A méhész munkája csak kiegészíti azt, amit ők majdnem teljes egészében elvégeznek. Amúgy családi vállalkozásban dolgozom, leginkább egyedül, de a feleségem segít, amikor kell. Vannak ilyen időszakok a méhészkedésben, például pörgetéskor több ember munkája elkél.

 

A napi munka közepette nagyon fontos odafigyelni a méhekre, mert sok alattomos és súlyos betegség leselkedik rájuk, sajnos – mondja Dienes Attila.

 

– A méhbetegségek közül az atka a legsúlyosabb. Szinte lehetetlen kiirtani. Nagyon oda kell figyelni, mert a méhekhez nem lehet orvost hívni. Minden problémát és helyzetet magunknak kell megoldanunk. Hetente, kéthetente át kell vizsgálni az állományt, nem jelentkezett-e fertőzés. Szó szerint résen kell lenni, hogy ha baj volna, mielőbb orvosolni tudjuk. Aki a méhészkedést komolyan veszi, az foglalkozik a problémákkal, és ennek érdekében folyamatosan vizsgálja a családokat.

 

A méz készítése szintén odafigyelést igényel.

 

– A jó méz titka, hogy szakmailag a lehető legprecízebben készüljön. A legtöbb munkát elvégzik helyettünk a méhek, tulajdonképpen alig hagynak feladatot nekünk embereknek.

 

Az a dolgunk, hogy idejében megkezdjük a pörgetést, és hogy a mézeket megfelelően kezeljük. Ha ennyit megteszünk, akkor szinte biztos, hogy a lehető legjobb minőségű mézet kapjuk.

 

Amúgy a mézelőállításban nem történt sok változás, az igazi magyar méz még mindig nagyon jó minőségű.

 

Bár Magyarországon még mindig viszonylag kicsi az egy főre jutó mézfogyasztás, de szerencsére egyre többen döntenek úgy, hogy cukor helyett mézet használnak, mégpedig mindenben, amiben csak lehet. Jól teszik, mert bármelyik fajtáról, bármelyik ízűről legyen szó, egészségesek és garantáltan jót tesznek a szervezetnek. Régen, sok évtizeddel ezelőtt, még mindenre mézet használtak az emberek. Gyógyították vele a betegségeket, a megfázástól kezdve akár a sebek kezeléséig is alkalmazták. A méz jótékony hatása természetesen ma is megvan, de sokszor el kell mondani az embereknek, amíg úgy döntenek, hogy kipróbálják.

 

– Mit érdemes tudni, amikor méz használata-fogyasztása mellett döntünk? Azt talán mindenki tudja, hogy a méz jótékony hatásait hosszasan lehet sorolni. Nagy az energiatartalma, mégis könnyen emészthető, fertőtlenítő, tisztító hatása van, nyugtat, tonizál, csökkenti a fájdalmat, enyhíti a gyomor- és a kiválasztószervi panaszokat. Enyhíti a megfázásos tüneteket és segíti a szervezet méregtelenítését. Mindemellett a méz megőrzi az eredeti növény gyógyhatását. Langyos teába keverve a megfázás minden tünetét enyhíti. Bármelyik méz jó választás erre, de az akácot tartják a leghatékonyabb segítségnek.

 

Az akácméz és a repceméz fertőtlenítő hatása segít a torokfájáson. Nagy vitamintartalma miatt az akácméz, más beltartalmi értéke miatt a repceméz, széles körű hatóanyag-tartalma miatt pedig a vegyes virágméz javasolt az immunrendszer erősítéséhez.

A repceméz kiváló az érzékeny gyomor kezelésére. Ha a repce valamiért nem kívánatos, az akácméz is megér egy próbát, viszont napraforgómézet kifejezetten tilos érzékeny gyomorral fogyasztani. Az akácméz van a legjobb hatással a csontképzési zavarokra, nagy kalciumtartalma miatt. Nagy vastartalmuk miatt az akácméz és a repceméz megfelelő választás a vérszegénységre. A napraforgóméz javít a prosztatával kapcsolatos problémákon és a vizelési nehézségeken. Jó baktériumölő hatású, ugyanakkor kedvező árú a vegyes virágméz, ami horzsolt sebek külső kezelésére is alkalmas. Kálium- és kéntartalma miatt az akácmézet méregtelenítésre szokták ajánlani. Nagy E-vitamin-tartalma miatt a napraforgóméz jól támogatja az antioxidáns-kúrákat. Olcsó, pedig sokféle nektár beltartalmi értékeit ötvözi a vegyes virágméz, ami ezért kitűnő választás általános egészségmegőrzési célra. Talán nem is tudok még egy olyan élelmiszert mondani, ami ennyire széles körűen jótékony hatással volna az egészségre.

 

Dienes Attila mézrepertoárjának része többek között az akác-, a repce-, a napraforgóvirág- és a hársméz. Mint mondja,

 

hosszú évekig felvásárlóknak adta el a mézet, de egy idő után olyan bagatell összeget adtak érte, hogy inkább a piacozás mellett döntött. Azt mondja, bizalmatlanok a vásárlók, akik igazi magyar mézet szeretnének a pénzükért.

 

Aki akár egyetlen egyszer belefutott hamis áruba, az már alaposan megnézi, hogy mire, milyen minőségű árura költ.

 

-Ezért aki első alkalommal jár nálam, az mindig sokat kérdez. A fajtán kívül érdekli, hogy miből és hol készült, hogy saját mézet árulok, vagy vásárolt alapanyagot. A magam részéről ezt természetesnek tartom. Úgy gondolom, hogy aki minőséget termel, az elnyeri a vásárlók bizalmát, és talpon tud maradni a piacon. A vásárlók összetétele vegyes. Örülök neki és sokat jelent számomra, hogy egyre több a visszajáró vásárlóm.

 

– A méz bizalmi termék, ez nem kétséges. Járom a termelői piacokat, bemutatom a termékeimet, elmondom, milyen jótékony hatásuk van. Ez még szebbé teszi számomra a mézkészítést.

 

A vásárlók nem zsákbamacskát vesznek nálam, hiszen mindent megkóstolhatnak, hogy a nekik legjobban ízlő terméket vegyék meg. Természetesen elmondják a véleményüket, és adott esetben „konzultálunk” a hazai mézhelyzetről. Sajnos jócskán akadnak problémák.

Az innen-onnan külföldről behozott mézek nem tesznek jót a magyar méznek – főleg azok nem, amelyek még csak méh közelében sem jártak. Sok multi tele van külföldi termékekkel, például szerb és ukrán mézekkel, de máshonnan is érkezik hazánkba. Ráadásul az áruk nem alacsonyabb, sőt, sokszor jóval drágábbak. Amikor azt olvasom, hogy egy-egy vizsgálat bajokat talált, akkor elgondolkodom rajta, mennyire nem tesznek jót ezek a hírek a magyar méhészetnek, az őstermelőknek. Reménykedünk, hogy idővel megoldódnak a problémák. Azt mondom, a méz mindig kurrens cikk volt, és bízom benne, hogy az is marad.

 

forrás: magyarmezogazdasag.hu