A vártnál gyengébb bérnövekedés elsősorban a közszféra 6,1 százalékos éves alapú növekedéséhez vezethető vissza. Erre a gyenge dinamikára 2016 októbere óta nem volt példa.

A kedvezőtlen adat azonban teljes mértékben a nem havi rendszerességű keresetek 73,4 százalékos csökkenéséhez vezethető vissza. Ami a versenyszférát illeti, a 11,4 százalékos növekedési ütem felülmúlta az idei év átlagát.

Kép: Pixabay

Összességében tehát a két szektor közötti bérversenyt két hónap után újra a versenyszféra tudta megnyerni.

A munkaerő iránti kereslet tekintetében az összkép továbbra is kedvezőnek mondható. Az

elsődleges munkaerőpiacon 127,8 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a közfoglalkoztatottak száma 46 ezer fővel 114,5 ezerre zsugorodott.

Előretekintve azt mondhatjuk, hogy a munkaerőért folytatott küzdelem továbbra is felfelé hajtja majd a béreket, de közben a növekvő infláció miatt a reálbérek már nem érik el idén a kétszámjegyű növekedési ütemet, az 9 százalék körül alakulhat 2018 egészében. Mindazonáltal így is a történelmi átlag felett maradhat a reálbér növekedése.

piacesprofit.hu