A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai szerint az agrárium kibocsátása 2022-ben elérte a 3950 milliárd forintot, ami az egy évvel korábbi szintet 15 százalékkal haladta meg. Így a növekedési ütem fennmaradt, tekintettel arra, hogy az ágazat teljesítménye 2020-hoz viszonyítva 2021-ben is 16 százalékkal bővült.

 

Az értékben kifejezett növekedés jellemző volt minden főbb szektorra:

 

a növénytermelés és a kertészet 2231 milliárd (57 százalékos részarány)

az állattenyésztés és az állati termékelőállítás 1480 milliárd (37 százalékos részarány)

a mezőgazdasági szolgáltatási szféra 190 milliárd forintos (6 százalékos részarány) eredményt könyvelhetett el.

 

Más a kép, ha a termelés mennyiségi mutatóit vesszük alapul

A mezőgazdaság termelési volumene 2022-ben drasztikusan, csaknem 20 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Megdöbbentő mértékű volt (csaknem 30 százalékos) a visszaesés a növénytermelésben, és 6,1 százalékkal zsugorodott az állattenyésztés volumenindexe is. A legnagyobb problémát pedig az okozza, hogy 2018 óta folyamatosan csökken a mezőgazdaság mennyiségi termelése, ami az elmúlt év során negatív rekordot döntött.

 

A szinten maradt juh- és a kecsketartástás kivételével mindenhol csökkent a meghatározó haszonállatfajok közül a termelés, de a leglényegesebb változások a szántóföldi növényfajoknál voltak megfigyelhetőek.

 

Jó példa erre a takarmánykukorica, ahol csaknem 60 százalékos volt a visszaesés, de a betakarított  búza mennyisége is majdnem 20 százalékkal lett kevesebb, így 2022-ben a nagy súllyal bíró gabonafélék volumenindexe összességében 36-37 százalékkal esett vissza.

 

Az értékben kifejezett mezőgazdasági kibocsátás növekedése annak volt köszönhető, hogy a termeléscsökkenést a piaci áremelkedések jóval felülmúlták - a KSH adatai szerint a mezőgazdasági árak az elmúlt évben 42 százalékkal nőttek. Bár az agrárvállalkozások a kevesebb termékért így jóval többet kaptak, de közben a költségeik emelkedése miatt sokuknál komoly jövedelmezőségi gondok adódtak, a gazdálkodásuk veszteségessé vált.

 

Csökkent a termeléshez használt inputanyagok mennyisége

A durva költségnövekedés eredménye az lett, hogy 2022-ben a termeléshez felhasznált inputanyagok mennyisége 5,7 százalékkal csökkent.

 

A legnagyobb visszaesés (15 százalékos) a műtrágyázásban következett be. Ez a tendencia előreláthatóan az idén is folytatódik, ami oda vezethet, hogy a termőföldekben lévő tápanyagtartalékok rohamosan kimerülnek, a terméseredmények pedig tovább romolhatnak.

 

A hazai mezőgazdasági árak és költségek ugrásszerű növekedéséhez előbb a világméretű Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború hatásai járultak hozzá, amihez hozzáadódott az aszály is, ami a XXI. század eddigi legnagyobb mezőgazdasági kártételeit okozta.

 

A növénytermelés válsága kihat az állattenyésztési ágazatokra is

Mivel a klímaváltozás miatt előfordulhat, hogy a súlyos csapadékhiányos időszakok Magyarországon is gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak, egyre sürgetőbbé vált a mezőgazdasági vízellátást célzó víztározók létesítése és az öntözésfejlesztés.

 

A növénytermelés válsága kihat az állattenyésztési ágazatokra is, hiszen a megemelkedő takarmányárak miatt az állattartók komoly jövedelmezőségi válságba sodródhatnak. Mindez az állatállományok újabb kivágási hullámához vezethet, ami a KSH adatok szerint már el is kezdődött. A kisebb gazdaságok a körülmények miatt  arra kényszerülnek, hogy átmenetileg vagy végleg felhagyjanak az állattartással.

 

Az agrárszereplők szerint egy tavalyihoz hasonló évet a hazai agrárium már nem bírna ki, ezért mindenki abban bízik, hogy a súlyos aszály az idén nem ismétlődik meg.

 

forrás: agroinform.hu