– Megváltozott a munkásság társadalmi státusa, ezért a baloldalhoz köthető, marxizmusban gyökerező szakszervezetek szemlélete már nehezen képes a munkavállalók érdekeit szolgálni. A munkások harcát ugyanis jobb társadalmi utópiával kapcsolták össze, azaz nem csak a munka világát hanem az egész kapitalista társadalmat át akarták formálni. Így a szakszervezeti mozgalom és a baloldali politizálás összekapcsolását képviselik. Olasz barátaink világszerte keresik az együttműködést azokkal a szakszervezetekkel, amelyek más, alternatív szemléletet képviselnek. A Munkástanácsok megalakulása óta reformista szakszervezeti alternatívát kínál, a részvételi modellben látja a dolgozók valós érdekvédelmét – hangsúlyozta Palkovics Imre.

– Ennek lényege, hogy nem kapcsolódunk okvetlenül politikához, inkább pragmatikus célokat követünk és jelszavunk: többet! Azaz több bért, több szabadidőt, jobb munkafeltételeket – részletezte. Cél, hogy a munkavállalók részesedést kapjanak akár részvények formájában, akár a megtermelt profit arányából, ami nem megy túl a jobbára üzemi szinten folyó alku körén. Nem a mindenáron való harc és osztályellenesség, nyílt konfliktusok politikája az alapja, hanem a partnerség kialakítása a mindenkori kormányokkal és munkáltatókkal. Ezzel elérhető a munkavállalók tartós felemelkedése a polgárság körébe, mivel az általuk megtermelt javakból részesedést kapnak, így motiváltabbá válnak.

A Munkástanácsok elnöke fontosnak tartja az UGL nemzetközi kezdeményezését, hogy a marxista-kommunista gyökerű szakszervezeti mozgalmak ellentételezésére ez az 1920-as évektől létező modell egyre több helyen nyújthasson valós érdekvédelmi alternatívát. Palkovics Imre emlékeztetett: a nemzetközi szövetségek, beleértve a Nemzetközi és Európai Szakszervezeti Szövetséget (ITUC, ETUC), egyértelműen beálltak a baloldali, nyitott társadalmat, s migrációt támogató tömörülések sorába, ráadásul ezeket a nézeteket úgy hirdetik, hogy erről ki sem kérték teljes tagságuk véleményét. A Munkástanácsok az ITUC-ból már kilépett, és megfontolja ETUC-tagságának felfüggesztését, mivel a konföderáció megalakulásától a konzervatív, keresztény értékek mellett tette le a voksát.

– Az elmúlt hónapokban Magyarországon is előjöttek a rendszerváltozás óta lappangó törésvonalak a szakszervezetiségen belül – fejtette ki Palkovics Imre. Példaként említette, hogy a túlóratörvény apropóján úgy hirdettek politikai harcot, országos sztrájkot egyes konföderációk, többek közt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz), hogy nem létező problémát nagyítottak fel, ezzel félrevezetve a munkavállalókat. Amikor pedig a legnagyobb német érdekképviseleti konföderáció, a Német Szakszervezeti Szövetség látogatott hazánkba, akkor a Maszsz megrögzötten bizonygatott nem létező dolgokat, egyfajta ködszurkálással reagálva a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek valós tényeken alapuló állításaira. Ezzel a fenyegetésen, követelésen alapuló, az országot lejárató szemlélettel a Munkástanácsok nem tud azonosulni.

– Olaszországban négy országos konföderáció működik, közülük az UGL már korábban szembement a többi, kommunista gyökerű képviselettel – jegyezte meg Palkovics Imre. A hetven éve alakult konföderáció sikereit jól mutatja, hogy korábbi tisztségviselőjük ma munkaügyi miniszterként számos szociális rendelkezést fogadtatott el a kormánnyal. Az UGL célja, hogy nemzetközi szervezetet hozzon létre azon érdekvédelmi tömörüléseknek, amelyek az együttműködéssel és a munkavállalói részvétellel kívánják elősegíteni a dolgozók felemelkedését.