A munkáltatók januártól csökkentenének
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke nem tartja teljesíthetőnek azt a szakszervezeti elvárást, hogy 2019-ben az átlagkereset-növekedés üteme, a minimálbér és a garantált bérminimum is két számjegyű mértékben emelkedjen. Rolek Ferenc a Világgazdaságnak úgy fogalmazott:
A hatéves bérmegállapodás – amelyet 2016 novemberében írt alá a kormány, a munkáltatói és a szakszervezeti oldal – a 2019-es átlagkereset-növekedésről, a minimálbérről és a garantált bérminimumról nem rendelkezik, ezekben a témákban ősszel kezdődnek tárgyalások.
Rolek Ferenc meghatározónak nevezte e tekintetben, hogy
A munkáltatói szervezetek erről tárgyalásokat folytatnak a kormány képviselőivel. A Pénzügyminisztérium a hatéves bérmegállapodásra hivatkozik, amely szerint 2019-től akkor mérséklődhet a szocho 2 százalékponttal, ha 2018-ban megvalósul a 6 százalékos reálbér-növekedés. Ehhez azonban meg kell várni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019 március végi hivatalos adatsorát a 2018-as éves béremelkedési mértékről, és ehhez képest negyedévvel, azaz júliusban csökkenhet 2 százalékkal a szocho.
Az MGYOSZ alelnöke szerint nem szabad ilyen mereven értelmezni az egyezséget, mert ez gátja lesz a bérfejlesztéseknek, miközben a vállalkozásoknak növelniük kell a munkavállalók keresetét, hogy ne menjenek külföldre dolgozni.
A KSH legutóbbi adatai szerint
Rolek Ferenc azt mondta: ha már 2019 januárjában csökkenne a szocho, azaz akkortól már költséget takaríthatnak meg a vállalkozások, úgy nagyobb mértékben nőhet jövőre a minimálbér, mint ha csupán júliustól válik hatályossá az adó mérséklése.
A mikro- és kisvállalkozásokat tömörítő Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke, Németh László a Világgazdaságnak hangsúlyozta: adóváltozásokra lenne szükség, hogy a szolgáltatási szektorban munkálkodók megőrizhessék versenyképességüket.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja