hogy az EU nem önellátó és az európai méhészek erős piaci ellenszélben dolgoznak, úgy, hogy a külpiacokról érkező méz természetes eredete gyakran nem is igazolható. Éppen ezért mihamarabbi európai szintű együtt gondolkodásra és célzott, támogató fellépésre van szükség az uniós méhészek és az európai fogyasztók élelmezésbiztonságának megőrzése érdekében - hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.
forrás: AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
Súlyos a helyzet Magyarországon: tragikus, ami a Tiszával történik
2022. december 14. 13:51
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ugyancsak az Infostart Aréna műsorában egyértelműen úgy foglalt állást, hogy szükség lenne egy ilyen beavatkozásra a Tiszán. Közölte, hogy a rendelkezésre álló potenciális vízkészletet növelni kell, amire az idei aszályos év is rámutatott, hiszen gyakorlatilag elmondható, hogy a végletekig ki kellett hegyezni a rendszert annak érdekében, hogy vizet tudjanak szolgáltatni. Az OVF főigazgatójának elmondása szerint többféle műszaki megoldás is lehetséges: fenékküszöb, vízlépcső.
Gólyalábon a költségek
2023. március 27. 12:52
A hivatalos adatok szerint a burgonya tavalyi termőterülete nem érte el a 8 ezer hektárt. Évtizedek óta csökken a vetésterülete, de arra kevesen számítottak, hogy 2022-ben összesen 7900 hektáron ültetnek krumplit.
Ha a tavalyi aszályos időjárást és annak következményeit nézzük, akkor mégsem csodálkozhatunk ezen: akadt több olyan vármegye, ahol a hektáronkénti termésátlag a 14-16 tonnát is alig érte el. Ugyanakkor néhány kitartó és bizakodó vállalkozó még mindig reménnyel indítja az újabb évben a burgonyát, pedig legutóbb a költségek akkorát nőttek, hogy szinte gólyalábon jártak. Azt kéne ellensúlyozni hozamokban, és főleg értékesítési árban. Utóbbinak egyelőre kevés a realitása.
