Munkaszüneti napon történő munkavégzéskor a munkavállalók – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatottakat is – minden esetben jogosultak az alapbéren felül 100 százalékos mértékű bérpótlékra – szögezte le válasza elején szakértőnk.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról (efo) szóló törvény 9. paragrafusának (2) bekezdése szerint az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának a szorzatát (mentesített keretösszeg). 2019. január 1-jétől a minimálbér napi összege 6860 forint, a garantált bérminimum napi összege 8970 forint. A mentesített keretösszeg tehát (ameddig nem kell jövedelmet megállapítani és személyijövedelemadó-bevallást benyújtani) a fentiek alapján 2019-ben minimálbér esetén napi 8919 forint, garantált bérminimum esetén pedig 11 661 forint. Arra ügyelni kell, hogy a megszerzett jövedelem összegébe a bérpótlékok is beszámítanak.

Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy nincs szja-fizetési kötelezettsége. Amennyiben magasabb a juttatott összeg (mint a kérdés szerinti esetben a 100 százalékos bérpótlékkal együtt számítva), úgy a napi 8 918, illetve a 11 661 forint feletti rész szja-köteles.

Szakértőnk utalt továbbá arra, hogy ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét – idén 13 720 forintot –, abban az esetben ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem kell utána társasági adót fizetni. Azaz, ha például valaki 15 ezer forintot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Azonban a 13720 forintot meghaladó rész növeli a társaságiadó-alapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Kivás cégek esetén a minimálbér kétszeresét meghaladó összeg növeli a kiva alapját növeli, ami után 2019-ben 13 százalékos adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha valaki tehát egy napra 15 ezer forintot kap, úgy 1280 forint (a 15 000 és a 13720 forint különbözete) után meg kell fizetni a kisvállalati adót.

adozona.hu