Adriana Sukova hozzátette, túl kell lendülni a jelenlegi gazdasági nehézségeken, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió új, hét éves szabályozása, amelynek része az ESZA Plusz költségvetésének szabályozása is, várhatóan 2021. március 31-én elfogadásra kerül.

Ezt követően a Technikai Munkacsoport üléséről Loris di Pietrantonio, a Szociális Alap és a FEAD politikák főosztályvezetője számolt be. Loris di Pietrantonio elmondta, az ülésen a tagállamok képviselői foglalkoztak azokkal a kérdésekkel, hogy a tagállamok hogyan használták a az ESZA pénzügyi keretét a Covid járvány alatt. Részletezte, milyen szükséghelyzeti intézkedéseket kellett bevezetni azokra a porgramokra, amelyek a járvány miatt nem kerültek megvalósításra; így 175 kérés érkezett az pénzeszközök átcsoportosítására, és 89 esetben a Bizottság egyetértett a közös finanszírozással. A Bizottság ideiglenes intézkedéseket javasolt néhány tagállam támogatására maximum 18 hónapig = például (STW short time work scheme) vagy egészségügyi ellátások megerősítéséért. Továbbá közölte, április 2-án webinárt rendeznek, ahol az ESZA Plusz programot bemutatják.

Ezt követően Andriana Sukova az aktuális helyzet vázolta fel. Elmondta, a jövőbeli szabályozás egyik fontos kérdése az egyszerűsített költségelszámolás bevezetése, illetve az úgynevezett programozás megújítása. Részletezte, három éves vita végére kerülhet pont azzal, hogy az ESZA Plusz programról politikai megállapodás született március 3-án. A szabályozás tervezetet az Állandó Képviselők Bizottsága, a Coreper elfogadta, de a szabályozást a Parlament plenáris ülése szavazza meg júniusban, így, várhatóan, 2021 júliusában lép majd hatályba.

A szabályozás szerint az ESZA költségvetésének 25 százalékát a szociális befogadás témakörében született programokra, 3 százalékát a leginkább hátrányos helyzetűek számára kell a tagállamoknak elkölteni, illetve a közös finanszírozás az EU részéről 90 százalékos részt jelent. A fiatalok foglalkoztatásának támogatását célzó programokra, munkahelyteremtésre és képzésre 12,5 százalékot kell fordítani azoknak a tagállamoknak, akik e tekintetben az EU átlag alattiak (a többi tagállamnak „megfelelő összegeket” kell a célra fordítaniuk). Ugyanígy, a gyermekszegénység kezelésére legalább 5 százalékot, valamint a szociális partnerek kapacitásépítésére is kell költeni (lád később).

„Minden intézkedést az Alapjogi Charta előírásainak figyelembe vételével kell meghozni” tette hozzá a megbízott főigazgató. Ennek érdekében egy új, 7-es cikkely is belekerült a szabályozásba, amelynek az a célja, hogy az ESZA Plusz és Szociális Charta közötti kapcsolatokat erősítse. A szabályok megsértéséhez a kifizetések leállítása, visszavonása, illetve a tagállamok pénzügyi korrekcióra való kötelezése társul. Mindez annyit jelent, hogy a programok tervezésénél figyelembe kell venni, hogy az valamelyik szociális jogot elősegítse.

Andriana Sukova fontosnak nevezte az eljárások egyszerűsítését (pl. a kettős ellenőrzésektől eltekintenek), ám a Bizottság gyakoribb, világosabb és időbeni beszámolókat követel majd meg. A Bizottság rugalmasságot és gyorsaságot is ígér a források átutalása tekintetében. Továbbá kiemelte a stratégia szerepét a kohéziós alapok felhasználásában, a makrogazdasági feltételek betartását, a partnerségi alapelv és a vezetési előírások (Code of Conduct) betartását a megvalósítás minden szakaszában, továbbá a pályázókról való adatgyűjtések szabályozását.

