Kazatzay Zoltán, a Bizottság Foglalkoztatási Főosztályának vezetője bevezetőjében hangsúlyozta, az Európai Szociális Alapnak meg kell újulnia, és jobban fókuszálni azokra a témákra, amelyekkel nemhogy európai szinten is lehet foglalkozni, hanem amelyekhez az európai szint elengedhetetlen. A közeljövő eseményei közül kiemelte a digitális európai piac jobb megismerésének programját, illetve Római Szerződés 60 éves évfordulóját – amely egyben az Európai Szociális Alap fennállásának 60. évfordulója is.

Az előző ülés emlékeztetőjének elfogadása, és a napirend elfogadása után a harmadik napirendi pont a technikai munkacsoport beszámolója volt. Loris di Pietrantonio elmondta, a technikai munkacsoportban vitát folytattak a tagállamok képviselőivel, hogy melyik programozási, pénzügyi eszközök bizonyultak a leghatékonyabbnak jelenlegi időszakban, hogyan lehet ezeket az eszközöket tovább finomítani, szükség van-e ezen eszközök áttekintésére, vajon fontosabb a tagállami nézőpontok hangsúlyozása. Rákérdeztek arra, a folyamatban milyen szerepet játszottak a szereplők, az Irányító Hatóság, és a szociális partnerek. Kérdésként merült fel, hogyan lehet a partnereket jobban bevonni a jövőben, vannak-e kihasználatlan lehetőségek a pénzügyi eszközök terén. Abban egyetértettek, hogy a pénzügyi eszközök felhasználásánál a jövőben a hatékonyságot és az egyszerűsítéseket kell előtérbe helyezni.

A negyedik napirendi pont keretében a jövő Európai Szociális Alapját megalkotó munkacsoport üléséről hangzott el beszámoló, mint ismeretes a testület alapelveket alakít ki az Alap jövőbeli működésének szabályozására.

Ötödik napirendi pontként a Bizottság rövid összefoglalója következett, az Európai Szemeszter megvalósulásáról, amelyet Ana Xavier prezentált. A szemeszter maga a tagállam gazdasági döntéseinek sorozata, amelyeknek minden pontján biztosítva van az átláthatóság, a szociális partnerek illetve a Bizottság részvétele. Február és Április az ország-jelentések időszaka, ezt követően a stabilitási és konvergencia programokat kell kidolgozni a tagállamoknak. 2017 őszére kell elfogadni a kidolgozott dokumentumokat.

A Bizottság ajánlásai szerint erősebb hangsúlyt kell kapnia a foglalkoztatásnak és a szociális dimenziónak. Fontos a hatóságokkal megvalósítandó szorosabb munkakapcsolat és a társadalmi partnerek jobb bevonása, és jobban tekintetbe kell venni mind az európai, mind a nemzeti dimenziót. A 2017-es éves növekedési jelentés megállapítja, pozitív fejlődés történt, de a gazdasági kilábalás még szerény. A pénzügyi, strukturális politikának fel kell emelni az akadályokat a befektetések elől, hozzáférést kell biztosítani a pénzügyi alapokhoz, Befektetni kell az emberi tőképe, a fiatalokba, a szociális infrastruktúrába, és végezetül: munkahelyeket kell teremteni.

2013-óta 8 millió új munkahely keletkezett az Európai Unióban, a foglalkoztatási ráta 71,1 százalék, a munkanélküliség 10 százalék alá csökkent, abszolút szegénységben 9,1 millióan élnek, ez is csökkent a 2012-es csúcs óta. Továbbra is 4 millió a munkanélküli fiatal és 10 millió a hosszú távú munkanélküli. Ez előadó aláhúzta, fontos, hogy a bérek a termelékenységgel együtt nőjenek.

Hatodik napirendi pontként az Európai Unió jövőbeli finanszírozásáról egy magas szintű munkacsoport beszámolója és ajánlásai következtek. Thilo Maurer, a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága részéről vezette fel a témát, még azt is részletesen vázolva, 2013-ban hogyan alakult meg a munkacsoport. Maga a riport egyébként hozzáférhető, mivel már 2017. januárjában be lett mutatva a Tanácsnak illetve a Parlamentnek is. Thilo Maurer részletesen bemutatta azt is, honnan származnak az EU bevételei, különböző bontásokban, vagy tagállamonként felsorolva, illetve a bevételi oldal hogyan tagozódik. Pontosan az ülés résztvevői elé tárta, ki dönt, bár egyes kérdésekben vannak automatizmusok, és vannak döntést igénylő tételek. A munkacsoportban konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy – bár nem ez az elsődleges szerepe – az EU költségvetését politikai reformokra, további befektetésekre, vagy más EU politikák megvalósítására is lehet fordítani. Közös adókkal az adóversenyt el lehet kerülni, megerősíteni a közös piacot, és belátható, előrelátható politikát lehet kialakítani. Tovább kell lépni a ’méltányos visszatérítés’ paradigmáján és minden fél számára nyerő helyzetet biztosító programokat kell alkotni.

