Alaptörvény-ellenes rendelkezést semmisített meg az Alkotmánybíróság a tűzifa-rendeletben
2024. május 09. 17:15
A Magyar Közlöny 48. számában megjelent a 9/2024. (IV. 30.) AB határozat a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapításáról, visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról.
Korábbi írásunkban beszámoltunk a 2022. évben mutatkozó jelentős tűzifa igények kielégíthetősége érdekében hozott kormányzati intézkedésekről. A hatályba lépett, a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet (Korm. rend.) több engedményt biztosított az erdőgazdálkodás, elsősorban a fakitermelések általános szabályozás szerinti feltételeinek betartása alól.
A kormányzati intézkedések miatt felmerülő természetvédelmi aggályok kapcsán az erdészeti ágazat minden közszereplője – közöttük a NAK is – kihangsúlyozta, hogy az állami és magán erdészetek továbbra is biztosítják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát. Az agrárminiszter ennek garanciájaként az állami tulajdonú erdők vagyonkezelőire vonatkozóan egy miniszteri utasítást is kiadott.
Egy bírósági ügy kapcsán az eljáró bíróság indítványára ugyanakkor az Alkotmánybíróság az előbbiek ellenére alaptörvény-ellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a Korm. rend egyik rendelkezését.
A Korm. rendelet sérelmezett rendelkezése alapján az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető.
Az indítványozó bíróság megítélése szerint az érintett rendelkezés nem alkalmas a kívánt cél – a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek enyhítése, kezelése, továbbá káros hatásainak megelőzése és elhárítása – elérésére. A rendelkezés ugyanis a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek enyhítésével összefüggésben nem lévő, a faállomány kitermelését követő erdőfelújítási kötelezettséggel kapcsolatos törvényi rendelkezések alkalmazásának mellőzését írja elő.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint „a szabályozás az Alaptörvény 38. cikkéből fakadóan a jelen nemzedékek, a nemzet közös örökségét képező természeti és kulturális erőforrások, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek egyensúlyát is felszámolja”, ezért a támadott rendelkezés visszamenőleges hatályú megsemmisítéséről, és alkalmazásának tilalmáról döntött.
A döntés részletei megismerhetők a Magyar Közlöny 48. számából vagy az Alkotmánybíróság honlapjáról.
forrás: agrotrend.hu / NAK
Kapcsolódó cikkek
Cseresznye szakmai napot rendeznek Érden
2023. június 08. 13:27
Intenzív művelésmódokkal, alany-nemes kombinációkkal, középidőben és későn érő cseresznyefajtákkal lehet megismerkedni Érd Elvira-majorban 2023. június 15-én csütörtökön 10 órától, a MATE és a NAK közös szakmai rendezvényén. Ismét várja a cseresznyetermesztés iránt érdeklődőket a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont érdi kutatóállomása, ahol a NAK Kertészeti és Beszállítóipari Osztálya segítségével rendeznek szakmai napot bemutatókkal és szaktanácsadással.
Nagy Istvánt kérdeztük a szántásról és hogy milyen jövő vár a kis- és közepes gazdaságokra
2023. október 17. 16:20
A miniszteri interjúban az is szóba került, hogy milyen változásokra lenne szükség a vetésszerkezetben.
Az utóbbi egy év arról szólt az agráriumban, hogy minden, amit eddig biztosra vettünk, megkérdőjelezhető. A kukoricatermesztés sikere tavaly leginkább a szerencsén múlott, az inputanyagárak olyan mértékben ingadoznak, hogy ember legyen a talpán, aki tervezni tud. A terményárak miatt pedig a legnagyobb igyekezet ellenére is alig volt olyan növény 2023-ban, amit jövedelmezően lehetett termeszteni.
