Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) – Fotó: Shutterstock

 

A világon ezt a fát jelenleg mintegy 200.000 hektáron termesztik emberi táplálkozás és állatok takarmányozása céljából. A legenda szerint Keresztelő Szent János a sivatagban ennek a termésével táplálkozott.

 

A fa a Földközi-tenger medencéjében igen elterjedt, de Európában több helyütt felhagytak a termésének a begyűjtésével és a hasznosításával, mivel a betakarítás a 10-15 méter magasra növő, terebélyes fákról bonyolult és költséges.

A szentjánoskenyérfa hüvelytermésének fehérjedús magvait lisztté lehet őrölni, a magas cukortartalmú, sötét hüvelyeiből pedig szörpök készíthetők, amit régen a szegények kakaójának neveztek.

A szentjánoskenyérfa nagy előnye, hogy egy életerős, terebélyes fa akár több hónapot is kibír öntözés nélkül, miközben hüvelytermése eléri a 40-50 kg-ot.

 

Olaszországban egyelőre nem új ültetvények létesítéséről lenne szó, csupán a százával megmaradt, korábban ültetett – akár ültetvényszerűen ültetett – szentjánoskenyérfák gyümölcsét akarják betakarítani és hasznosítani, hiszen ezek a fák a mostani forró, aszályos nyarakat is jól bírják.

 

Forrás: agronotizie.imagelinetwork.com