A hetedik napirendi pont egy olyan ajánlásról szólt, amely a digitális képességeket növelné annak érdekében, hogy a munkahelyeket teremtsen. Detlef Eckert előadó azonban inkább az alacsony képzettségű munkavállalók számára szervezett programokról beszélt. Elmondta 64 millió alacsony képzettségű felnőtt van az Európai Unióban, ebből csak 34.1 milliónak van munkája. A képzettségi szint emelése egyenesen arányos az elhelyezkedési lehetőségek növekedésével. A különböző országok vonatkozó programjait is bemutatta, megemlítve azt a programot, amely segítségével 85 ezer alacsony képzettségű felnőttet képez Magyarország 2016-2018 között. (GINOP 6.1.1.) A Magyar Kormány képviselője elmondta, több programot is futtat Magyarország, de ez nem csak az alacsony képesítéssel rendelkezőket, hanem a közmunkásokat is megcélozza. Innovatív elem, hogy nem csak szakmai programot, de mentoring, motivációs képzést, illetve munkakeresési segítséget is kapnak a résztvevők. Magyarország az OECD PIAAC felmérésben is részt vesz, amely a felnőtt lakosság a munkaerőpiac szempontjából alapvető készségeit vizsgálja.

Nyolcadik napirendként David Dion egy tanulmányt ismertetett a Szociális Dialógus megvalósulásáról.

Kilencedik napirendi pontként a Német szövetségi szociális alapokról kaptunk tájékoztatást, amely felhasználási szabályozásának új alapra helyezésével az alapok felhasználása pénzügyileg nagy mértékben egyszerűsödött.

A tizedik napirendi pontba a „középtávú költségvetési csomag” áttekintéséről kaptunk tájékoztatást. Ilse De Mecheleer elmondta, több kérdésről, például a Fiatalok foglalkoztatási programjának pontos költségeiről még nincs döntés (Erre a célra a 2017-2020 időszakra az Európai Tanács 1,5, a Parlament 1,2 milliárd eurót szán.) A keret felhasználásának ellenőrzése során szükségesnek látszik a jogszabályok fölülvizsgálata is. Az egyszerűsített költségelszámolás részletéről sincs még megegyezés, bár az elvben, illetve az egyszerűsítés szükségességében minden partner egyetért. Van néhány pont, ami világos, például 1000 euró alatti költségnél lehet csak használni ezt az eszközt, de úgy látszik, az egyszerűsített elszámolások ellenőrzése – a hatóságok számára – egyáltalán nem lesz egyszerű.

A tanácskozás végén az „Ex-ante feltételekről” kaptak a jelenlévők tájékoztatást. Andriana Sukova Tosheva a Bizottság részéről tájékoztatást adott arról, hogy a Bizottság az operatív programok mellett a partnerségi megállapodásokban különböző feltételeket szabott meg a tagállamoknak, amelyek teljesülését értékeli.

Elhangzott az is, hogy az Európai Szociális Alapon belül egy mobilitási alapot hoznának létre. Az alap azt célozná, hogy a magas munkanélküliségű tagállamok munkavállalói, például Portugáliából, Spanyolországból, Görögországból időlegesen munkát tudjanak vállalni Németországban vagy Finnországban, ahol nagy a munkaerő kereslet. 2014-2020 között az ESZA elsősorban nyelvi és orientációs képzésekkel segíti a más tagállamban munkát vállalókat, de támogatást ad az utazásukhoz és beilleszkedésühöz is. A program szolgáltatásokat is támogat, amelyek főleg a fiatalokat segítik ebben. Kialakították azt a koncepciót, amelynek az a neve, hogy “Az első EURES munka” Segítik a kis és középvállalatokat, hogy mobil fiatal munkavállalókat alkalmazzanak. Azt is támogatják, hogy a kiképzett munkavállaló a saját hazájába visszatérjen, és a nemzeti munkaerőpiacon újra elhelyezkedjen.

liganet.hu