Alaptörvény-ellenes rendelkezést semmisített meg az Alkotmánybíróság a tűzifa-rendeletben
2024. május 09. 17:15
A Magyar Közlöny 48. számában megjelent a 9/2024. (IV. 30.) AB határozat a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapításáról, visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról.
Korábbi írásunkban beszámoltunk a 2022. évben mutatkozó jelentős tűzifa igények kielégíthetősége érdekében hozott kormányzati intézkedésekről. A hatályba lépett, a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet (Korm. rend.) több engedményt biztosított az erdőgazdálkodás, elsősorban a fakitermelések általános szabályozás szerinti feltételeinek betartása alól.
A kormányzati intézkedések miatt felmerülő természetvédelmi aggályok kapcsán az erdészeti ágazat minden közszereplője – közöttük a NAK is – kihangsúlyozta, hogy az állami és magán erdészetek továbbra is biztosítják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát. Az agrárminiszter ennek garanciájaként az állami tulajdonú erdők vagyonkezelőire vonatkozóan egy miniszteri utasítást is kiadott.
Egy bírósági ügy kapcsán az eljáró bíróság indítványára ugyanakkor az Alkotmánybíróság az előbbiek ellenére alaptörvény-ellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a Korm. rend egyik rendelkezését.
A Korm. rendelet sérelmezett rendelkezése alapján az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető.
Az indítványozó bíróság megítélése szerint az érintett rendelkezés nem alkalmas a kívánt cél – a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek enyhítése, kezelése, továbbá káros hatásainak megelőzése és elhárítása – elérésére. A rendelkezés ugyanis a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek enyhítésével összefüggésben nem lévő, a faállomány kitermelését követő erdőfelújítási kötelezettséggel kapcsolatos törvényi rendelkezések alkalmazásának mellőzését írja elő.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint „a szabályozás az Alaptörvény 38. cikkéből fakadóan a jelen nemzedékek, a nemzet közös örökségét képező természeti és kulturális erőforrások, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek egyensúlyát is felszámolja”, ezért a támadott rendelkezés visszamenőleges hatályú megsemmisítéséről, és alkalmazásának tilalmáról döntött.
A döntés részletei megismerhetők a Magyar Közlöny 48. számából vagy az Alkotmánybíróság honlapjáról.
forrás: agrotrend.hu / NAK
Kapcsolódó cikkek
Több szempontnak megfelelve is lehet vízgazdálkodást folytatni
2023. november 15. 17:52
Közös érdekünk, hogy a vízminőséget minél jobb állapotban tartsuk, környezetünket, teremtett világunkat megóvjuk - mondta Nagy István agrárminiszter „a Rába és a Rábca folyó mentesített öblözeteinek árvízvédelmi fejlesztése” című projektátadó rendezvényen, kedden (nov.14.).
Tehenészeti telepet adott át a Solum Zrt. Komáromban
2023. október 05. 14:33
Új tehenészeti telepet adott át, valamint fejlesztette gépparkját és növelte silózó kapacitását a Komárom közeli Nagyherkálypusztán csaknem 3 milliárd forintos beruházással a Solum Zrt.
Nagy István agrárminiszter a létesítmény mai avatásán kiemelte, a kormány elkötelezett az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának megőrzése mellett. A Vidékfejlesztési programban telephelyfejlesztésre eddig 1742 kérelemre több mint 196 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg.
