Adategyeztetési kampány indul az ENAR-adatok frissítése érdekében
2024. március 13. 16:08
Adategyeztetést kezdeményez a napokban a Nébih a szarvasmarhát, juhot és kecskét tartó gazdaságoknál az ENAR adatainak áttekintése és javítása érdekében. A folyamat elsődleges célja a hamarosan induló 2024. évi egységes kérelmezés keretében igényelt, állatlétszámhoz kötött támogatások problémamentes lehívása és az uniós szabályokból eredő szankciók megelőzése.
Az állatlétszámhoz kötött támogatások kifizetésének alapját biztosító nyilvántartások naprakészsége kiemelt jelentőségű a támogatások jogszerűségének vizsgálatakor. Az uniós forrásból finanszírozott termeléshez kötött támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok ugyanis előírják a gazdálkodó tenyészetében lévő állatállománynak a szarvasmarha/juh ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) rendelet szerinti jelölését, nyilvántartását és az adatok határidőre történő bejelentését. A 2021-ben pontosított uniós szabályozás és egyértelművé tett elvárások miatt a határidőn túl történt bejelentések az adott egyed támogathatóságának elvesztéséhez vezethetnek megfelelő lépések hiányában.
A 2022. évi kérelmek, valamint alacsonyabb számban ugyan, de a 2023. évi kérelmek esetében is több gazdálkodó esett el a támogatástól a határidők elmulasztása miatt. Ezért olyan megelőző intézkedések váltak szükségessé, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdálkodók már a kérelmezési időszak kezdete előtt javíthassák a nyilvántartásukban szereplő állatok adatait. A kérelembenyújtási időszakot – a hízott bikatartás, valamint az anyajuhtartás esetében pedig a birtokon tartási időszak kezdetét – megelőzően a nyilvántartások rendezése negatív következmények nélkül elvégezhető az uniós szabályok keretei között.
Az adategyeztetés elvégzésével a gazdálkodók sokat tehetnek azért, hogy az egységes kérelem felületen megjelenő, ún. megszemélyesített kérelmekben az állataik adatai naprakészek legyenek, és a kérelembenyújtó felületen csak a potenciálisan jogosult állatok szerepeljenek. A jobb minőségű kérelmek így nemcsak a szankciók elkerüléséhez járulnak hozzá, hanem a tervezhető gazdálkodáshoz is.
Fontos, hogy az adategyeztetésnek idén kizárólag a szarvasmarha, valamint juh- és kecskefélék vonatkozásában kell eleget tenni.
Az egyeztetés határideje 2024. március 31., ugyanakkor a gazdálkodók, illetve az őket segítő köztes szereplők az év bármely szakában frissíthetik, aktualizálhatják a nyilvántartásban szereplő adatokat.
Az adategyeztetést az állattartó vagy az általa megbízott személy, az ENAR felelős, a területi felelős, a kapcsolattartó személy, az ENAR koordinátor, a körzeti kapcsolattartó állatorvos és a hatósági állatorvos a Nébih honlapján közzétett módon végezheti el.
További információk a Nébih felületén érhetőek el:
forrás: AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
Az új KAP Stratégiai Terv segítheti a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajok állományainak megmentését
2023. június 28. 15:26
Az intenzív mezőgazdasági művelés eredményeként a mezőgazdaság élőhelyeihez kötődő biodiverzitás folyamatosan csökken. Fokozatosan tűnnek el a táblaszegélyek, mezsgyék, fa- és bokorsávok, aminek eredményeképpen az agrárélőhelyekhez kötődő védett és vadászható állatfajok állománya évről évre zsugorodik.
Az Országos Magyar Vadászkamara, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Pro Vértes Non-profit Zrt. szervezésében, június 22-én a csákvári Fornapusztán megtartott "Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban a gyepek" című konferencia éppen a mezőgazdasági tevékenységek és az élőhelyvédelmi, fajmegőrzési célok összehangolására hívta fel a figyelmet a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv hazai támogatási lehetőségeinek bevonásával.
A juhászatoknak érdemes meggondolni, hogy kinek értékesítenek
2023. október 09. 15:51
A minőségi gyapjúból készült ruhák a luxus kategóriába tartoznak, ám a kevésbé jó minőségre nincs kereslet.
A gyapjú az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag, de csak a töredékét teszi ki a textilipar nyersanyagainak – olvasható Vétek Tímea „Melléktermék, de talán nem mellékes – a gyapjúágazat helyzete és felhasználásnak új lehetőségei” című írásában, amely a Magyar Mezőgazdaság idei 30. számának juhászati mellékletében jelent meg.
