Állítsuk meg a talajpusztulást!
2024. január 11. 14:53
Regionális összefogás a regeneratív gazdálkodás széles körű bevezetésére.
Magyarországon a szántóföldi termőterület 4 173 000 hektár, azonban egyelőre csupán 5000 hektáron alkalmazzák az ún. talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60%-án folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1%-án alkalmazzák ezt a technológiát.
Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencia – fotó: Horváth Janka
Az elmúlt évtizedekben az egyre fokozódó nagyipari gazdálkodás – munkagéphasználat, növényvédő szer- és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták – során nem fordítottunk kellő figyelmet talajaink teherbíróképességére és állapotára, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületeinek talaja 90%-ban leromlott állapotú.
A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlását eredményezheti.
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke – fotó: Horváth Janka
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoznak és cserélnek tapasztalatot január 10-11-én Jakabszálláson. Öt ország (Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország) hasonló szervezete is képviselteti magát az eseményen.
A termőföld véges erőforrás és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke.
A konferenciához kapcsolódó, 4000 m2 -en megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat – fotók: Horváth Janka
Számos kényszerítő tényező – a műtrágya- és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a halaszthatatlan változást. A regeneratív gazdálkodás eszközkészlete – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös.
A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika 2023-tól minden korábbinál több eszközzel támogat. A termelők elkötelezettségének megfelelően – a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl – önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (pl. erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni – nyilatkozta dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60%-kal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen (97%-ban) megszűnik.
Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő, így a konferenciához kapcsolódó, 4000 négyzetméteren megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatják be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz – tette hozzá Szabó Attila.
forrás: agroinfom.hu
Kapcsolódó cikkek
Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka 2023: egy megmérettetés, ahol mindenki győztes
2023. október 11. 17:01
A Bor és Piac szaklap a MATE Budai Campusán megtartott eredményhirdetésen ismertette a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka 2023. évi győzteseit és helyezettjeit.
A Bor és Piac szaklap a MATE Budai Campusán megtartott eredményhirdetésen ismertette a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka 2023. évi győzteseit és helyezettjeit.
Nagy bajban a gabonatermelők, az EU-nak lépnie kellene
2024. október 01. 15:10
Az idei év még a tragikusan rosszul sikerült 2022-n és 23-on is túltesz, történelmi mélyponton az európai gabonatermelés.
Egyebek között ez is olvasható Cedric Benoist, a Copa-Cogeca gabonaipari és Stephan Arens, a Copa-Cogeca olajos magvakkal és fehérjenövényekkel foglalkozó munkacsoportja elnöke véleménycikkében.