Árkovics istván, a LIGA Szakszervezetek gazdasági elnöke összefoglalta, mit kell a tagszervezeteknek tudni az adómentes szakszervezeti juttatásokról. A témáról sok a tévhit, ezért fontos, hogy azok is átfussák, akik már az elmúlt években is foglalkoztak a szakszervezetek által adható segélyekkel, jutalmakkal és egyéb juttatásokkal. Jelen cikkünkben részleteket közlünk az írásból, amelyet a LIGA Szakszervezetek tagszervezeti számára teljes terjedelmében hozzáférhetővé teszünk.

A szakszervezetek a vagyonukkal önállóan gazdálkodnak azon cél elérése érdekében, amelyet az alapszabályukban meghatároztak. Az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenység mellett a szakszervezetek meghatározott mértékben végezhetnek vállalkozási-gazdasági tevékenységet. A vállalkozási-gazdasági tevékenységből származó bevételük nem haladhatja meg teljes bevételük 60%-át. Elsősorban vállalkozási-gazdasági tevékenység folytatására nem hozható létre szakszervezet. A vállalkozási-gazdasági tevékenységet is végző szakszervezetnek az ebből a tevékenységből származó bevételét is az alapcéljainak az elérésére kell felhasználnia.

A szakszervezet a különböző forrásokból származó bevételekből finanszírozza a kiadásait. A kiadások tekintetében a szakszervezetek nagy részénél fontos szerepet játszanak a szakszervezeti tagoknak nyújtott juttatások. A szakszervezet ilyen juttatás keretében olyan terméket vagy szolgáltatást ad, amilyet csak szeretne. A szolgáltatás bármi lehet: belépőjegy egy hokimeccsre, egy üveg bor, egy zsák cukor, egy versenyló, vagy egy tankvezetés...akár Juhász Ferenc A halott feketerigó című 573 oldalas költeménye is, de meg kell állapítani azt, hogy az adott juttatás után keletkezik-e adókötelezettség, vagy sem. Ezért minden egyes juttatást és annak körülményeit egyedileg kell vizsgálni, hogy az adott esetben adómentesen adható-e vagy sem. Ha nem, akkor is meg kell állapítani, hogy a juttatás esetleg béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként, vagy jövedelemként adózik-e.

Mivel minden szakszervezet számára fontos az, hogy a lehető legtakarékosabban gazdálkodjon – amellett, hogy értelmes juttatásokat adjon a tagjainak –, ezért jelen cikkben az adómentesen adható juttatásokat vizsgáljuk meg. A jogalkotó ennek körét az elmúlt években jelentősen csökkentette, de azért még maradtak a szakszervezetek számára lehetőségek. Fontos azonban, hogy ezeknek a juttatásokat jól dokumentáljuk.

A szakszervezetek a működésük során a tagjainak folyamatosan nyűjtanak szolgáltatásokat, például azzal, hogy képviselik az érdekeiket a munkáltatónál, tárgyalnak a kollektív szerződéssel kapcsolatban, sztrájkot, tüntetést szerveznek – ahol például zászlókat osztogatnak –, jogi kérdésekben segítséget nyújtanak. Ilyenkor a tagnál adóköteles jövedelem keletkezne, hiszen megkapja ezeket a szolgáltatásokat. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban: Szja tv.) lehetővé teszi, hogy azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyet a szakszervezet a tag által fizetett tagdíjra tekintettel nyújt, nem kell a juttatásban részesülőnél bevételként figyelembe venni, feltéve, hogy a szakszervezet vállalkozási tevékenységet nem folytat, és a kérdéses szolgáltatást a szakszervezet a cél szerinti tevékenységével összhangban nyújtja és ezt a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében teszi. Tehát a szolgáltatásnak kapcsolódnia kell a szakszervezet alapszabályában megfogalmazott cél szerinti tevékenységekhez (érdekképviselet, információk nyújtása, a tagok összességét érintő szolgáltatások nyújtása).

Például egy szakszervezet lehetővé teheti a tagjainak, hogy Tigris tank vezetést nyújt ingyenesen a tagdíjfizetésért cserébe. Ugyanakkor a tankvezetés ellenértékét ettől még bevételként kell elszámolni a tagnál, hiszen nem túl életszerű az ilyen jellegű tevékenység szerepeltetése az alapszabályban (viszonylag ritkán köt az ember kollektív szerződést tank segítségével), de ha szerepel is, nehezen magyarázható, hogy ez rendeltetésszerű joggyakorlás lenne.

Abban az esetben viszont, ha egy szakszervezet az alapszabályában szerepelteti, hogy a tagok számára szolgáltatást nyújt, és egy szabályzat alapján részletezi, hogy ezek közé tartozik például balesetbiztosítás megkötése a tagok számára az általuk befizetett tagdíjból, továbbá a belépési nyilatkozaton erről tájékoztatja is a belépőket, akkor ez a szolgáltatás a tag számára nem jelent adózás szempontjából többletbevételt.

* (Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pont)

A szakszervezeteknek lehetőségük van arra, hogy szociális segélyt és/vagy temetési segélyt nyújtsanak adómentesen. Ehhez azonban a következőknek teljesülnie kell:

Szociális segélyt az önsegélyező feladatot is vállaló egyesület nyújthat. Ez szakszervezet esetében azt jelenti, hogy ezt a feladatot az alapszabályában szerepeltetnie kell. Emellett szociális segély csak Tb. törvényben felsorolt ellátások kiegészítésére nyújtható. Ilyen ellátás:

- egészségbiztosítási ellátások:

a) egészségügyi szolgáltatás;

b) pénzbeli ellátások:

ba) csecsemőgondozási díj,

bb) gyermekgondozási díj,

bc) táppénz,

bd) örökbefogadói díj;

c) baleseti ellátások:

ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,

cb) baleseti táppénz,

cc) baleseti járadék;

d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

da) rokkantsági ellátás,

db) rehabilitációs ellátás.

- nyugdíjbiztosítási ellátások:

a) saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,

b) hozzátartozói nyugellátás:

ba) özvegyi nyugdíj,

bb) árvaellátás,

bc) szülői nyugdíj,

bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.

**Szja tv. 1. melléklet 1.3. pont

liganet.hu