A tavalyi év a koronavírus-járvány és az általa okozott gazdasági visszaesés jegyében telt, sőt, a folyamat azóta sem ért véget, és azt gondolhatnánk, hogy ez, mint minden másra, a bérfelzárkózásra is kedvezőtlenül hatott. Nos, szerencsére ez nem így volt: visszaesés, a fejlett országoktól való átmeneti lemaradás sem mutatkozott sehol, ellenben a legtöbb országban euróban számolva is tovább nőttek a bérek, míg Nyugat-Európában jellemzően stagnáltak.

Természetesen minden munkavállalóra most ez nem vonatkozhatott, hisz sok gazdasági ág alig működött, de a lényeg az összkép: az átlagos bérszint jellemzően dinamikusan emelkedik. Térségünk, különös tekintettel a visegrádi országokra és a balti államokra, a küszöbére jutott annak, hogy a nettó átlagbér átlépje az 1000 eurós szintet, sőt, Csehországban és Észtországban ez már meg is történt.

Nézzük először a legfontosabbat, a hazai bérszintet. Ami az egész évet illeti: a közmunka nélkül bruttó 415 ezer forint volt az átlagkereset, a nettó összegek ugyancsak közfoglalkoztatottak nélkül 276 ezer forint, a családi kedvezmény figyelembe vételével 285 ezer forint.

Ez közel 10 százalékos emelkedés az előző évhez képest, ami igen szép egy válságévben. Euróban mérve nem ennyire kedvező a helyzet az előző évhez képest az árfolyamhatások miatt, így kevéssel 800 euró alatti összeg adódik.

Ezzel a visegrádi országok közül az utolsó helyen vagyunk, viszont ha megnézzük a decemberi adatokat, amik ugyan szezonális okokból jóval magasabbak, de mégiscsak a jövőt mutatják, már sokkal rózsásabb a kép. Decemberben ugyanis már kis kerekítéssel 450 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, igaz, hogy ebből 66 ezer forint volt a nem rendszeres kereseti elemek aránya, ugyanakkor biztató a jövőre nézve, hogy még egy válságévben is komoly külön kifizetéseket tudtak a cégek vállalni.

Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a decemberi összeg már 462 ezer forint, ez nettó 307 ezer forintot jelent, ami a kedvezményeket is figyelembe véve. 316 ezer forint.

Ez még 360 forintos euróval számolva is 880 euró, ami a harmadik negyedéves lengyel szintnek felel, meghaladja az ugyanebben az időszakban érvényes 840 eurós szlovák adatot, igaz, hogy év végére már a szlovák átlag is kiugróan jó lett, 940 euró.

Végül a legfontosabb kérdés: hogyan aránylanak béreink a fejlett nyugat-európai országokéhoz.

A december 880 eurós adat a francia, belga és holland, nagyjából egyaránt 2250 eurós szintnek már 39 százalékát éri el, ami minden korábbinál lényegesen magasabb. A német adat magasabb, 2530 euró, itt az arány 35 százalék, ami ugyancsak a mindenkori legmagasabb érték.

Ami a jövőt illeti: előfordulhat, hogy 2021-ben a válság miatt már lassabb lesz a forintban mért bérnövekedés, ugyanakkor nem zárhatjuk ki, hogy a válság miatt a regionális valutákhoz képest nagyobbat gyengülő forint a gazdaság újranyitását követően ledolgozza ennek egy részét, ebben az esetben euróban idén is dinamikus lehetne a bővülés, és közelébe kerülhetnénk a bűvös 1000 eurós szintnek, néhány éven belül pedig elérjük nominálisan a fejlett országok béreinek felét, ami reálértékben már azok 80 százaléka fölött lennének.

novekedes.hu