A földművelésügyi miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy aki a mezőgazdasággal, a magyar élelmiszerek termelésével és előállításával foglalkozik, annak hosszú évekre, évtizedekre kell terveznie, amikor a jószágállomány beállításáról, a földjein termelt javakról, a termeléshez, a feldolgozáshoz és a termények tárolásához nélkülözhetetlen eszközök, gépek vásárlásáról és létesítmények fejlesztéséről hoz döntést.

„Magyarországnak az előttünk álló évtizedekben a sikerhez olyan élelmiszer-gazdaságra van szüksége, amely hagyományainkon alapul, a minőségi magyar élelmiszer-termelés értékét emeli és a családi gazdaságokra támaszkodik” – szögezte le a miniszter. Fazekas Sándor kiemelte: „meg kell becsülnünk azokat az erőforrásainkat, amelyeket őseinktől örököltünk és amelyek ma is rendelkezésünkre állnak; szülőföldünk kincset érő termőföldjét, halállományban gazdag vizeinket, vadjainknak élőhelyet adó erdőinket, amelyekkel fenntartható módon kell gazdálkodnunk, miközben szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a magyar élelmiszerekkel legnagyobb értéke természetességükben rejlik.”

Fazekas Sándor a nemzeti élelmiszer-gazdasági stratégiai programról szólva rámutatott arra is, hogy Magyarország a maga 5,4 millió hektár mezőgazdasági területével és 2 millió hektár erdejével olyan élelmiszer-termelési potenciállal rendelkezik, amelyben szakértői becslések szerint további 60%-nyi termelési többlet lehetőség rejlik.

Az a cél, hogy az elkészített program alapján 2050-re a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás, a kapcsolódó ágazatok és az agráriumhoz kapcsolódó valamennyi gazdasági szektor hozzáadott értéke a nemzetgazdaságon belül elérje a 25%-ot, az agrárexport elérje a 20 milliárd eurót, továbbá hogy a mezőgazdaság és a köré épülő gazdaságban foglalkoztatottak száma megközelítse a 750 ezer főt – közölte a Földművelésügyi Minisztérium vezetője.

Az agrárminiszter azt is leszögezte, a nemzeti kabinet elfogadhatatlannak tartja a mesterséges és génmanipuláción alapuló élelmiszerekre, a tartályban növesztett húsra, klónozott állatokra alapozott élelmiszer-termesztést. Ezek a technológiák egyre távolabb kerülnek a természettől, mezőgazdasági termelő nélküli, ipari park struktúraként jellemezhetőek és az alkotmányunkban is lefektetett alapelveinkkel mennek szembe.

A magyar kormány jól megfontolt és felvállalt célja, hogy a családi gazdaságok földhasználati aránya hazánkban elérje a nyolcvan százalékot. Az agrártárca vezetője hozzátette: már ma is meghatározó foglalkoztatók, napjainkra vidéken sok ember megélhetését biztosítják. Ezt az irányt akarja erősíteni a különböző támogatásokkal, a piacra jutási lehetőségekkel, a gazdatársulások különböző formáinak segítésével a kormány. Az integrált, összefogáson és szakmai tudáson alapuló termelés az, amely a piaci megmaradás mellett a piaci térfoglalást is elő tudja segíteni – nyilatkozta Fazekas Sándor.

Forrás: hirek.elelmiszerkub.hu