Horváth Gábor a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a lapnak elmondta: "Hónapok óta áll a gabona és ipari növények hazai piaca. Mostanra egyre kevesebb a levegő a termelők körül. Hamarosan tavaszodik, el kell indítani a szántóföldi munkálatokat. Ezt a gazdálkodók súlyos pénzügyi gondjai akadályozzák, amit nem utolsósorban az okoz, hogy nem tudják eladni a betárolt gabonájukat."

 

A szakértő hozzátette, hogy miközben a termelői költségek jelentős mértékben emelkedtek, a piac szereplői bekészleteztek a jelenleg legkedvezőbb áron elérhető ukrán szemes terményekből.

 

A világpiaci árak a tavaly őszi betakarítás után kezdtek el esni, de az ukrán gabona ára egyszerűen annyira alacsony, hogy a belföldi díjak az unión belül tapasztalt árszínvonaltól is elmaradnak, így a magyar gabonatermelők meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

 

A tavaszi vetési szezon hamarosan kezdődik, és miközben a gazdák a számukra igen fontos szabályozásokra várnak, sajnos egyre szűkebb pénzügyi keretekkel is szembesülnek. Kép: Pexels

 

Friss számadatok

Magyarországon az Agrárközgazdasági Intézet által közöltek szerint március első hetében:

 

az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 95,3 ezer forint/tonna (16 százalékos csökkenés egyetlen év alatt),

 

a takarmánybúzáé 91,7 ezer forint/tonna (18 százalékos csökkenés egyetlen év alatt),

 

a takarmánykukoricáé 96,8 ezer forint/tonna (16 százalékos csökkenés egyetlen év alatt)

 

értékekre esett. A tragikus események láncolata rendkívül hamar elérte a hazai gabonatermelő gazdákat is, az orosz–ukrán háborús konfliktus szomszéd országainak gabonapiacai azonnal megérezték a beömlő olcsó gabonatöbblet árrés hatását – írta a lap az Agrárminisztérium közlése nyomán.

 

Magyarország számára nem maradt más választás, mint hogy öt másik tagállammal közösen a szolidaritási folyosó eredeti cél szerinti működésének helyreállítását és rendkívüli támogatást kérjenek az Európai Bizottságtól.

 

Az indítvány az import útvonalának megváltoztatására irányul, és a Bizottság egyelőre nem válaszolt rá, így továbbra is veszélyben lehet az EU belső piaci egyensúlyának megőrzése.

Az ukrán gabona ára egyszerűen annyira alacsony, hogy a belföldi díjak az unión belül tapasztalt árszínvonaltól is elmaradnak, így a magyar gabonatermelők meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. 

 

Többszörösen hátrányos helyzet

2022-ben a súlyos aszály és a költségek elszállása miatt a termelőknek nem sok biztonsági tartaléka maradt, ma már többségüknek komoly likviditási gondjai vannak. Nem érkeznek meg az idénre betervezett bevételeik, romlott a hitelképességük, és a 2023-as gazdasági év kilátásai is borúsak.

 

Horváth Gábor beszámolt az okokról is: azok a gazdák, akik csak olcsóbban voltak képesek eladni a terményeiket, a kevesebb beérkező pénzből nem tudják fedezni az optimális mennyiségű inputanyag-költségeket, és így a további stabil terméshozam is veszélybe kerül.

 

A szakember becslései szerint idén hektáronként 450-500 ezer forint lehet a gazdálkodók termelési költsége, azonban ez a bérleti díjat még nem tartalmazza.

 

A kiadások megemelkedett szintje és a 95 ezer forintos tonnánkénti búzaár mellett nemhogy nem éri meg gabonát termelni, de egy átlagos időjárás esetén az is előfordulhat, hogy akár veszteség is keletkezik. Az ukrán gabona jelenleg ellenőrzés nélkül áramlik be az országba, és egy dolog biztos: így kérdéses, hogy piacképes lesz-e az új hazai termés – emelte ki a MOSZ főtitkára, aki szerint a körülmények jelen állása miatt komoly veszélybe kerülnek még az Agrárminisztérium magyar stratégiai tervben foglalt vállalásai is. Ebben a ciklusban a bruttó hozzáadott értéknek 53 százalékkal, az exportnak pedig 57 százalékkal kellene növekednie - utalt rá Horváth Gábor.

