Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője ezzel kezdte előadását a PREGA konferencia Szaktanácsadás, tápanyag-visszapótlás című szekciójában. Ő a következő meghatározást használta: a terület heterogenitását figyelembe vevő gazdálkodás, hatékony inputanyag-kijuttatás, amelynek köszönhetően a korábbiaknál jövedelmezőbb növénytermesztés folytatható. Előadásából az is kiderült, hogy aki ma vágna ebbe bele, de még nincs elegendő adata, az a vállalat egy alkalmazásával akár több évre visszamenően is szert tehet ezekre.

 

 

A precíziós gazdálkodás során az első és legfontosabb dolog, hogy adatokat gyűjtsünk, az adatokból információkat nyerjünk ki, amelyek alapján döntést lehet hozni a hely­spe­cifikus beavatkozásokról.

hanem meg kell keresni benne azokat a foltokat (zónákat), amelyek egyformán viselkednek, és azokat, amelyeket a többitől eltérően kell kezelni. A tápanyag-kijuttatás esetében ez azt jelenti, hogy a növények tápanyagigényét úgy próbáljuk tökéletesen vagy a tökéleteshez közeli módon kielégíteni, hogy mindenhova annyi tápanyagot juttatunk ki, amennyire az adott zónában az adott növénykultúrának valóban szüksége van. Erről viszont nekünk, gazdálkodóknak kell döntenünk – márpedig helyes döntést csak pontos adatok és információk birtokában hozhatunk, mondta Mesterházi Péter Ákos. A továbbiakban azt a kérdést igyekezett megválaszolni, hogy miként vágjunk bele a hely­specifikus gazdálkodásba.

Húsz évvel ezelőtt a hely­specifikus gazdálkodás azt jelentette, hogy a hagyományos gazdálkodási metódust ültették át kisebb léptékekre, mai szóhasználattal zónákra.

Azt is tudjuk, hogy sok esetben nincs összefüggés a hozam és a talaj tápanyag-ellátottsága között, hi­­szen a hozamot nem csak és kizárólag a talaj kémiai tulajdonságai határozzák meg. Tehát meg kell találni azt a tényezőt, ami valójában és érdemben befolyásolja az adott terület hozamát. Az előadó szerint erre a terület terméspotenciálja az igazán alkalmas mérőszám, és ennek meghatározásakor nem szabad elfeledkezni „a jó öreg hozamadatokról”, hiszen ez az általánosan használt mérőszám, ha gazdálkodásunk sikerességét akarjuk mérni a jövedelmezőség mellett.

Tehát a hozamadat – méghozzá több év hozamadatainak – ismerete nagyon fontos. Minél több adat áll rendelkezésre, annál nagyobb az esély azoknak a területeknek a körülírására, amelyek a többi zónához képest következetesen jobban vagy rosszabbul teljesítenek, végül is a pontos ho­zampotenciál meghatározására.

 

 

Manapság egyre nagyobb a nyomás a gazdálkodókon, hogy precíziósan gazdálkodjanak, hogy helyspecifikus nö­­vénytermesztést folytassanak. Mesterházi Péter Ákos szerint ez baj, mert

lehet, hogy előbb van gépük, amivel hely­spe­cifikus tápanyag-visszapótlást végezhetnek, mint valós információjuk a területről.

Mivel sürgetve érzik magukat, keresnek valami alternatívát, annak ellenére, hogy nem áll a rendelkezésükre legalább 5 évre visszamenően hozamadat. Ezt az alternatívát általában az előadó által divatosnak nevezett NDVI-ben (Normalized Diffe­rence Vegetation Index) találják meg. Ez ugyanis könnyen mérhető, és elsősorban a táblán belüli heterogenitás feltérképezésére szolgál, de egyre inkább használják a növényzet vegetációs aktivitásának, a növényi vigor térképezésére, ezen keresztül nitrogén-fejtrágyázás tervezésére. Probléma akkor van vele, ha egy egyszeri, egy alkalommal felvett NDVI-térkép mintázata alapján úgy gondolja valaki, hogy nemcsak nitrogén-fejtrágyázási, hanem akár foszfor- vagy kálium-kijuttatási tervet is tud készíteni.