Ezt követően Ruth Paserman, a foglalkoztatási és befektetési főigazgatóság részéről részletezte azt a Bizottsági Cselekvési Tervet, amelyek a Szociális Európa illetve az Európai Szociális Pillér érdekében született. Elmondta, olyan európai gazdaságra van szükség, amely az emberekért dogozik, és ehhez fontos a Szociális Pillér 20 előírása. Hozzátette, az Eurobarométer által megkérdezett polgárok 88 százaléka szerint fontos a Szociális Európa. Az Akcióterv az alapelvektől a tettekig fogalmazza meg az Eu előtt álló feladatokat. Új célokat jelöl ki 2030-ig, amelyek között kulcs a több és jobb munkahelyek, a képzettség és egyenlőség, valamint a szociális védelem és befogadás elve.

A terv egyik célja, hogy a 20 és 64 éves koroszály 78 százaléka foglalkoztatott legyen 2030-ig. (2019-ben ez a szám 73,1 százalék volt). 2016 os 37,4 százalék helyett a munkavállaló korú felnőttek 60 százaléka vegyen részt képzésekben, továbbá, hogy az Európai Unióban 15 millióval kevesebb ember éljen szegénységben (jelenleg ez a szám 90 millió!)

Kiemelte, a tagállamok és az európi intézmények közös elkötelezettségének és a felelősségének szükségességét a foglalkoztatási az oktatási és a szociális politikában, valamint a szociális partnerek szerepét. Elmondta, a szociális partnereknek szerepe van a foglalkoztatási és a szocilis politika megtervezésében, mert csak hozzájárulásukkal lehet a Szociális Jogok Európai Pillérét megvalósítani. A Bizottság elősegíti, hogy a tagállamok bátorítsák és a szociális dialógus és a kollektív tárgyalások hatékonyságának és működésének kedvező feltételeket teremtsenek. A tagállamok hatóságai pedig erősítsék a szociális dialógust és konzultáljanak a szociális partnerekkel amikor a számukra releváns politikákat és szabályozást kidolgozzák. Az anyag kulcsszereplőnek tekinti az európai szociális partnereket, azáltal, hogy a különböző szintű megállapodások létrehozásával hozzájárulnak az európai munkaerőpiac fejlesztéséhez.

Elmondta, a 2021-2027 közötti költségvetési keret és a EU Következő Generáció keret az eddigi legnagyobb pénzügyi csomag, 1,8 milliárd euróra rúg. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen 672,5 milliárd euróval nagyszabású pénzügyi támogatást nyújt a tartós és a befogadó helyreállítási törekvésekhez, valamint hozájárul a Szocális Pillér megvalósításához.

A költségvetésen belül az Európai Szociális alap 88 milliárd, amely legalább 25 százalékát szociális befogadásra kell költeni, további 3 százalékát a leginkább rászorulók támogatására, 5 százalékát a gyermekszegénység ellen, 12,5 százalékát a fiatalok foglalkoztatási lehetőségei szélesítésére, 0,25 százalékát a a szociális partnerek kapacitás építésére - azokban a tagállamokban, amelyek ilyen értelmű ország-specifikus ajánlást kaptak. (Ezek az országok Magyarország, Románia és Lengyelország!) 676 millió euró pedig dedikált foglakoztatási és szociális innovációs célokra jut.

Elmondta, Portóban rendezik meg a követekező Szociális Csúcsot 2021. május 7-8-án. A program május 7-én magas szintű delegáltak részvételével megtartott konferenciával indul.

Ezt követőn Nathalie Darnaut a Bizottság részéről az úgy nevezett Hatékony és Aktív Támogatás a Foglalkoztatáshoz csomagról beszélt (EASE). Elmondta, az Európai Unióban 6,3 százalékos GDP csökkenés történt 2020-ban, de a gazdasági sokk után az előrejelzések 2021-re már 3,7 százalékos pozitívumot jeleznek. Fontos, hogy a gazdaságpolitika enyhítse a járvány hatásait, és megőrizze a foglalkoztatottságot. 90 milliárd Euró lett elkülönítve 18 ország számára, ez a SURE alap, amely azonnnali, ideiglenes segítséget ad a tagállamoknak. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az azonnali segítség a késpőbbiekben szervesen beleépüljön a foglaloztatáspolitikákba. Mindehhez fontos a foglalkoztatáshoz kapcsolt képzések megléte, ezek monitorozása, a foglalkoztatási követelmények nyomon kisérése is.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség részéről kérdés merült fel, hogy a tagállamok, amelyek már kidolgozták a terveiket, hogyan fogják ezeket az újonnal elfogadott szempontokat beépíteni a pénzügyi tervekbe, hogyan fogják ezeket az ajánlásokat érvényesíteni. A Bizottság képviselője szerint a tagállamok már számoltak ezekkel a kötelezettségekkel, illetve az elvárások így koherensebb csomagot alkotnak.