 

2022-ben a súlyos aszály és a költségek elszállása miatt a termelőknek nem sok biztonsági tartaléka maradt, ma már többségüknek komoly likviditási gondjai vannak. 

 

A nincs az új van

Horváth Gábor szerint a gazdák készletei féláron sem piacképesek, ráadásul a termést hónapokkal előre lekötik. Az idei megrendelésállomány egyelőre akkorát zuhant, hogy pusztán a tavalyi 10-20 százalékát éri el.

 

Gyakorlatilag teljes a bizonytalanság, "a nincsre kell tervezni", miközben gyakori a likviditási probléma, és a tavalyi készletek is eladatlanok.

 

A piacot a hitelek is elkerülik, hiszen a bankok sem akarják bevállalni az elmaradó előrendelések, a bizonytalanság, a kétséges értékesítés kockázatait. Horváth Gábor az időjárást is jelentős rizikófaktornak jelölte meg. A MOSZ főtitkára szerint egy tavalyit idéző aszályos nyár az eddig taglalt problémahalmaz tetejébe a magyar gabonatermelők jelentős részét térdre kényszeríthetné.

 

A vetés is nagy és nyitott kérdés még, hazánkban általában 1,2 millió hektáron őszi és tavaszi búzát, 1 millió hektáron kukoricát, 1,5 millió hektáron pedig egyéb kalászosokat, árpát, rozst, tritikálét vetnek.

 

Horváth Gábor szerint a gazdák készletei féláron sem piacképesek, ráadásul a termést hónapokkal előre lekötik. 

 

Az agrárminisztérium próbálkozik

Az agrárminiszter szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendelt el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonákra. Az ellenőrzés jelenleg is zajlik, melynek részeként laboratóriumi (növényvédőszer- és toxintartalom, GMO- és radioanalitikai) vizsgálatokra is sor kerül. A tapasztalatokról a későbbiekben, az eredmények összesítését követően számol be a Nébih. A búza jelenleg veszteséggel is alig adható el. Horváth Gábor szerint ennek egyértelmű oka az Ukrajnából beáradó olcsó gabona, amelynek nagy része ellenőrizetlenül jut be az országba, azaz nem garantált a GMO-mentessége sem.

 

„Az unión belül zéró tolerancia vonatkozik a GMO-ra a gabonák esetében is. Egy magyar gazdának az egész földjét beszántatják, ha egy százalék alatti GMO-mértéket találnak, az ukrajnai gabonánál ezt névleg ellenőrzik ugyan, de még egy esetről sem hallottunk, hogy retorziót alkalmaztak volna” – tette még hozzá Horváth Gábor főtitkár. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg hangzatos, ha

 

A beérkező gabona megvásárlásával az ukrán gazdákat támogatja az EU, de a tulajdonosi háttér mögé nézve kiderül, hogy a termény német vagy amerikai cégek tulajdonában áll.

 

Az agrárminiszter szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendelt el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonákra. 

 

Rossz időzítés

Sajnos az idő most nem a gazdáknak dolgozik, mivel a tavaszi talajelőkészítő munkák indulás előtt állnak, de a műtrágyát is ki kell juttatni, és hamarosan vetni is szükséges. Horváth Gábor arról is beszámolt, hogy az Európai Unió szigorú feltételekhez köti a mezőgazdasági támogatások kifizetését. Ebben az lehet előnyös az ágazatnak, hogy így a gazdák számára kiszámítható környezet jön létre, melyben világos, hogy milyen feltételek mellett válnak jogosulttá a kifizetésekre.

 

Az viszont már komolyabb probléma, hogy ezeket a feltételeket a szántóföldi gazdálkodók jelenleg nem ismerik, miközben a fentebb tételezett munkálatoknak már el kellene indulniuk.

 

Azt például a 2022-es esztendő végére ígérték, hogy mindenkit kiértesítenek arról, hogy hol, mekkora területen, mennyi és milyen minőségű műtrágyát használhatnak majd fel. A MOSZ főtitkárának vélekedése szerint nem egyszerűen nehéz, de egyenesen lehetetlen úgy dolgozni, hogy ezek a kulcsfontosságú elemek teljesen ismeretlenek, és mégis ezek alapján kellene minden gazdának májusig elszámolni az elvégzett munkákról és az ezekhez felhasznált  inputanyagokról.

 

Sajnos az idő most nem a gazdáknak dolgozik, mivel az őszi vetés hamarosan kikel, a tavaszi talajelőkészítő munkák pedig indulás előtt állnak, de a műtrágyát is ki kell juttatni, és hamarosan vetni is szükséges. 

 

Azonnali segítségre lenne szükség

Horváth Gábor úgy véli, hogy azonnali tagállami és uniós intézkedésre van szükség a magyar gazdák védelmének érdekében, a további súlyos károkat elkerülendő. Az élelmiszer-biztonság szempontjait is figyelembe kell venni, a hazánkba érkező importnak minden szempontból meg kell felelnie az hazai minőségi követelményeknek.

 

Ezek a létfontosságú döntések 150 ezer termelőt és egymillió földtulajdonost is érintenek. A termelők türelme és lehetőségei egyre inkább fogyóban vannak

 

– tette hozzá Horváth Gábor. Az Agrárminisztérium az Agrárkamarával együtt több gazdafórumon mutatta már be az új közös agrárpolitika (KAP) szabályait. Az ezekhez kapcsolódó részletes tájékoztató anyagok megjelentek, és a falugazdászok is rendelkezésre állnak. Ők segítséget nyújthatnak az új szabályokra, illetve az áprilistól benyújtandó egységes kérelmekre vonatkozóan. A MOSZ megismerhette a jogszabályokat, véleményezték is azokat, és az Agrárminisztérium a MOSZ tagságának szervezett tájékoztatót is tartott.

 

Az élelmiszer-biztonság szempontjait is figyelembe kell venni, a hazánkba érkező importnak minden szempontból meg kell felelnie az hazai minőségi követelményeknek. 

 

Toxinok, vegyszermaradványok

Az Agrárminisztérium nyilatkozata szerint az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzése folyamatos, és eddig 156 élelmiszeripari vállalkozásnál történt vizsgálat - írta szintén az index.hu portál. Az UBM Csoport, az egyik legnagyobb magyarországi gabonakereskedő cég azt nyilatkozta, hogy ők minden kirakott tételt bevizsgálnak a londoni székhelyű GAFTA (Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség) által akkreditált, független ellenőrző céggel a takarmánybiztonsági, illetve a GMP-előírások (Good Manufacturing Practice, azaz a termékbiztonság és az egyenletes termékminőség érdekében alkalmazható módszerek) alapján.

 

Az ukrán szántóföldeken a gabonát sokszor olyan szerekkel kezelik, melyek nem engedélyezettek az unióban, és nem is felelnek meg az uniós szabványoknak.

 

Vámosi Gábor, a Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a génmódosított (GMO-s) takarmánynövények olyan toxinokat termelnek, amelyek megölik a kártevőket, és ezáltal kevesebb növényvédőt kell használni a termesztés során, ám a GMO-s gabona Ukrajnában és az EU-ban is tiltott, ezért marad a vegyszerhasználat, melyek jelentős része uniós tiltólistán van.

 

Vámosi szerint öt éve még az unióban is lehetett ezeket használni, a vegyszermaradvány megengedett aránya pedig a jelenleginek a tíz-hússzorosa volt. Umenhoffer Péter, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnökségi tagja szerint az eltérő termesztéstechnológia miatt fönntartásokkal kell kezelni az ukrán terményfelvásárlást.

 

"A hazai szabályozás és minőség nem összehasonlítható az ukrajnaival, sokkal szigorúbb, ami végső soron a fogyasztó előnyére válik."

 

Vámosi Gábor ugyanakkor az Index.hu-nak elmondta, hogy az ukrán gabona importja piaci alapon zajlik, és az érkező gabonát ugyan átvizsgálja a Nébih, de például az ukrán búzából készült liszt, amelynek a vegyszermaradéka nagyobb, sokszor egyenesen a pékségekbe kerül.

 

forrás: agroinform.hu