A Déli ASZC és 13 partnere 263 millió forint vissza nem térítendő EU-s és állami támogatással hozta létre az élelmiszeripari és a mezőgazdasági képzés színvonalának javítását szolgáló képzőközpontot. A pályázat keretében felújították a Déli ASZC Csapó Dániel Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (Szekszárd) pék-cukrász tanműhelyét. és új gépeket vásároltak a lengyeli Apponyi Sándor Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium mezőgazdasági gépészeinek gyakorlati képzéséhez.

 

Az ünnepséget a felújított szekszárdi tornacsarnokban tartották. Részt vett rajta Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és -kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Horváth Kálmán, Tolna vármegye főispánja, Horváth István országgyűlési képviselő, Bagdán Boglárka, az AM duális képzés fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa és az AM, a NAK és a Tolna vármegyei kormányhivatal, a szekszárdi önkormányzat, az agrárszakképzési centrumok és iskolák, valamint a duális képzésben részt vevő partnerek vezetői, képviselői és a Déli ASZC tanulói.

Az ÁKK létrehozásának 2022. májusában indított folyamatát Szerdai Zsuzsanna főigazgató mutatta be, aminek az eredményeként korszerű, a XXI. század minden követelményének megfelelő pék-cukrász tanműhelyt rendeztek be a „Csapóban”.

A tanműhelyt 143 millió forint értékben szerelték fel oktatást segítő élelmiszeripari eszközökkel. A tankonyha teljesen megfelel az élelmiszerbiztonsági előírásoknak, a tanulókat munkavédelmi szempontból is biztonságosan és ideális munkakörnyezetben képezhetik benne a szakmára.

 

Az „Apponyiban” a mezőgazdasági gépészképzést szolgáló gépparkba vásároltak korszerű gépeket, mintegy 72 millió forint értékben. Az új erőgép egy New Holland traktor, amihez új kultivátort, talajlazítót, váltvaforgató ekét, hengert és szántóföldi permetezőt is vásároltak.

 

Az ÁKK biztos szakmai hátterét a Déli ASZC adja, az ÁKK-ban a nagyvállalatok mellett kis- és közép vállalatok, sőt, egyéni vállalkozók is részt vesznek. Alapvető cél a magasabb színvonalú gyakorlatok költséghatékony megszervezése, a megfelelő infrastrukturális háttér megteremtése, ezzel együtt az, hogy a végzett szakemberek az adott településen, régióban tudjanak munkát találni, elhelyezkedni, biztosítva ezzel a jövő generációjának helyben való boldogulását.

 

A feladat „együttes” munkát igényel, szükség van az AM támogatására, a duális partnerekre, a jól felkészült oktatókra, és arra, hogy minél több pályaválasztás előtt álló fiatal válassza az agrárszakképzést.

Hogy jó úton járnak, az is jelzi, hogy az elmúlt tanévhez képest 4 százalékkal több tanuló van a nappali képzésben, a felnőttképzésben tanulók száma pedig megnégyszereződött. A Déli ASZC ÁKK Nonprofit Kft. 2022 június 1-jén 65 tanulóval indult, de ma már 180 tanulóval van munkaszerződése. Úgy tervezik, hogy újabb szakmákkal és ezáltal újabb munkaszerződésekkel gyarapítják tovább az iskola portfolióját. Mindez előrevetíti, hogy az agrárszakképzés a XXI. század mező- és élelmiszergazdaságának aktív és innovatív szereplőjévé válik.

 

Horváth István országgyűlési képviselőnek személyes kötődése is van a szekszárdi iskolához. Méltatta a 95 éves Csapó és a 80 éves Apponyi munkáját és eredményeit. Mindkét iskolában sokszínű, a lehető legmagasabb színvonalú képzés folyik, a szakmák szinte a mezőgazdaság és élelmiszeripar minden területét, szegmensét lefedik.

 

A két éve létrejött 5 ASZC működik, az elképzelés jó volt, a kemény szakmai munka meghozta a sikert.

A Déli ASZC-nél a 4 megyében levő 12 intézmény „összekovácsolódott”, minden iskola tudott fejleszteni, előrelépni az elmúlt években. A Déli ASZC-ben több, mint 3000 diák tanul nappali képzésben, és 1000-nél is több felnőttképzésben.

 

Nobilis Márton államtitkár köszöntőjében elmondta, 2010-ben a polgári kormány elhatározása volt a szakképzés javítása, megreformálása, a folyamat eredményeként kerültek kialakításra 2020-ban a centrumok. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elgondolás jó volt, van létjogosultságuk a szakképzési centrumoknak; könnyebb a fejlesztés, mint egyenként lenne, nőtt a tanulólétszám, megújult a szakmai képzés és a környezet is az iskoláknál. A két iskola „zászlóshajója” a magyar agrárszakképzésnek.

 

Az élelmiszeripar fejlesztése a kormányzat kiemelt céljai között szerepel; a korábbi ciklusban 468 milliárd forintot fordítottak az élelmiszeripar fejlesztésére, ebben a ciklusban pedig már 750 milliárd forintot terveznek.

