„Sok téveszme és szándékos ferdítés került be a közbeszédbe, amely az európai állattenyésztés ellehetetlenítése irányába hat” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara elnöke az M1 Magyar gazda című műsorában - írja a hirado.hu.

fotó: pixabay.com

Kiemelte, a fogyasztók egyre nagyobb része távolodik a mezőgazdasági termeléstől és a feldolgozástól. Ez azért van, mert nem igazán tudják mihez viszonyítani, illetve nincs saját tapasztalatuk azzal kapcsolatban, hogy mi történik az agráriumban, ezért fontos a téveszméket eloszlatni.

Az állattartás ellen kampányolók azzal érvelnek, hogy a húsfogyasztás egészségtelen, illetve az ágazat kiemelkedően nagy terhet ró a környezetre.

A gazdákat például azzal vádolják, hogy erdőket irtanak ki a legeltetéses állattartáshoz, így tönkreteszik a környezetet. Hazánkban azonban az állattartók olyan gyepes területeket hasznosítanak, amelyek legeltetés nélkül tönkremennének.

„Természetes munkafolyamat a szerves trágya kijuttatása, a gyepgazdálkodás és a gyep tudatos kezelése” – ismertette Süle Katalin charolais törzstenyésztő. Elmondta, annak a gyepnek, amit folyamatosan és időszakosan legelnek az állatok, van ideje megújulni, így a növényzet egészséges és gyönyörű képet mutat. „Nem véletlen, hogy nemzeti parkokban a védett gyepterületek karbantartása is legeltetéssel történik” – jegyezte meg.

Az állattartó telepekről származó szerves trágya pedig kiemelkedően fontos a vegyszermentes gazdaságokban a talaj tápanyag-utánpótlásához.

Az állattartásnak ezért jelentős ökológiai haszna van. Sokat hangoztatott vád az is, hogy a vörös húsok fogyasztása végbélrákot okoz, de erről is kiderült, hogy hamis állítás.

„Tudományos kutatások támasztják alá, hogy ugyanannyi a megbetegedések száma azon emberek körében is, akik nem fogyasztanak húst, mert például vegán életmódot folytatnak” – hangsúlyozta Süle Katalin.

A tojástermelők ellen például a ketreces tartás miatt kampányolnak. A világ egyes tájain talán kifogásolt módon tartják az állatokat, az Európai Unióban azonban a tyúkok tartásának körülményei jelentősen megváltoztak az elmúlt években.

„Azokat a ketreceket, amelyekkel ezt a negatív kampányt hirdetik a magukat állatvédőnek nevező szervezetek vagy személyek, az Európai Unió már szinte évtizedes távolságban betiltotta” – emelte ki Győrffy Balázs, és hozzátette, hogy a mostani ketrecek egyébként az állatvédők aktív közreműködésével lettek kialakítva annak idején.

Győrffy Balázs arról is beszélt, hogy az ágazat képviselői hosszan tudnák még sorolni az alaptalan állításokat.

„Az egyik ilyen például, hogy 15 ezer liter víz szükséges egy kilogramm hús előállításához, miközben a valóság 50 liter. De olyat is lehetett hallani, hogy a világ édesvíz felhasználásának egyharmadát az állattenyésztés hasznosítja, de ez sem igaz, a helyes érték ugyanis 8 százalék” – mutatott rá.

Az európai gazdák nem akarják előírni, hogy ki mit egyen vagy milyen életmódot folytasson. Azt szeretnék, ha a társadalom reális képet kapna tevékenységükről.

Támogatják a környezetvédelmet, de arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az állattartás visszaszorításával Európában veszélybe kerülne sok család megélhetése, valamint szegényesebb lenne a táj és a vidék kultúrája is.

agrotrend.hu / hirado.hu