Agrárcégek esélyei a nagy veszteség után a mezőgazdaságban

2023. december 07. 16:31
Vannak fontos piacok, amiket végleg elveszített a magyar mezőgazdaság, és ez rávilágít a hazai gabonatermesztés egészének problémáira. Mihez fogjon az agrárium a békeévek után?
Agrárcégek esélyei a nagy veszteség után a mezőgazdaságban
Akik a békeévekben beruháztak, ma jobban bírják
Vége a békeéveknek a mezőgazdaságban: az oroszok háborúja negatív hatásai az agrárfinanszírozás feltételeit is kedvezőtlenül érintették, a kamatok és a finanszírozási igény nőtt, miközben az agrárvállalkozások költség- és jövedelmezőségi viszonyai romlottak. Így látja az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár-munkabizottságának elnöke a hazai agrárium átfogó gazdasági-pénzügyi helyzetét. Hollósi Dávid november végén a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián rámutatott: a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell változásokhoz, fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és döntő, hogy bankképesek legyenek. Hangsúlyozta, azon agrárcégek, amelyek a 2014-2020-as békeévekben beruháztak, fejlesztettek, ma is sokkal stabilabban működnek. Olyan beruházás-visszaesésre, mint ami idén bekövetkezett, nagyon rég volt példa. A magas kamatok és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt pedig sokaknak a jövőbe vetett hite is romlott.
 
Már a gabonatermesztésben is fordulat kell
Az elemző szerint bár a szántóföldi növénytermesztésben jó év várható, az exportlehetőségek szűkösek. Hollósi Dávid emlékeztetett, van olyan – korábban kiválóan és jövedelmezően funkcionáló – piacunk, amit jóformán teljesen elveszítettünk: például az észak-olaszországi gabonaexport-lehetőség. A minőségi gabonatermésünkben is változásra van szükség: jobb minőség és nagyobb mennyiség kell a versenyképességhez, miközben a szállítási költségek drasztikusan nőnek. Jó hír viszont, hogy az állattenyésztés kezd magára találni. Itt azonban intő jel, hogy a fogyasztók elfordultak a rosszabb minőségű, főleg import tömegtermékek felé.
 
Ki fog talpon maradni?
Hollósi Dávid a kitörési pontok közt elsőként említette, hogy az agrárcégeknek el kell érniük a jövedelmezőséget támogatások nélkül. Meggyőződése szerint, amely cég nem tud enélkül érvényesülni, nem fog tudni talpon maradni. Az ehhez vezető út többek között a kontrollált termelési módszerek, a hazai erőforrások kihasználása, több agribusiness és a kevesebb agrárpolitika vezethet el. Emellett fontos egy új agrárgazdasági modell, amely nem csak a nyugati, hanem a keleti térségek felé is nyit export terén – ehhez pedig nagynak és okosnak egyszerre lenni kell.
 
forrás: agraragazat.hu

Kapcsolódó cikkek

Településfásítási Program - Újabb 543 település lesz zöldebb

2024. február 02. 14:44
Egyetlen nap alatt 543 településen tízezer sorfa talált gazdára az idén negyedik alkalommal meghirdetett Településfásítási Programban. Az Agrárminisztérium által indított kezdeményezés iránt továbbra is hatalmas az érdeklődés. Az elmúlt három évben már 46 ezer sorfát ültettek el 1500 településen, ennek ellenére háromszoros volt a túljelentkezés a most elérhető újabb mennyiségre.
 

100 millió eurót kap öt uniós ország. Mennyi jut a magyar termelőknek?

2023. június 28. 15:55
Az uniós tagállamok mezőgazdaságért felelős minisztereinek tanácskozása keretében adott nyilatkozatában Nagy István elmondta: a bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként a magyar gazdák 15,93 millió eurót kapnak, hogy a raktározási költségeiket és az eladatlan készleteik miatt elszenvedett káraikat mérsékelni tudják.