A régiek pontosan tudták, melyik növény bírja jól az aszályt

2024. szeptember 06. 15:23
Napjainkban díszfának gondoljuk, pedig fontos élelmiszer és takarmányforrás.
 
Dél-Olaszország több körzetében és szigetein az idei szárazság rendkívüli méreteket ölt. Ennek kapcsán helyi szakértők javasolják az országban található szentjánoskenyérfák (Ceratonia siliqua) gyümölcsének újbóli hasznosítását.
A régiek pontosan tudták, melyik növény bírja jól az aszályt
Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) – Fotó: Shutterstock
 
A világon ezt a fát jelenleg mintegy 200.000 hektáron termesztik emberi táplálkozás és állatok takarmányozása céljából. A legenda szerint Keresztelő Szent János a sivatagban ennek a termésével táplálkozott.
 
A fa a Földközi-tenger medencéjében igen elterjedt, de Európában több helyütt felhagytak a termésének a begyűjtésével és a hasznosításával, mivel a betakarítás a 10-15 méter magasra növő, terebélyes fákról bonyolult és költséges.
Miért jó a karob (szentjánoskenyér) rendszeres fogyasztása? – SAMBIRANO  GOLD - KAKAÓBAB, KAKAÓVAJ, 100% CSOKOLÁDÉ WEBÁRUHÁZ
A szentjánoskenyérfa hüvelytermésének fehérjedús magvait lisztté lehet őrölni, a magas cukortartalmú, sötét hüvelyeiből pedig szörpök készíthetők, amit régen a szegények kakaójának neveztek.
Ceratonia siliqua - Szentjánoskenyérfa - 5db mag/csomag - goldenpalm.hu,  Trópusi, egzotikus dísznövénymagok, Agavemag, Pálmamag, Banánmag, Trópusi  dísznövénymag
A szentjánoskenyérfa nagy előnye, hogy egy életerős, terebélyes fa akár több hónapot is kibír öntözés nélkül, miközben hüvelytermése eléri a 40-50 kg-ot.
 
Olaszországban egyelőre nem új ültetvények létesítéséről lenne szó, csupán a százával megmaradt, korábban ültetett – akár ültetvényszerűen ültetett – szentjánoskenyérfák gyümölcsét akarják betakarítani és hasznosítani, hiszen ezek a fák a mostani forró, aszályos nyarakat is jól bírják.
 
Forrás: agronotizie.imagelinetwork.com

Kapcsolódó cikkek

Börtöntehenek a legjobb magyar haszonállatok között

2024. május 09. 17:26
Viki, Tóbi és Csokor is dobogós helyezéseket értek el, a kiállított szarvasmarhák nagy értékű különdíjjal is gazdagodtak.

Az importált mézeknek majdnem a fele hamis az Európai Közös Kutatóközpont vizsgálata szerint

2023. március 31. 11:49
A vizsgálatban 15 uniós országon kívül (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Svédország) Svájc és Norvégia is részt vett. A 320 mintából, melyet az adott országok kompetens hatóságai vettek, 147 azaz a minták 46%-a nem felelt meg az uniós előírásnak (2001/110/EC).
Az Európai Közös Kutatóközpont (Joint Research Center) alaposan megvizsgálta azt a szúrópróbaszerűen vett 320 mintát, mely 20 mézexportőr állam mézszállítmányából származott.