A vadászterületek kialakításának rendje
A vadászterület határaira vonatkozóan az utolsó üzemtervi év (a legtöbb vadászatra jogosult esetében 2016) március 31-ig a vadászati hatóság ajánlást tesz közzé, amely tartalmazza a vadászterület térképi megjelölését a szomszédos területekkel együtt. Az ajánlást a vadászati hatóság hirdetmény formájában a hirdetőtábláján és a honlapján legalább 30 napra teszi közzé, továbbá kezdeményezi minden érintett település önkormányzatánál is ugyanilyen időtartamra a hirdetőtáblán történő közzétételt. Az ajánlást érintő vita esetén a hatóság hirdetőtábláján közzétett dokumentum az irányadó.
A kijelölt vadászterület földtulajdonosai május 15-ig módosító javaslatot tehetnek a vadászterület határaira, vagy új vadászterület kialakítására.
Fontos! A módosító javaslat legalább 300 ha egybefüggő, vadászterületnek minősülő (Vtv. 8.§ és 19§.(2)) területre vonatkozhat. A módosításban szereplő terület 1/3 része lehet más földtulajdonos tulajdonában is! (Vagyis a módosítást benyújtóknak az érintett terület legalább 2/3-ával rendelkezniük kell.)
3.
A módosító javaslat befogadásáról – amennyiben azt érvényesnek nyilvánítja – a vadászati hatóság 10 napon belül döntést hoz. Amennyiben nincs módosítási igény, úgy a vadászati hatóság megállapítja a vadászterület határát.
Amennyiben a módosító javaslatok a vadászterületek átfedésére irányulnak, a vadászati hatóság július 15-éig egyeztetést tart az érintettekkel az átfedésre vonatkozó területre. Az egyeztetésen az érvényes módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok közös képviselője és a javaslattal érintett vadászterületek földtulajdonosi képviselői vehetnek részt.
Ha az érvényes módosító javaslattal érintett földtulajdonos a képviseletéről nem a közös képviselő útján kíván gondoskodni, az egyeztetésen személyesen is részt vehet.
Eredményes egyeztetés esetén a vadászati hatóság a kialakult egyezséget határozatba foglalja és megállapítja a vadászterület határait. Ha nincs egyezség, a vadászati hatóság hivatalból jelöli ki a határokat.
A vadászterület határait megállapító határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani, de ezzel nem élhet az, aki nem tett módosító javaslatot, vagy aki az egyeztetésen neki felróható okból nem vett részt.
A tulajdonosi gyűlés csak a vadászterület határát megállapító határozat jogerőre emelkedését követően hívható össze! A tulajdonosi gyűlést a vadászterület összes tulajdonosának tulajdoni hányada arányában számított 1/5-öde kezdeményezheti! Az összehívást a vadászati hatóság és az érintett önkormányzatok hirdetőtábláin kell 30 napra közzé tenni – amibe a kifüggesztés és a levétel napja nem számít bele – úgy, hogy azt a gyűlés előtti napon lehet levenni. A kifüggesztésnek valamennyi hirdetőtáblán azonos napon és tartalommal kell megtörténnie és tartalmaznia kell a gyűlés időpontját, helyszínét, napirendjét, a vadászterület térképét és a képviselet szabályait.
A gyűlésen a megjelent vagy a képviseletről gondoskodó földtulajdonosok vagy képviselőik szavazattöbbséggel határoznak. A meg nem jelent tulajdonosoknak – ha nem adtak képviseletükre másnak meghatalmazást – nincs képviseletük; sem a jegyző, sem a TAB nem képviseli a távolmaradó tulajdonosokat.
A tulajdonosi gyűlés a Vtv. 12. § (1) bekezdésben foglalt kérdésekben (képviselet formája és a képviselő személye, vadászterület egyesítése, szétválása vagy egyezséggel történő módosítása, valamint a vadászati jog hasznosításának módja és feltételei) hoznak határozatot. Társult vadászati jog esetén csak haszonbérlet útján hasznosítható a vadászati jog, vagyis a földtulajdonosok is csak egyesület vagy gazdasági társaság formájában gyakorolhatják vadászati jogukat. A gyűlés dönt a haszonbérleti díj mértékéről is, viszont újdonság a törvényben, hogy a vad elől kerítéssel tartósan elzárt mezőgazdasági művelési ágba vont ingatlan után haszonbérleti díj nem szedhető.
A földtulajdonosi gyűlés összehívásának és a gyűlésen való regisztráció szabályait részletesen a törvény végrehajtási rendelete szabályozza.
Forrás: promenad.hu