A mezőgazdasági talajoknak különösen nagy a mikroműanyag-szennyezettsége
2023. április 17. 09:30
A mezőgazdasági talajok szennyezettsége általában nagyobb, mint a városi talajoké. Mi ennek az oka, és mit tehetünk?
Az óceánok műanyagszennyezése már jó ideje nagy figyelmet kap, azonban a talajok mikroműanyag-szennyezettsége akár 4-23-szor is nagyobb lehet. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk is származik

Honnan származik a szennyezés?
A szennyezés származhat például szennyvíziszapból, tisztítatlan szennyvízből, talajtakaró fóliákból, de akár a gumiabroncsokból is. Az egyre gyakoribb aszályok miatt a kiszáradt, repedezett talajba könnyebben és mélyebbre jutnak el a mikroműanyag-szemcsék, és ezzel megváltoztatják annak kémhatását, tápanyagtartalmát és szerkezetét.
Ezután pedig beépülnek a növények sejtjeibe, ami gátolja például a búza csírázását, illetve felhalmozódnak a fás szárú növények gyökereiben, hajtásaiban és leveleiben, a talaj felső 20 centiméteres rétegében jelen lévő mulcsfólia-maradványok pedig a gyapotnál terméscsökkenést okoznak.
Mit tehet a mezőgazdaság?
Vissza kellene szorítani az egyszer használatos műanyagok alkalmazását, és melegházak esetében inkább polikarbonátot vagy üveget használni. A takarófóliák helyett pedig a takarónövények jelenthetnék a természetes alternatívát. A hüvelyesek például élő takarónövényként funkcionálhatnak, nitrogénforrást biztosítva az elsődlegesen termelni kívánt növény számára. Ahol az alternatív, környezetbarát megoldások nem megoldhatók, ott fontos a használat utáni begyűjtés és az újrahasznosítás.
Nem árt tudni, hogy a mezőgazdasági talajok szennyezettsége általában nagyobb, mint a városi talajoké. Hogy mi ennek az oka? Az, hogy a világon előállított összes műanyagnak a 2-4%-a kerül mezőgazdasági felhasználásra. És ez mit jelent számokban? 2019-ben 7-14 millió tonnát.
Szennyvíziszap, talajtakaró fóliák, gumitörmelékek
A szennyvíztisztítás során a mikroműanyagoknak csak egy részét tudják eltávolítani, egy része azonban a szennyvíziszapba kerül. Ha ez a mezőgazdaságban kerül felhasználásra, akkor annak mikroműanyag-tartalma a talajba kerül. A tisztítatlan szennyvíz öntözővízként való alkalmazása is mikroműanyaggal szennyezi a termőterületeket.
Világszerte 20 millió hektáron alkalmaznak talajtakaró fóliákat, és mennyiségük egyre növekszik. Amikor a fóliákat leszedik a talajról, annak kisebb darabjai gyakran ott maradnak a földeken. Ezenkívül a talajban maradnak a vetőmagok bevonására szolgáló anyagok is. Hihetetlen mennyiségű gumitörmelék is szennyezésnek teszi ki az út menti területeket. Márpedig mindezeknek egy része a talaj mélyebb rétegeibe kerül, komoly károkat okozva.
Mit tesz a mikroműanyag-szennyezés az állatokkal?
A földigiliszta esetében kimutatták, hogy a polietiléndarabkák elfogyasztása és felhalmozódása szövettani elváltozásokat okoz, megváltozik az állatok táplálkozása és ürítése is. Fonálférgek esetében a mikroműanyagok elfogyasztása a kalciumszint csökkenésével és az oxidatív stressz fokozódásával járt. Csökkent az állatok testhossza, szaporodó- és túlélőképességük is romlott. Ha az egérnek mikroműanyag kerül a szervezetébe, felborul a máj lipidanyagcseréje, és megváltozik az állat beleiben élő mikrobióta összetétele is.
A kutatásokat azonban rendszerint nagyobb mikroműanyag-koncentrációval végezték, mint amennyi a talajokban előfordul, ezért még további kutatások szükségesek.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
VÁRNAK VAS VÁRMEGYE CSODÁLATOS ERDŐI
2023. március 21. 13:16
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az elmúlt öt évben közel 14 millió facsemetét ültetett el és több mint 135 ezer kilogramm makkot illetve fenyőmagot használt fel az erdők megújítása és gyarapítása során, valamint 54 hektáron telepített új erdőt. Nevezetességei a 300 éves korukban leroskadt vén tölgyfák, a banyafák, amelyeknél – a hiedelem szerint – találkoztak a seprűnyélen ideérkező boszorkányok.
A kajszitermés jelentős részét elvitte a fagy
2023. július 12. 13:55
Ritka kincs lesz idén a magyar kajszi, a tavaszi fagyok, a virágzáskori lehűlés, illetve a nagy hőingadozás miatt a megszokott termésmennyiség csupán negyede kerülhet piacra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint a klímaváltozás hatásaként egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése.