A tavalyi év eredményeinek elemzésekor érdemes felidézni, hogy 2018-ban összességében jó évük volt a növénytermesztő gazdaságoknak, hiszen az időjárás jócskán kitett magáért. Bár a hideg március és a nagy kora tavaszi belvizek miatt sok helyen csak késve tudták elvégezni a fejtrágyázást és a tavasz második felében szárazság és igen meleg idő következett, a talajok vízfeltöltöttsége következtében mégis minden növény gyorsabban és hamarabb fejlődött a szokásosnál. A nyár hetekig tartó zivataros időt hozott, majd száraz hetekkel búcsúzott. Ősszel az ország nagyobb részén komoly aszály alakult ki rekord alacsony dunai vízállásokkal és csak november végétől indult meg a csapadékhiány pótlódása. Ez a nagy változékonyság egyes kultúrnövényeknek kedvezett, míg másoknak nem; helyenként előfordultak rekord-közeli termésátlagok és olyan területek is voltak, ahol az egész termés megsemmisült.

A főbb növények közül a búza összes termése nem változott 2018-ban, a termény ára viszont 13 százalékkal volt magasabb, mint 2017-ben. A kukoricatermés 10 százalékkal haladta meg a 2017. évit, ára pedig 7 százalékkal emelkedett. A gabonatermesztés eredményessége tehát jelentősen javult. A napraforgó termése alig maradt el a 2017. évitől, termelői ára ugyanakkor 7,1 százalékkal, 92,1 ezer forint/tonnára csökkent 2018-ban. Repcéből rekordmennyiséget takarítottak be a gazdák 2018 őszén, miközben a repce ára éves viszonylatban 3,9 százalékkal mérséklődött. Almából a tízéves átlagnál lényegesen több, a 750 ezer tonnát is meghaladó mennyiség termett 2018-ban. A bőséges termés azonban az étkezési alma felvásárlási árának 22 százalékos, az ipari almának pedig 62 százalékos csökkenését okozta.

Az állattenyésztésben a sertés ágazat szenvedett el jelentős jövedelemcsökkenést. Ennek alapvető oka, hogy a vágósertés termelői ára 10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi átlagártól. A sertésvágások volumene vágósúlyban 0,3 százalékkal nőtt 2018-ban az előző évihez képest. A vágómarha termelői ára 2,2 százalékkal emelkedett 2018-ban, és 7,1 százalékkal több szarvasmarhát vágtak le, mint az előző évben. A baromfifélék vágása vágósúlyban 8,2 százalékkal nőtt, ezen belül azonban nagyon nagy volt a szórás. A csirkevágás 0,9 százalékkal csökkent, a pulykáé 1,6, a vágólibáé 26,7, a vágókacsáé pedig egészen kiugró mértékben, 78,8 százalékkal emelkedett 2018-ban. A vágócsirke élősúlyos termelői ára 2,5 százalékkal emelkedett, míg a vágópulykáé 2,3 százalékkal csökkent. A nyerstej-piac kiegyensúlyozott volt, a termelői átlagár csaknem 1 százalékkal emelkedett.

Emelkedett a kibocsátás

Előzetes adatok alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2017. évi 4 százalékos csökkenés után 2018-ban 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növényi termékek kibocsátásának volumene 2, az állatok és állati termékeké pedig 6 százalékkal bővült. A mezőgazdasági termelői árak 2018-ban átlagosan 2 százalékkal emelkedtek 2017-hez viszonyítva. Ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiár-színvonala 3 százalékkal emelkedett, az élő állatok és az állati termékeké ugyanakkor 1 százalékkal csökkent.

A volumen- és árváltozás eredményeként és a termeléshez kötött támogatások figyelembevételével 2018-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó alapáron számított értéke 4,5 százalékkal haladta meg a 2017. évit. A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 5 százalékkal, az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke pedig 4 százalékkal nőtt. Az alaptevékenységek kibocsátásának folyó alapáron számított értéke összességében 5 százalékkal haladta meg a 2017. évi értéket.

A két alaptevékenység, a növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes számítások alapján 2018-ban 63:37 százalék, szemben a 2017-es 62:38 százalékkal, azaz 2018-ban nőtt a növénytermesztés aránya.

Az MSZR számításai szerint a folyó termelőfelhasználás értéke 6 százalékkal bővült 2018-ban. Ebben a legnagyobb tételt a takarmányköltség jelentette, ami 10 százalékkal lett magasabb, mivel a volumene és az ára is emelkedett. A felhasznált műtrágya költsége mindössze 0,6 százalékkal haladta meg a 2017. évit. Az energiaköltség – elsősorban a magasabb árak miatt – 10 százalékkal emelkedett.

A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke előző évi áron számítva 5, folyó áron 2 százalékkal emelkedett 2018-ban. Tavaly 100 forint értékű, folyó alapáron mért kibocsátás előállításához 58 forint értékű inputot használtak, ami azonos az egy évvel korábbival.

