A termőföldet és a vizet meg kell őrizni a jövő generációinak

2023. szeptember 29. 13:50
A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség és erdő a jövő generációi számára az állam és mindenki által megőrzendő - mondta az agrárminiszter tegnap Budapesten.
 
A termőföldet és a vizet meg kell őrizni a jövő generációinak

Nagy István a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Élményprogramon Áder János volt köztársasági elnökkel, a rendezvényt szervező Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnökével vett részt egy kerekasztalbeszélgetésen. A tárcavezető és a korábbi államfő is hangsúlyozta, hogy a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található állatok, gombák, baktériumok kellenek ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszert lehessen előállítani. Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 50 évben a talajban lévő mikroorganizmusok száma 10 százalékra csökkent. "Nem elég, hogy az urbanizáció és az ipari  fejlesztés következtében termőterületeket veszítünk, hanem meglévő termőterületeink minősége is romlik" - fogalmazott a miniszter.

 

Ezért fontos a talajmonitoring rendszer, amely arra szolgál, hogy átfogó képet adjon Magyarország talajának állapotáról - mondta, megjegyezve, hogy Magyarország 20 millió ember alapélelmiszerrel való ellátására képes. A tárcavezető szerint a talajmonitring rendszerre a talaj humusztartalmának megállapítása, a tavalyi aszály hatásai és a nitrogén tartalmú műtrágya használata miatt is szükség van. Nagy István kitért arra, hogy a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt termőföldet, termőterületet csupaszon hagyni nem lehet, szükség lesz a talaj takarására. Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem jó a műtrágya felszívódása, akkor az abban található nitrogénnek csak az egynegyedét hasznosítja a növény. A fennmaradó nitrogén kétharmadából pedig üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárog, és a talajvizet szennyezi. Ezért a korábbi köztársasági elnök szerint hosszú távon nem lehet megengedni, hogy drágán, jelentős szén-dioxid-kibocsátással földgázból állítsák elő a műtrágyát, aminek csak kis részét tudja hasznosítani a növény.
Áder János arra is rámutatott, hogy a nem megfelelő talajművelés a talaj vízháztartását is rontja. Nagy István közölte, hogy a vízzel összefüggő probléma korábban mindig árvizet jelentett, azonban fontos tudni, hogy az országnak nagy a kitettsége az aszályra is. Utóbbira - a tárcavezető szerint - magyarázatot ad, hogy a vízgyűjtő területeinken kivágták az erdőt, ráadásul tavaly a Dunának 40, a Tiszának 60 százalékkal volt kisebb a vízhozama. Egyúttal jelezte, hogy - az aszály kezelése érdekében - az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, amelynél nagy hangsúlyt helyeznek majd a talajvíz szintjének emelésére is. Erre reagálva Áder János globális szintű dilemmaként fogalmazta meg, hogy egyre kevesebb egy emberre eső vízből egyre gyengébb minősőgű termőtalajon egyre több embert kell ellátni a következő évtizedekben megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerrel. Nagy István ezzel összefüggésben megjegyezte, a világ egyik legnagyobb nehézsége abból a kényelmi szempontból ered, hogy "mindent akarunk, minden időben".    
 
Az ingyenesen látogatható expo és élményprogram október 1-ig várja az érdeklődőket a Hungexpo területén.
 
forrás: AM Sajtóiroda
 

Kapcsolódó cikkek

Súlyos kór nehezíti a legbetegebb magyarok gyógyulását: erre senki sem figyel oda

2024. november 11. 17:59
Magyar szervezet is csatlakozik ahhoz a globális figyelemfelkeltő kampányhoz, amelynek fő üzenete, hogy az alultápláltság súlyosbítja a betegséget, növeli a szövődmények kockázatát és veszélyezteti a gyógyulást.

Klímaváltozás és karbonlábnyom

2023. március 16. 12:53
Mind a klímaváltozást fokozó anyagok mennyiségi csökkentésének igénye, mind pedig a klímaváltozás hatása miatt kénytelenek leszünk már középtávon is elmozdulni a ma használatos takarmányozási rendszerektől. A ma és a jövő dinamikus kihívásaira csak a takarmányok és a takarmányozási stratégiák folyamatos optimalizálásával válaszolhatunk.
Ez újabb takarmánynövények bevezetésével, a keveréktakarmányokban használt összetevők arányának megváltoztatásával, és különösen a melléktermékek nagyobb arányú felhasználásával járhat – mondta el az Állattenyésztésnek dr. Halas Veronika, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.