Április hetedikétől nyújthatják be a gazdák az egységes kérelmet
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára hangsúlyozta: a továbbiakban június 9-ig adhatóak még be az egységes kérelmek, de akkor már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György ismertette azokat a típushibákat, amelyeket a termelők a korábbi évek egységes kérelem benyújtásakor elkövettek. Ilyen esetek voltak például, amikor a gazdálkodó nem jogszerű földhasználója az adott területnek. Pontatlan igénylések is előfordultak, amikor valaki nagyobb területre igényelt támogatást, mint amekkorát a valóságban megművelt. Problémát okozott továbbá a zöldítésnél, amikor a másodvetést határidőn túl jelentették be.
A felmerült problémák okán az államtitkár felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a 2017. évi egységes kérelemben több ponton is módosulnak a zöldítés előírásai. Eszerint 2017-től kibővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája.
A továbbiakban az elmúlt két év tapasztalatai alapján az ökológiai jelentőségű másodvetések átláthatóbb kezelése érdekében fenntartási időszakot vezetünk be, így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetést a gazdálkodó nem forgathatja be. További változás még, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetést a termelőknek október 1-ig el kell vetni, valamint a vetést és beforgatást 15 napon belül be kell jelenteni.
Újdonság, hogy a nitrogénmegkötő növények esetében a hazai termesztési technológiához igazítják a bab termesztési idejét, továbbá a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagarány meg kell, hogy haladja az 50%-ot. Emellett a spárga és egyes energianád fajok zöldítési szempontból állandó kultúrának minősülnek mostantól.
Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetünk. Az előírások célja, hogy ösztönözze a gazdákat a korszerűbb ültetvények létrehozására – fogalmazott az államtitkár.
Czerván György ismertette továbbá a nemzeti támogatások változásait is, miszerint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj csekély összegű (de minimis) támogatás összege 95 Ft/literről 105 Ft/literre nő.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezés 50%-os mértékű támogatását az agrártárca 2017-től 75 százalékosra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8.000-ről 12.000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni.
Czerván György hangsúlyozta: az FM jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és liba ágazatok részére. A gyors segítséget jelentő támogatásra 1,7 milliárd forintot különített el az agrártárca, amelyet még idén tavasz végéig megkaphatnak az érintett állattartók. A Magyar Államkincstár 2017. április 15-ig küldi meg postai úton a támogatási kérelem nyomtatványát a kacsa- és libatartók részére, amelyet a kézhezvételtől számított tíz napon belül kell aláírva visszaküldeni a Kincstár részére.
Továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium „Azonnal cselekszünk” programján keresztül a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre a madárinfluenza által okozott foglalkoztatási nehézségek enyhítése érdekében, elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára, de a termelők sincsenek kizárva – tette hozzá.
2017-től a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt– jelezte az érdeklődőknek államtitkár.
Czerván György közölte: a tavaszi időjárással mind a mezőgazdasági, mind a kertészeti munkák kezdetüket vették. A területek többségén már javában zajlik a talaj és a jó magágy előkészítése.
Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő. Őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek a termelők. A gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron terveznek elvetni.
Kapcsolódó cikkek
Aggasztó, mennyi magyar tejet visznek külföldre
Felmondás vagy közös megegyezés: mi előnyösebb a dolgozónak?