A termeléshez kötött támogatás 1,6 százalékkal, az egyéb termelési támogatás 4,7 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Az értékcsökkenés 6 százalékos emelkedésével számolva, illetve a termelési adók változatlan szintje mellett a termelési tényezők jövedelme 2,3 százalékkal emelkedett 2018-ban. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 0,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A fenti adatok alapján a mezőgazdasági vállalkozások 2018. évi adózás előtti eredménye is jó közelítéssel kalkulálható. A NAV tényadatok azt mutatják, hogy az adózás előtti eredmény 2010-et követően folyamatosan emelkedett, és 2014-re meghaladta a 177 milliárd forintot. A következő évben azonban drasztikus jövedelemcsökkenés következett be, amiben meghatározó volt a degresszivitás hazánkban alkalmazott módja, amely jelentős forrásokat vont el a nagyobb gazdaságoktól. Tehát ez a jövedelemcsökkenés nem egyszeri – az árakból, vagy például a hozamokból adódó – hatásoknak volt a következménye, így várható volt, hogy a versenyképes mezőgazdasági vállalkozások gazdasági ereje csökken. Ezt bizonyítja a 2016. év eredménye is, hiszen akkor annak ellenére sem sikerült visszakapaszkodni a 2014. évi jövedelemszintre, de még annak közelébe sem, hogy abban az évben minden kedvezően alakult a mezőgazdasági termelés szempontjából. Kellemes meglepetéssel szolgált ugyanakkor 2017, hiszen – a várakozásokat jelentősen meghaladva – az adóbevallást készítő mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye jelentősen emelkedve meghaladta a 160 milliárd forintot. A modellszámítás eredményei 2018-ra is ehhez hasonló értéket jeleznek előre: az adózás előtti eredmény várhatóan 1 százalékkal mérséklődik.

Folytatódott, sőt erősödött az elmúlt évben a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése, amit a munkabérek emelkedését sürgető társadalmi és gazdasági nyomás is ösztönzött. Az összes mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás az előző évi 2 százalékkal szemben 4 százalékkal mérséklődött 2018-ban, és maradt a korábbi évek tendenciája, azaz a nem fizetett munkaerő-ráfordítás jelentősen (5 százalékkal) csökkent, de a fizetett munkaerő-ráfordítás is elmaradt – igaz csak kevéssel – az előző évi szinttől.

A mezőgazdaság kötelezettségállományának legfontosabb finanszírozója a bankszektor. A második legnagyobb finanszírozót a szállítók jelentik, őket pedig az integrátorok követik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyéni gazdaságok zöme nem elég nagy ahhoz, hogy a bankok vagy a szállítók finanszírozzák. Ők inkább integrátorokon keresztül szerzik meg a finanszírozást, és az inputanyagokat is, beruházásaik zömét pedig a lízingtárgy tulajdonjogát át nem engedő lízingcégekkel finanszíroztatják. A társas vállalkozásoknál viszont már általános, hogy közvetlenül a bankok és a szállítók partnerei, bár az integrátori és a lízingfinanszírozás gyakran ebben a körben is megjelenik.

Az elmúlt két év alapján megállapítható, hogy a nemzetgazdaság összesített csődrátája fokozatosan javult, vagyis a 2018. második negyedévi 2,1 százalékos érték az egyik legalacsonyabb mutatónak tekinthető. Ez a kedvezményes hitelprogramok hatására bekövetkező jövedelempozíciók javulásával is magyarázható. A mezőgazdaság továbbra is a legkevésbé eladósodott ágazatnak számít, annak ellenére, hogy a csődráta értéke a 2017. év eleji értékhez képest 0,1 százalékponttal emelkedve 1,7 százalékon zárt 2018 második negyedévében.

A VP-beruházások ötöde „bent ragadhat”

A KSH adatbázisa alapján érdemes elemeznünk a beruházások alakulását is. A mezőgazdaság, a vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat beruházásai 2010-et követően folyamatosan emelkedtek, és teljesítményértékük 2014-ben elérte a 325,9 milliárd forintot. A növekedés 2015-ig tartott, amikor – a fejlesztési támogatáscsökkenések miatt – drasztikus visszaesés következett be. A változatlan áron számított beruházások 2014-re 40 százalékkal növekedtek a 2010. évihez képest, de ezt követően egyetlen év alatt visszaestek a 2010-es szintre. Ez az érték csökkent tovább 2016-ban közel 8 százalékkal, ami azt jelenti, hogy ez alatt a két év alatt egyharmadával csökkent az ágazat éves beruházási teljesítménye. Ezt követően, 2017-ben és 2018-ban ugyanakkor már növekedett a beruházási aktivitás a mezőgazdaságban: 11,5, illetve – az I-III negyedév alapján kalkulálva – mintegy 3 százalékkal. Az OTP Agrár szakértőinek megítélése szerint az elkövetkező 1-2 évben is beruházási teljesítmény-növekedés várható a Vidékfejlesztési Program fejlesztési pályázatainak köszönhetően. Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül az a kockázat, hogy a beruházásokhoz igényelhető támogatások bővülésével párhuzamosan a beruházási költségek is jelentősen emelkednek, így a pályázók egy része nem lesz képes megvalósítani a tervezett beruházását. Az eddigi tapasztalatok alapján az elnyert pályázatok nagyságrendileg 20 százaléka nem teljesül az árdrágulás és az ebből adódó saját erő szűkössége, valamint a kapacitások hiánya miatt.

Ugyancsak a KSH adatok nyújtanak lehetőséget a külkereskedelmi termékforgalom alakulásának bemutatására is, amelynek egyenlege romlott 2018-ban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 2,3 százalékkal csökkent, míg importértéke 4,7 százalékkal nőtt 2018 első tíz hónapjában, így az egyenleg 13,8 százalékkal maradt el 2017 első tíz havi értékétől. A legnagyobb exportérték-csökkenés a gabonafélék árucsoport esetében történt, főleg a kukorica 169,3 millió eurós, illetve a búza exportértékének 139,6 millió eurós visszaesése miatt. Importoldalon az állati takarmány árucsoport importértéke nőtt legjobban.