AB: A Kúria tévedett, a kormány tájékoztathat e-mailben

2022. április 04. 08:44
A Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében úgy döntött, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ által küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, amely szerint „[...] felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” a Koormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási törvényben is nevesített esélyegyenlőség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria végzését az indtványozó alkotmányjogi panaszban támadta, melynek az Alkotmánybíróság helyt adott.
AB: A Kúria tévedett, a kormány tájékoztathat e-mailben

 

Indítványozó: A Kormányt tájékoztatási kötelezettség terheli

Az indítványozó szerint az állampolgárokat megilleti a tájékoztatáshoz való jog, amelyet jelen ügyben az állampolgár kifejezett, erre irányuló kérése esetén a kormányzati kommunikáció biztosít. Magyarország Kormányának egyebekben nem joga, hanem kötelezettsége a tájékoztatás, melya szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága keretében tud érvényesülni. Álláspontja szerint nincs olyan más alapvető jog vagy alkotmányos érték, amelynek védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható lenne az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében nevesített alapjog. A Kúria döntése tehát véleménye szerint alaptörvény-ellenes, mert az túlzott mértékben korlátozza a Kormány tájékoztatási jogát, a kormányzati kommunikációt. Ezen túlmenően a végzés sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is, mivel a Kúria nem mérlegelte kellőképpen a kormányzat tájékoztatási kötelezettségét.

 

AB: A Kormány tájékoztatott és nem a politikai ellenzékről beszélt

Az AB kiemelte, hogy a bíróságok feladata a jogszabályok értelmezése és nem azok megalkotása. A túlzottan tág jogértelmezés így a jogalkotás területére viszi a bíróságokat. Az Alaptörvény szerint ezen túlmenően úgy kell jogszabályt értelmezni, hogy abból kell kiindulni, hogy a jogszabály a józan észnek, közjónak, az erkölcsnek és a gazdasági megfontolásoknak megfelel. Az Alaptörvény ezen túlmenően védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Ehhez kapcsolódik, hogy a választási törvény szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”. A Kormány tehát tájékoztatott és nem kampányt folytatott. Helytállónak ítélte az Indítványozó azon érvelését is, hogy a teljes körű tájékoztatás az ellenzéki véleményt is magába foglalja, az ellenzék alatt pedig nem a politikai ellenzéket, hanem a kormányzati véleménytől eltérő véleményt képviselők álláspontját kell érteni, így tehát ez sem érinti a választási kampányt. Az AB szerint így a Kúria nem vette kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, a Kormány jogszabályi kötelezettségeit és így nem megfelelően értelmezte a választási törvényt és az Alaptörvényt sem.

 

Nem vizsgálta, hogy az érintettek mihez is járultak hozzá

Továbbra is kérdéses, hogy a SARS-COV2 járvánnyal, illetve az oltással összefüggésben adott hozzájárulással az érintettek mihez is adtak hozzájárulást, ezzel a kérdéssel, illetve a személyes adatok védelmével, mint alkotmányos joggal azonban az AB nem foglalkozott. Az adatkezelő ugyanis a személyes adatokat kizárólag arra a célra jogosult kezelni, mely célokra azokat gyűjtötte. Az adatszolgáltatáskor elérhető adatkezelési tájékoztatóból ugyanakkor nem tűnik ki egyértelműen, hogy a tájékoztatás a közegészségügyi járványhelyzettől teljesen független területekre vonatkozik.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Megjelent a teljes a koronavírus-rendelet: mostantól ezeket kötelező betartani

2020. március 12. 08:01
Utazási tilalom, karantén, egyetembezárás: megjelent a vészhelyzet részleteit tartalmazó kormányrendelet.

Így menthetné meg az állam a Dunaferrt és több ezer dolgozóját a létbizonytalanságtól

2021. május 20. 11:21
Hónapok óta dagad a Dunaferr-botrány: jó ideje tisztázatlanok a vezetői jogviszonyok a dunaújvárosi Vasműben, miután Jevgenyij Tankilevics lejárt megbízatású vezérigazgató-helyettes több alkalommal is megtagadta az ukrán tulajdonosi kör képviselőinek bejutását az üzem területére, így nem sikerült közgyűlést tartani, ahol megválaszthatták volna az új igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait. A konfliktus addig fajult áprilisra, hogy egy nagyjából 50 fős biztonsági őrökből álló csoport a gyárkomplexum területére való bejutási próbálkozását a rendőrség akadályozta meg. A cég honlapjára kihelyezett közlemény szerint az ukrán kisebbségi tulajdonosi kör próbálta „zsoldoscsapattal” elfoglalni a Dunaferrt.