Állítsuk meg a talajpusztulást!

2024. január 11. 14:53
Regionális összefogás a regeneratív gazdálkodás széles körű bevezetésére.
 
Magyarországon a szántóföldi termőterület 4 173 000 hektár, azonban egyelőre csupán 5000 hektáron alkalmazzák az ún. talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60%-án folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1%-án alkalmazzák ezt a technológiát.
Állítsuk meg a talajpusztulást!
Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencia – fotó: Horváth Janka
 
Az elmúlt évtizedekben az egyre fokozódó nagyipari gazdálkodás – munkagéphasználat, növényvédő szer- és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták – során nem fordítottunk kellő figyelmet talajaink teherbíróképességére és állapotára, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületeinek talaja 90%-ban leromlott állapotú.
 
A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlását eredményezheti.
konferencia
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke – fotó: Horváth Janka
 
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoznak és cserélnek tapasztalatot január 10-11-én Jakabszálláson. Öt ország (Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország) hasonló szervezete is képviselteti magát az eseményen.
 
A termőföld véges erőforrás és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke.
gép
A konferenciához kapcsolódó, 4000 m2 -en megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat – fotók: Horváth Janka
 
Számos kényszerítő tényező – a műtrágya- és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a halaszthatatlan változást. A regeneratív gazdálkodás eszközkészlete – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös.
gép
A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika 2023-tól minden korábbinál több eszközzel támogat. A termelők elkötelezettségének megfelelően – a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl – önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (pl. erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni – nyilatkozta dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
gép
Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60%-kal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen (97%-ban) megszűnik.
 
Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő, így a konferenciához kapcsolódó, 4000 négyzetméteren megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatják be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz – tette hozzá Szabó Attila.
 
forrás: agroinfom.hu

Kapcsolódó cikkek

Komoly egzisztenciális problémákkal küzdenek a gazdák

2024. június 25. 16:52
A V4 agrárkamarái szerint irányváltásra van szükség az EU agrárpolitikájában.
 
Az EU agrárpolitikájának radikálisan meg kell változnia, különben kilátástalan helyzetbe kerül az unió agráriuma – hangsúlyozzák kommünikéjükben a V4 országok agrárkamarái.

Pusztító növénykórokozó baktérium tűnt fel három megyében

2023. március 31. 11:08
Nincs ellene vegyszer!
 
Három vármegyében - Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Zalában - igazolták a pusztító növénykórokozó Ralstonia pseudosolanacearum baktérium jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai 2022 szeptemberében vett mintákban – közölte a szervezet a honlapján csütörtökön.