Április hetedikétől nyújthatják be a gazdák az egységes kérelmet
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára hangsúlyozta: a továbbiakban június 9-ig adhatóak még be az egységes kérelmek, de akkor már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György ismertette azokat a típushibákat, amelyeket a termelők a korábbi évek egységes kérelem benyújtásakor elkövettek. Ilyen esetek voltak például, amikor a gazdálkodó nem jogszerű földhasználója az adott területnek. Pontatlan igénylések is előfordultak, amikor valaki nagyobb területre igényelt támogatást, mint amekkorát a valóságban megművelt. Problémát okozott továbbá a zöldítésnél, amikor a másodvetést határidőn túl jelentették be.
A felmerült problémák okán az államtitkár felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a 2017. évi egységes kérelemben több ponton is módosulnak a zöldítés előírásai. Eszerint 2017-től kibővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája.
A továbbiakban az elmúlt két év tapasztalatai alapján az ökológiai jelentőségű másodvetések átláthatóbb kezelése érdekében fenntartási időszakot vezetünk be, így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetést a gazdálkodó nem forgathatja be. További változás még, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetést a termelőknek október 1-ig el kell vetni, valamint a vetést és beforgatást 15 napon belül be kell jelenteni.
Újdonság, hogy a nitrogénmegkötő növények esetében a hazai termesztési technológiához igazítják a bab termesztési idejét, továbbá a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagarány meg kell, hogy haladja az 50%-ot. Emellett a spárga és egyes energianád fajok zöldítési szempontból állandó kultúrának minősülnek mostantól.
Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetünk. Az előírások célja, hogy ösztönözze a gazdákat a korszerűbb ültetvények létrehozására – fogalmazott az államtitkár.
Czerván György ismertette továbbá a nemzeti támogatások változásait is, miszerint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj csekély összegű (de minimis) támogatás összege 95 Ft/literről 105 Ft/literre nő.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezés 50%-os mértékű támogatását az agrártárca 2017-től 75 százalékosra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8.000-ről 12.000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni.
Czerván György hangsúlyozta: az FM jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és liba ágazatok részére. A gyors segítséget jelentő támogatásra 1,7 milliárd forintot különített el az agrártárca, amelyet még idén tavasz végéig megkaphatnak az érintett állattartók. A Magyar Államkincstár 2017. április 15-ig küldi meg postai úton a támogatási kérelem nyomtatványát a kacsa- és libatartók részére, amelyet a kézhezvételtől számított tíz napon belül kell aláírva visszaküldeni a Kincstár részére.
Továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium „Azonnal cselekszünk” programján keresztül a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre a madárinfluenza által okozott foglalkoztatási nehézségek enyhítése érdekében, elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára, de a termelők sincsenek kizárva – tette hozzá.
2017-től a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt– jelezte az érdeklődőknek államtitkár.
Czerván György közölte: a tavaszi időjárással mind a mezőgazdasági, mind a kertészeti munkák kezdetüket vették. A területek többségén már javában zajlik a talaj és a jó magágy előkészítése.
Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő. Őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek a termelők. A gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron terveznek elvetni.
Kapcsolódó cikkek
Hajdú-Biharban is kiemelkedőek a nyári betakarítású szántóföldi növények hozamai
Vattakabát van, sapka nem mindenhol