Kérdésként felmerült a szociális partnereknek biztosított támogatások pontosítása is. A Bizottság képviselőinek válasza szerint azoknak az országoknak, amelyeknek az országspecifikus ajánlásai között szerepel, azokon a területeken, amelyek a szociális partnerek szükségletei között szereplenek, a források 0.25 százalékát kell az rendelkezésre álló forrásoknak olyan intézkedésekre kell programoznia, amelyek támogatják a szociális partnerek és a civil szervezetek kapacitásépítését. „Igen, azt gondoljuk, tette hozzá Sukova, hogy nagyon fontos szélesebb bázison a közfinanszíozást biztosítani az EZA Plusz alapokból, mert a civil szervezetek kapacitásának létezése alapvető a programok sikeres elégzése érdekében. Túl kell léptni a partnerek programokba történő bevonásán, ezen túl a politikák kialakításába is be kell vonni a partnereket, még akkor is, ha ez a rendelkezésre álló pénzügyi alapokon túlmutat.” „3 tagállam van, Magyarország, Lengyelország és Románia, ahol kötelezvény elkülöníteni 0,25 százalékos keretet a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek részére”.

Ezt követően minden tagállam kormányzati küldöttjét felkérték, hogy ismertesse az Európai Szociális Alap plusz tervezés, a partnerségi megállapodás jelenlegi állását, valamint a szociális partnerek bevonása alapelvének szem előtt tartását. Magyar részről Köles Cintia elmondta: a Partnerségi Megállapodás és az Operatív programok tervezetét elküldték a Bizottságnak. Elmondta, a REACT-EU keretében elérhető források tervezése még folyamatban van, az annak keretében finanszírozott intézkedések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program új prioritása(i) alatt kerülnek tervezésre.

A szociális partnerek kapacitásépítéséről elmondta, Magyarország az egyik ország, amelynek CSR előírásai vannak ebben a tekintetben, ezért legalább 0,25%-ot fordít ezen területre, ugyanakkor ezen számszerű arány meghatározása előtt is tervezték a források biztosítását. A kapacitásépítési programok a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz foglalkoztatási fejezete alatt lesznek. Folytatják a korábbi gyakorlatot, amely szerint külön címkézett programokat kínálnak a szociális partnereknek, így lesznek olyan projektek, amelyeket a szociális partnerek valósítanak meg.

A feljogosító feltételek teljesítésének értékelése egyeztetés alatt áll a Bizottsággal, emellett az operatív programok kapcsán is folynak a tárgyalások. Az operatív programok társadalmi egyeztetése éppen folyik. A dolkumentumoknak a kohéziós politikákkal foglalkozó honlapon lehet utánanézni, és itt lehet kommentálni őket. Az itt írt megjegyzések közül többet figyelembe is vettek. A múlt héten az operatív programok teljes szövege fel lett töltve, és emellett a partnerek széles körét más fórumokon, például online műhelymunka megbeszéléseken is bevonták.

ESZA Plusz program átdolgozásra került, a képzés és a oktatás, valamint a társadalmi befogadás témakörében.

Az ülés végén Epalza Tereza vázolta az EU fogyatékkal élőkről szóló 2021-2030 stratégiát, majd a levezető elnök felhívta a figyelmet, hogy az ESZA Plusz Bizottsági munkacsoportjai meg kell, hogy alakuljanak, a 40. cikk szerint. Elmondta, a Bizottság Plusz felelőssége hasonló, mint a mostani bizottságnak, a különbség az, hogy a munkacsoportokban civil szférát képviselő, nem szavazó tagok is részt vehetnek majd az üléseken.

www.liganet.hu