 

A cél az, hogy a ciklus végére „letegyük egy modern élelmiszeripar alapjait”, különös tekintettel az önellátás fontosságának előtérbe kerülésére, amit a covid, és a közelünkben zajló háború csak sürgetőbbé tesz.

Az ünnepélyes szalagátvágásra az aranyat érő májusi eső miatt a tornacsarnokban került sor, majd a bejárás következett. A tornacsarnok mellett állították ki az Apponyi új gépeit, és a pék-cukrász tanműhelyt is meg lehetett nézni.

 

Délután az ÁKK konferenciájával folytatódott a program, amit szintén egy bemutató filmmel kezdtek.

 

Kovács Zoltán ügyvezető átfogó képet adott a résztvevőknek a nonprofit kft. munkájáról és mindennapjairól. Elmondta, hogy a Déli ÁKK-nak a duális képzésben van a legnagyobb szerepe. Amellett, hogy a duális képzésben részt vevő partnerekkel koordinálva a kft. végzi az oktatással kapcsolatos adminisztrációt, levéve azok összes terhét a vállalkozásokról, a duális képzést magát is a cég szervezi.

 

Mint Szerdai Zsuzsanna főigazgató elmondta, a duális partnerek is kezdettől fogva partnerként vettek részt a munkában. Jelenleg azon munkálkodnak, hogy a mostani négy iskola után (Szekszárd, Lengyel, Jánoshalma, Baja után hamarosan várhatóan a kiskunfélegyházi iskola is csatlakozik hozzá) még többen belépjen az ÁKK-ba.

 

A konferenciát Bagdán Boglárka miniszteri biztos előadása zárta.

Az ágazati képzőközpontok fontosságáról szólva elmondta, az AM legfontosabb feladata, hogy növekedési pályára állítsa, és ott is tartsa a vidéket, ennek érdekében fejlessze a hazai agráriumot, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Ehhez elméleti és gyakorlati tudással felvértezett szakemberek kellenek, ezért fontos szerep hárul a jövő generációjának nevelésére, melynek – ágazatunkban – letéteményesei az agrár-szakképző intézmények. Ezt a célt hivatott szolgálni az új szakképzési törvény – a szakma sokszínűségét kell bemutatni, a fiatalokat pedig korszerű tudással felkészíteni, hogy méltó módon vehessék át kiváló szakembereinktől a „stafétabotot”. Ezzel tudjuk biztosítani Magyarország versenyképességét az agrárium területén.

 

Előadásában Bagdán Boglárka bemutatta az innováció és modernizáció szerepét és fontosságát az agráriumban (fejlődő technológia, precíziós módszerek, digitalizáció, tudásátadás, duális képzés támogatása). A duális képzés támogatása a középfokú agrárszakképzésben kiemelt feladat.

 

Célként fogalmazódik meg a duális képzésben résztvevő tanulók számának növelése, valamint a területi szerepvállalások erősödése, és hogy minél több duális partnert tudjanak bevonni a képzésbe.

Ehhez új szemlélet is kell, hogy a cégek, vállalatok a tanulók képzését, oktatását a befektetési stratégia részének, a termelés nélkülözhetetlen elemének tekintsék. Így a tanuló gyakorlatot szerez, megismeri a valós gazdasági környezetet, a vállalati munkakultúrát, a duális képzőhely pedig „kiválogathatja” a jövőbeli munkatársait, akik így már tanulmányaik befejeztével versenyképes tudással és gyakorlattal lépnek ki a munkaerőpiacra. A gyakorlati ismeretek átadásának színterei az iskolák tangazdaságai, tanműhelyei mellett az ágazati képzőközpontok (ÁKK) a duális képzőhelyekkel, illetve más, a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő egyéb gazdálkodó szervezetek lehetnek.

A felsorakoztatott apponyis gépek

 

Az ágazati képzőközpontok feladatai közé tartozik a duális képzés konstruktívabb megvalósítása, az elméleti és gyakorlati tudás összhangjának a megteremtése. Ezekben a központokban többek között a duális képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása is történik (például a tanulók munkaszerződéseinek a kezelése, elszámolások stb.), a képzés szervezése és megvalósítása.

 

Az ÁKK-k létrehozásának folyamata nem állt meg: először 2022 májusában a Déli ASZC-ben jött létre, majd ugyanebben az évben az Északi ASZC is létrehozott egy agrárképző ágazati központot, később a Kisalföldi ASZC, és az Alföldi Agrárágazat Képzőközpont is megalakult, a „sorozat” pedig folytatódik.

A tudásközpontok „első fecskéje” a 2022. augusztusában alapított Erdészeti Ágazati Tudásközpont, amelyikben a Soproni Egyetem képviseli a felsőoktatást. A tudásközpontok létrehozásának egyik célja a duális képzőhelyek követelményeinek való együttes megfelelés.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság