A siker kovásza az ágazati szereplők összefogásában rejlik
2023. március 17. 11:53
Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc március 15-ei emléknapja alkalmából, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett ünnepségen, Nagy István agrárminiszter a vidéket a magyar nemzet gerincének nevezte, és akiknek tett ígéretét betartja, amivel soha nem látott fejlesztések indulnak el az agráriumban.
– Ahogyan 175 évvel ezelőtt, úgy napjainkban is rendkívül terhes éveket élünk. Ugyanakkor a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv támogatási időszakában annyi forrás áll a mezőgazdaság és az élelmiszeripar rendelkezésére, amely számos lehetőséget teremt – emelte ki az államtitkár, amelyhez hozzáfűzte:
„A szaktárca a magyar mezőgazdaság mellé a korábbi évtizedekben tönkretett magyar élelmiszeripart kívánja feltámasztani. A cél egy olyan élelmiszeripar, amely a világpiacon is megállja a helyét, és amelynek révén a magyar emberek jó szívvel választhatnak hazait a külföldről ránk zúdított élelmiszer helyett.”
A tárcavezető köszöntötte az agrárium területén kiemelkedő teljesítményt nyújtókat is, akiknek azt üzente: „A siker kovásza az agráriumban az ágazati szereplők közötti összefogás.” Egységnek aposztrofálta a kitüntetettek körét, akik bárhonnan is érkeztek és bármilyen szakterületen is dolgoznak, munkásságuk a magyar agrárium fejlődésének irányába tart.
Ezt követően Nagy István átadta többek között a Novák Katalin köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést Dr. Roszík Péternek, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke részére a hazai növénytermesztés génmódosítás-mentességének biztosítása, valamint a termőföldek megóvása iránt elkötelezett, valamint az ökológiai gazdálkodás terén meghatározó munkája elismeréseként.
A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést Sándorfy András agrármérnök, a Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója részére, a határon túli magyar gazdaközösségek fejlődését elősegítő tevékenysége, különösen a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban vállalt szerepe elismeréseként.
Továbbá Szépe Ferenc agrármérnök, az Agrárminisztérium nyugalmazott főosztályvezetője részére, az agrár- és vidékfejlesztés területén, valamint a növénytermesztési szakmai folyamatokban végzett több évtizedes, példaadó munkája elismeréseként.
Az agrárminiszter az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adományozta Székely Pál juhtenyésztő, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyugalmazott osztályvezetője részére, a hazai juhtenyésztés érdekében végzett hatósági munkásságáért, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség létrejöttében játszott szerepéért.
Életfa Emlékplakett Bronz fokozatát adományozta Dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élettani és Takarmányozástani Intézetének intézetigazgató-helyettese részére, az agrár-felsőoktatásban végzett magas színvonalú iskolateremtő oktatói munkájáért, valamint az egészséges és biztonságos élelmiszer-alapanyag előállítás területén betöltött szerepéért.
Továbbá Nagy István Konkoly-Thege Sándor-díjat adományozta Filátz Ferenc, a Nemesszalóki Mezőgazdasági Zrt. nyugalmazott főállattenyésztője részére, több évtizedes, az agrárgazdaságban, különösen a szarvasmarha ágazatban kiemelkedő szakmai színvonalon végzett munkájáért. Király Attila, Bátonyterenye város alpolgármestere részére, a háztáji nyúltartás népszerűsítése, valamint a hazai hobbinyúltenyésztés megszervezése, színvonalának európai szintre emelése terén végzett munkájáért. Valamint Dr. Tóth Imre, az Agrárminisztérium nyugalmazott vezető-főtanácsosa részére, a hazai juh-, kecske- és lótenyésztés fejlesztése terén hosszú időn át végzett magas színvonalú szakmai munkájáért, mellyel édesapja életútja előtt is tiszteleg.
Ujhelyi Imre-díjat adományozta Bárány László,
a Master Good cégcsoport ügyvezető igazgatója részére, a hazai baromfifeldolgozás fejlesztése terén elért eredményeiért, innovatív vezetői munkájáért. Ficsor Árpád mezőgazdasági vállalkozó részére, a kézműves sajtkészítés terén elért kiváló eredményeiért, innovatív termelői tevékenységéért. Nem utolsósorban Szilágyi Gábor, a Bajcshal Kft. ügyvezetője részére, az akvakultúra és a halfeldolgozás területén végzett szakmai munkájáért, valamint innovatív fejlesztési tevékenységéért.
Végül az agrárminiszter Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott Kondás Károly igástehenes, tehénfogatos gazda részére, az igáztatásban, hagyományőrzésben, családi gazdaságban elért eredményeiért, több évtizedes példamutató munkájáért, páratlan tudásának elismeréseként. Loncsák Lehel, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság juhásza részére, az Igazgatóság fehér és fekete racka juh törzsállományának számadó juhászaként végzett több mint két évtizedes lelkiismeretes és kimagasló munkájáért. Dr. Maácz Miklós, az Agrárminisztérium Támogatáspolitikai Főosztályának EU agrárpolitikai referense részére, a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakára vonatkozó Stratégiai Tervének kidolgozásában, koordinációjában nyújtott teljesítményéért, és Radics István galambtenyésztő részére, a hazai díszgalamb tenyésztésért végzett közösségi munkája, kiemelten a pirók galamb, valamint a székesfehérvári bukó galamb tenyésztésében elért kiváló eredményeiért.
A kitüntetettekről készült fotógaléria ide kattintva érhető el,
a teljes névsor pedig itt található:
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
Kritikus szintre csökkent a cukorrépa termőterülete
2023. január 23. 12:12
Ma már nehéz elképzelni, de a rendszerváltás előtt 12 cukorgyár működött idehaza, de ha napjainkban szóba is kerül a cukorrépa feldolgozása, akkor már csak a kaposvári üzemet tudjuk említeni. A rendszerváltás egyik nagy vesztese és vesztesége az élelmiszeripar volt, s azon belül a cukorgyártás fokozatos felszámolása. Noha voltak az utóbbi egy évtizedben kezdeményezések a valódi felélesztésére, de abból nem lett semmi. Ráadásul az ezredforduló közepén az sem tett jót, amikor az ország a cukorkvótáját visszaadta Brüsszelnek, mondván: nem tudjuk kihasználni azt.
Hihetetlen, hogy a kender milyen sokoldalúan hasznosítható
2023. február 13. 10:15
Még a klímaváltozás negatív hatásainak az ellensúlyozásában is szerepet játszhat.
A kender az utóbbi évtizedekben világszerte erősen háttérbe szorult a nagy szántóföldi növények mögött. Ez elsősorban a kender kábítószer alapanyagként való hasznosításának tilalmával, valamint azzal hozható összefüggésbe, hogy ezt a növényt szinte kizárólag textilipari nyersanyagnak tekintették – olvashatjuk a medium.com hírportálon.
