Felülvizsgáltatnák a Munka törvénykönyvét

A rendezvény a szakszervezetek „követelési piramisának” felépítésével kezdődött. Ebből kiderült, hogy az érdekképviseletek többek között a Munka törvénykönyvének felülvizsgálatát és igazságos adórendszert követelnek, valamint azt, hogy a bérminimum érje el a létminimum szintjét.

Ezt követően a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek (Liga), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vezetői virággal emlékeztek a Városligeti Szakszervezeti Emlékkőnél, az első szabad majális helyszínén.

Alapjövedelmet vezetne be a PM

A Magyarországon élők létbizonytalanságáról és terjedő kiszolgáltatottságról beszélt a Párbeszéd Magyarországért szóvivője május 1-jei ünnepi kitelepülésükön, Budapesten. Tordai Bence elmondta: az alacsony jövedelműeknek alapjövedelmet vezetne be pártja. Ez a dolgozóknak is járna, így a nettó minimálbér havi 74 ezerről 105 ezerre nőne.

A Fidesz ezzel szemben a felső jövedelmi egyötöd mellett áll ki, míg a munka világából kiszorulók semmilyen támogatásra nem számíthatnának - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a korábbi hírekkel szemben Karácsony Gergely miért nem szólal fel az MSZP városligeti színpadán, Tordai Bence azt felelte, az után, amit a zuglói önkormányzatban a Liget-projektről szóló szavazáson a szocialista Tóth Csaba és „tettestársai” elkövettek, nem meglepő, hogy a XIV. kerületi polgármester nem tud mit mondani az MSZP-s közönségnek. Ami Zuglóban az MSZP részéről történt, nehezen értelmezhető másként, mint az elvek elárulásaként - jelentette ki.

DK: A fizetéseket nem lehet egyik napról a másikra megduplázni

A leendő új, demokratikus kormánynak olyan új Munka törvénykönyvét kell alkotnia, amely erősíti a munkavállalók képviseltét, visszaadja a sztrájk jogát, megbecsüli a hétvégi munkavégzést és emeli a pótlékot - ismertette a Demokratikus Koalíció elképzeléseit a párt elnöke vasárnap a Városligetben tartott május 1-jei sajtótájékoztatóján.

Gyurcsány Ferenc egyetértett azokkal, akik szerint béremelésre van szükség, de kijelentette, hogy a fizetéseket nem lehet egyik napról a másikra megduplázni. Emlékeztetett a DK Sokak Magyarországa című programjára, amely szerint a következő öt-tíz évben a béreket az inflációt meghaladóan öt-hat százalékkal kell növelni.

Részben tudtak az aktivista akcióról
Egy kérdésre azt mondta: a DK részben tudta, hogy aktivistái arra készülnek, hogy keresztbe fekszenek a síneken, és ezzel megállítják a felcsúti kisvasutat. A tett szimbolikusan kifejezte azt az elutasítást, amelyet „Orbán-rezsimjével, az önkény rezsimjével szemben éreznek” - folytatta. A pártelnök hozzátette: reméli, hogy a demonstráció békés és nyugodt volt, majd köszönetet mondott az abban részt vevő aktivistáknak.Hozzátette: két kivételt tennének, az egészségügyben és az oktatásban a következő négy-öt évben a mostanihoz képest megdupláznák, majd az azt követő négy-öt évben a jelenlegihez képest megtripláznák a fizetéseket.

Egy kormány nem teheti meg, hogy a megélhetési minimumot a minimálbér alatt állapítja meg - jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc közölte: a jelenlegi kabinet mindent az erő nyelvén próbál megoldani, de a megállapodáshoz  a munkavállalókkal és a munkáltatókkal nem erő, hanem kompromisszumkészség kell.

Helyre kell állítani az érdekegyeztetést, nem lehet válogatni az érdekképviseletek között, „nem lehetnek kedvencek és lieblingek” - tette hozzá.

Az uniós csatlakozást is ünnepelte az Együtt

Általános bérfelzárkóztatást és többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését sürgette Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke pártja fővárosi majálisi rendezvényén, a fenntartható növekedés biztosítása és a középosztály megerősítése érdekében.

Az ellenzéki politikus vasárnap, a budapesti Szabadság téren újságírók és tucatnyi érdeklődő előtt tartott beszédében hangsúlyozta, Magyarország európai uniós csatlakozását is ünnepelni kell, hiszen az ország tizenkét éve ezen a napon csatlakozott a közösséghez.

Szigetvári Viktor elfogadhatatlannak nevezte, hogy szerinte a kormányfő a kvótanépszavazással „keletre, Putyinhoz vezetné az országot”. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök belenyugodott abba, hogy Magyarország az EU másodrendű tagja lesz és „rezsimje egy feudális és leszakadó országot épít”, amelyben emelkednek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek.

Kiemelte, bár a szegénység növekedése a világon mindenhol a populizmust erősíti, a középosztályt nem lehet erősebbé tenni „az asztal felrúgásával és a világ felforgatásával”. Ehhez szorosabb, egységesebb európai együttműködés kell, amelyben az EU nem a „magyar oligarchákat finanszírozza” - fejtette ki az Együtt vezetője, majd hozzátette, pártja a józan középúton jár és egy jól működő, többkulcsos személyi jövedelemadóval rendelkező szociális piacgazdaságban hisz, amelyben erős szakszervezetek és erős állam küzd a nagyobb bérekért.

A szocialisták szerint itt a baloldal ideje

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az elmúlt két év azt igazolja, hogy most van igazán szükség az igazi baloldalra. Tóbiás József pártja május 1-jei rendezvényén a Városligetben hangsúlyozta: 2018-ban nem pártok szövetségével, hanem a helyi közösségek megszólításával nyerhetnek.

A győzelemhez nem kell szövetséget kötni sem a Fidesszel, sem az őt kiszolgáló hűbérúri rendszerrel. Az MSZP-nek a társadalommal kell szövetséget kötnie - jelentette ki.

Az ellenzéki politikus azt mondta, szükség van olyan baloldalra, amely nem huny szemet az igazságtalanság felett, nem nézi tétlenül, hogy milliók élnek nincstelenül.

Olyan Magyarországot kell építeni, amely minden állampolgárának biztosítja az egyenlőséget - jelentette ki.

Mint mondta, nem olyan Magyarországot akarnak, ahol az embereknek dönteniük kell: ételre vagy gyógyszerre költsék a pénzüket, ahol megosztják a pedagógusokat.

Tóbiás József szerint a hatalom fél a néptől, mert ha az emberek elmondhatnák a véleményüket, akkor kiderülne, hogy a néppel szemben kormányoznak.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP pénteken újraválasztott budapesti elnöke azt mondta, hogy a kormányzás, az oktatás és az egészségügy fejlesztése helyett urizálás és lopás folyik az országban.

Az ellenzéki párt fővárosi elnöke azt mondta, minden profi boxmérkőzés 12 menetből áll, a boltzár ügyét, a Nemzeti Választási Iroda előtti harcot, az időközi választásokat megnyerték.

De minden menetben állva kell maradni; a következő lépés "a lopásgátló népszavazás" - hangsúlyozta, arra kérve a résztvevőket, írják alá az állami vezetők bérplafonjáról és a földek állami tulajdonban maradásáról szóló népszavazási kezdeményezéseket.

Emlékeztetett: Magyarország 12 éve lépett be az Európai Unióba, és a magyarok kétharmada ma is Európát választja.

Forrás: Magyar Hírlap