További probléma, hogy az NDVI sokkal kevésbé van összefüggésben a hozammal, mint például a levélfelülettel, vagy legalábbis nem stabil az összefüggés. Egyes szakirodalmi adatok szerint a ho­­zamban mérhető varianciának mindössze 53 százalékáért felelős az NDVI, ami azt jelenti, hogy a hozamot befolyásoló tényezők felét nem ismerjük. Ráadásul a gyorsan és könnyen előállítható NDVI-értéket akár a napszak is befolyásolhatja, hangsúlyozta az előadó. „Ezzel együtt nem feltétlenül kell elfeledkezni az NDVI-ról, mert a műholdas adatok, amikből ez az index is kiszámolható, sok minden másra használhatók. Ehhez azonban speciális szaktudásra van szükség. Igaz, erre vannak szakemberek", mondta az előadó.

 

 

Jó módszer – és egyre terjed – a talaj­szken­nelés, amivel a talaj fizikai féleségéről kaphatunk információt. Van úgy, hogy a hozamtérkép mintázata sokkal inkább visszaköszön a talaj elektromos vezetőképességének térképén, mint mondjuk az NDVI alapján készült térképen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a talajszkenner által nyert adatok jobbak, mint az NDVI, mindössze azt jelzi, hogy vannak esetek, amikor a talajban kell keresni a hozamot befolyásoló okokat. „Minél többféle adatot mérünk, annál nagyobb az esélye annak, hogy az ilyen és ehhez hasonló tényezőket ki tudjuk szűrni”, mondta Mesterházi Péter Ákos, aki ezzel együtt sem tartja végleg eltörlendőnek az NDVI-t, mert az is lehet hasznos információforrás, csak – mint mondta – kezeljük a helyén, mert nem egyenlő a hozammal.

De akkor mit mérjünk? Az előadó szerint a hozamot, lehetőleg több éven át, mert abból lehatárolhatók a zónák.

Ez utóbbi is kinyerhető a műholdas távérzékeléses adatokból (tehát nemcsak az NDVI), azokból ugyanis komolyabb információkra is szert tehetünk. „A technológia adott, az Axiál a közeljövőben elkészül egy olyan – magyar nyelvű – szolgáltatással (mAXI-MAP), amely segíti a helyspecifikus gazdálkodás útjára lépőket az adatgyűjtésben, feldolgozásban és döntéshozatalban. Továbbá, olyan szolgáltatás indításán dolgozunk, mely lehetővé teszi a műholdas felvételekből valós hozamtérkép készítését. A tervek szerint ezek a térképek visszamenőleg is elérhetők lesznek”, jelentette be Mesterházi Péter Ákos, hozzátéve, hogy ezzel szeretnék megadni a lehetőséget azoknak is, akik precíziósan gazdálkodnának, de még nincs adatuk, hogy nekik se kelljen több évet várni, amíg azok rendelkezésükre állnak.

A helyspecifikus gazdálkodás legkritikusabb eleme a döntéshozatal. A technológia vonzereje, hogy pontosabb, célzottabb inputanyag-felhasználást, ezáltal észszerűbb és jövedelmezőbb gazdálkodást ígér. A technológia terjedésének legnagyobb gátja, hogy jelentős többletmunkát kíván a gazdálkodótól. Alapja az adatgyűjtés és feldolgozás, ezt követi az elemzés, a kiértékelés, majd ezek alapján, zónánként a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározása, végül a kijuttatási terv készítése. Ha végiggondoljuk ezt a folyamatot, egy kis része, a döntéshozatal az, amelyik igazából a gazdálkodó szakterülete. A többi lényegében informatikai, térinformatikai munka.   A betöltött adatokból automatikusan térképek készülnek     Az Axiál által fejlesztett mAXI-MAP egy interneten keresztül elérhető alkalmazás, melynek célja, hogy a gazdálkodóktól idegen munkafolyamatokat, a gyűjtött adatok – hozam, tápanyag-ellátottság, táblahatár vonalak, AB egyenesek, feldolgozott műholdképek, zónatérképek stb. – rendszerbe foglalását, térképezését megkönnyítse. A betöltött adatokból automatikusan térképek készülnek, melyek mutatják a terület heterogenitását, segítenek képet alkotni területeinkről. Az alkalmazás része a tápanyag kijuttatási terv készítésére szolgáló modul, mely a talaj laboradatainak alapján szaktanácsot ad, a szaktanács alapján pedig néhány kattintással elkészíthető a kijuttatási terv, illetve az adott kultúra teljes tápanyag-kijuttatási sora. A kijuttatási tervek többféle GPS-eszköz gyártóval (pl. Trimble, Topcon) kompatibilis formátumba, illetve univerzális shp, illetve ISOXML formátumban exportálhatók.   magyarmezogazdasag.hu