A NAV adataiból számítják az átlagbért

2018. október 04. 09:02
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havonta, a bruttó és nettó átlagkereset közlésével mutatja be a keresetek alakulását. Kereseti viszonyokat több mutatóval, többek között medián és átlag alapján is lehet jellemezni, ugyanakkor két különböző statisztikai mérőszám szembeállítása statisztikailag nem helyes, egyik mutató sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymást kiegészítik.

A kereseti adatok változása nagy érdeklődésre számot tartó mutató, emiatt a KSH ezt havi szinten közzéteszi. Ez az adatkör a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a megfigyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. A megfigyelés nem terjed ki a magyarországi munkavállalók teljes körére.

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Az átlagkereseti adatokat biztosító adatgyűjtésben a megkérdezett szervezetek a munkavállalók egy-egy csoportjára összesítve jelentik az adott hónapra vonatkozó kifizetett keresettömeget és az adott csoport havi átlagos állományi létszámát. Ebből az adatgyűjtés összesített információi kizárólag átlagkereseti adatok publikálását teszik lehetővé, a keresetek személyi szintű eloszlására, illetve a helyzeti középérték (medián) meghatározására ez az adatforrás tehát nem alkalmas.

A medián egy helyzeti középérték, ami azt mutatja, hogy ha a keresőket sorba rendezzük keresetük alapján, mennyit keres a rangsor középső tagja, azaz mennyi annak a keresete, akinél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres.

Forrás: KSH

Forrás: KSH

A járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi szintű/álláshely szintű – adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében (medián kereset, keresetek eloszlása, létszámok kereset kategóriánként stb.).

A keresetek eloszlására vonatkozó egyetlen hivatalos statisztikai adatforrás jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által végzett évenkénti adatgyűjtés az egyéni bérekről és keresetekről. A felmérésből származó adatokat honlapjukon teszik közzé.

216 ezer forint a nettó átlagbér
» 325 ezer forint az átlagos bruttó bér Magyarországon, ez nettó 216 ezer forintot jelent – mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára.

Ez az adatgyűjtés képezi a forrását az Eurostat honlapján elérhető Structure of Earnings Survey adatoknak, amely uniós szinten négyévenkénti adatszolgáltatás, ezért áll csak 2014. évi adat rendelkezésre összehasonlítható módon a tagállamokra (köztük Magyarországra is).

A KSH továbbá mintavételes lakossági adatgyűjtés keretében évente egy alkalommal vizsgálja a magyarországi magánháztartások jövedelmi helyzetét, amely adatgyűjtés nemcsak a munkavállalókat és a munkavégzés közvetlen ellentételezésére szolgáló keresetet veszi számba, hanem a háztartási szektor egészére és az általuk elérhető jövedelemforrások teljes körére kiterjed. E felvétel eredményeiből szintén lehet következtetni a jövedelmek, ezen belül pedig a munkajövedelmek eloszlására. Vonatkozó adatok a KSH honlapján érhetők el.

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Minőség- és méretgondok az idei gyümölcstermésnél

2017. július 24. 07:58
A fagykárok ellenére sem szabadultak el a gyümölcsárak – írta a pénteki Világgazdaság. Ám minőségbeli és méretbeli problémák akadtak. Például pró kajszikat hozott az öntözés hiánya.

Tények a támogatáscsökkenésről - így változik a Közös Agrárpolitika 2020 után

2018. július 02. 08:17
A 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) kialakításáról szóló európai bizottsági javaslat ismeretében fontos pontosan látnunk, mit rejthet a vékonyabb magyar boríték, reáláron mit jelent a magyar mezőgazdaság és a nemzetközi költségvetés számára a tervezett támogatáscsökkentés. Az OTP agrárszakértőinek írásából ezek kiderülnek.