• nem egyértelmű, hogy ezek a tervezetek az előzetes és az időszakos vizsgálatokra egyaránt vonatkoznak-e?
• a rendeletek nem tisztázzák, hogy a más jogszabály által, kötelezően előírt munkakörialkalmassági vizsgálatot előíró szabályai hogyan viszonyulnak az új rendeleti előírásokhoz? (Lásd a képernyő előtti munkavégzés esetét.)
• az egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó területeken foglalkoztatók köre nem egyértelműen meghatározható, és ebből következik, hogy nem azonosítható, vajon melyik munkáltatóra melyik rendelet terjed ki (példának okáért az NGM az “iparügyekért” felelős, tehát akár a teljes iparban lehetne ezt értelmezni, de közben az élelmiszeripar nem tartozik hozzá. Vagy egy könyvelő bt-re melyik miniszter rendeleteterjed ki?)

 Mindkét oldal felhívja a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy

• a munkavédelemről szóló törvény nem változott a tekintetben, hogy továbbra is a munkáltató felelőssége a munkavállalóit úgy foglalkoztatni, hogy az adott személy, valamintmások egészségét, testi és szellemi épségét ne veszélyeztesse, vagy károsítsa, illetve
• továbbra is él az a törvényi előírás, mely szerint egy munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas.

• alaptörvényellenes [az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdésébe ütközik) - sérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel egyes – még nem ismert munkavállalói kört – hátrányos helyzetbe hoz azáltal, hogy nem biztosítja számukra alapjogként az ingyenes foglalkozásegészségügyi szolgáltatást,
• ellentétes az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénnyel (53. §), valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvénnyel (17. §),
• sérti az uniós jogot, mivel ellentétes a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvvel,
• és a hazánk által ratifikált 161. számú ILO egyezménybe ütközik (1988. évi 13. törvényerejű rendelet).

• pl. veszélyes lehet a munkavégzésből származó nehéz - közepesen nehéz - könnyű fizikai munkából származó mechanikai megterhelés okozta igénybevétel is, ami nem szerepel a 13. pont alatt;
• pl. a munkakörülmények számos kedvezőtlen hatása is lehet veszélyes, ami nem jelenik meg sem a 11. pont, sem a 13. pont alatt;
• pl. a magasban, az alpintechnikával, a föld alatt, a dekompresszióban - túlnyomásban (keszonmunka, búvármunka), a beszállással végzett munka;
• pl. a hőmunka definiálása is megjelenhetne a 13. pontban;
• pl. a veszélyforrások között helytelen az aeroszolok és porok besorolása a fizikai kóroki tényezők körébe, mivel azok döntően a kémiai kóroki tényezők körébe tartoznak, egy részük pedig a biológiai kóroki tényezők csoportjába sorolandó.

• az 1. pontban az anyagkitermelés, aknaépítés, föld alatti munkák, alagútépítés
• a 2. pontban a zárt térben való korrigált effektív hőmérséklet (24 °C (K) EH) értékét a szabadtéri hőmérséklet, a páratartalom és légmozgás is befolyásolja, de ennek az adott időpontban való mérése, regisztrálása nem lehetséges a jelenlegi előírások mellett, ezért szükséges volna a (K) EH)-et helyettesítő mérőszám műszaki – jogszabályi – meghatározására, azért, hogy a munkavállalókat a tényleges hőterhelésre vonatkozó szabályok szerint foglalkoztathassák;
• betarthatatlan és értelmetlen a meleg munkahelyek vonatkozásában a tisztifőorvosi hőségriadóra való utalás. Egyrészt a dolgozó felvétele a céghez nem feltétlenül hőségriadó idején történik, hanem akár decemberben, illetve a hőségriadónak területi hatálya is szokott lenni, amely értelmezhetetlenné teszi a rendelet ezen részének alkalmazását. Másrészt egy adminisztratív aktus (hőségriadó elrendelése) és a kültéri, napon végzett fizikai munka (pl. aszfaltozás) között nincs semmiféle szakmai kapcsolat, a munkakörben fennálló egészségkárosító kóroki tényező bármilyen adminisztratív folyamattól függetlenül 100%-ig garantálhatóan minden évben fenn fog állni hónapokon keresztül;
• a 3. pontban az alsó beavatkozási határértéket nem meghaladó munkahelyi zajterhelés extraauriculáris (szomatikus, pszichoszomatikus) hatásait is figyelembe kell venni;
• a zajterhelés mértéke adott munkahelyen időben is változó, és a védőeszközöket nem kizárólag a felső beavatkozási határérték elérése esetén javasolt használni a munkavállaló egészségének megóvása céljából, kiemelten, ha eleve halláskárosodott az illető. Ily módon javasolt a rendelet szövegében a zajexpozícióban foglalkoztatott minden munkavállalóra kiterjeszteni egy alkalmas megfogalmazással;
• A 4. pont mind az ionizáló, mind a nem ionizáló sugárexpozíció esetében magyarázatra szorul, mivel az Mvt. 86. §(1) bekezdésa) pontja szerint „A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok, az ionizáló és nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzésére.”;
• az 5. pont alatt pontatlan az expozíció megnevezése és meghatározása is;
• az 1–6. pont alatt expozíciók, a 7–12. pont alatt munkakörök;
• a 7. pont alatt az Mvt. (CLP) szerinti meghatározásokat kell beidézni;
• a 8. pontból miért maradt ki a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. számú melléklet többi (3.;5.; 6.; 7.; 8.) pontja. Nincs benne a gyógyszergyártás, ivóvíz előállítás, állattartás meghatározott területei, a gyógynövény, gyógynövény-kivonat, valamint az élelmiszer és gyógyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb – de az emberi szervezetbe kerülő vagy azzal érintkezésben használatos – anyagok, készítmények (kozmetikum, gyógyvíz, ásványvíz, tápszerek stb.) előállításával, kiszerelésével kapcsolatos valamennyi munkakör;
• a 8. pontban zavaró a következő mondat „(ideértve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is)”. Helyette az alábbi szöveget javasoljuk: (különösen a rákkeltő, a mutagén és reprodukciót károsító anyagok);
• a 9. pont helyes megnevezése szálló- és rostszerkezetű porok, ami tartalmazza a tüdőfibrózist okozó porokat és rostokat, a keményfaporokat stb. is;
• a 10. pont miért nem a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 1. számú melléklete alapján került meghatározásra? Kérdés, hogy miért maradt ki, ha van szakmai indoka, az 1. és a 2. pontja?
• a 11. pont alatt az éjszakai munkavégzés mellett hiányzik a többműszakos (váltakozó) munkarend és a hosszú munkaidő;
• a 13. pontban a kézi tehermozgatás pontatlan, a 10 kg felett helytelen meghatározás, egyebekben javasoljuk legalább a tervezetben meghatározott „súlynormát”, vagy a végzett tevékenység munkaidő bizonyos hányadában meghatározását;

• az expozíciók között a túlnyomáson végzett (keszon) munka és a beszállással végzett munka;
• a hőmunka végzése, mivel a melléklet 2. pontja a munkahelyi melegre vagy hidegre vonatkozik és nem a munkavállaló hőérzetére;
• a kockázatok közül az elektromágneses tereknek való kitettség, amely komoly egészségügyi kockázatot hordoz magában kiemelten a pacemakerrel élők és egyéb bionikai elektromos berendezések viselői számára;
• a védett csoportokra való utalás, amely kiemelten fontos lenne, hiszen nem kizárólag olyan kockázatok vannak felsorolva a védett csoportok esetében, amelyek jelen rendeletben is szerepelnek, hanem annál bővebb. Ha viszont ezen rendelet alapján őket nem küldik alkalmassági vizsgálatra, nem lesz lehetőség arra, hogy az alkalmassági rendelet (33/1998 NM) mellékletében meghatározottak szerint legyen meghatározva az alkalmasság;
• pszichoszociális kockázatok.