Árak és folyamatok: termékpályák az AKI nagyítója alatt

2018. november 06. 08:29
A fontosabb hazai termékpályák 2017. évi piaci folyamatait mutatja be az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy friss kiadványa, elsősorban az ártrendeken keresztül. Az előzetes 2017-es mennyiségi információk alapján az anyagban kitérnek a keresleti és a kínálati oldal alapvető változásaira, emellett rövid kitekintést nyújt a következő évben várható tendenciákra.
Az összeállítás az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adataira és különböző nemzetközi forrásokból származó árinformációkra, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal termelési, iparstatisztikai és külkereskedelmi kimutatásaira támaszkodik.

 

A jelentésből kiderül: a gabonafélék globális termelése 2 százalékkal csökken (a rizs nélkül) a 2017–2018-as gazdasági évben az előző szezonhoz képest, miközben a felhasználás változatlan marad.

A rekordnagyságú készletek 4 százalékkal apadhatnak, tekintettel arra, hogy a 2017–2018- as szezonban a világ gabonatermelése (a rizs nélkül) kissé elmarad a felhasználástól.

Magyarországon a betakarított búzaterület 7,9 százalékos csökkenése és a hektáronkénti hozam 1,3 százalékos javulása (5,44 tonna/hektárra) mellett 5,237 millió tonna búzát takarítottak be 2017-ben, ami 6,5 százalékkal múlta alul az előző évit. A hektáronkénti hozam 22 százalékos romlása (6,8 tonna/hektárra) miatt a 2016. évi, rekordközeli 8,8 millió tonnával szemben 2017-ben csak 6,89 millió tonna kukorica került a tárolókba. Az étkezési búza termelői ára tonnánként 44,5 ezer forint volt 2017- ben, ami 8 százalékkal haladta meg a 2016-osat. A takarmánybúza termelői ára 10 százalékkal – 42,5 ezer forint/tonnára, a takarmánykukoricáé 5 százalékkal – 43,4 ezer forint/ tonnára emelkedett.

 

 
 

 

A tíz főbb olajmag (szójabab, gyapot, földimogyoró, napraforgómag, repcemag, szezámmag, pálmamag, korpa, lenmag, ricinusmag) globális termését az 1 évvel korábbi rekordhoz hasonlóra, 560,3 millió tonnára becsülték a 2017–2018. gazdasági évre. Magyarországon újabb rekordot döntött a napraforgómag területe 2017-ben: 696 ezer hektárról került tárolókba a termése, ami 10 százalékkal haladta meg a 2016. évit. A 2,87 tonnás hektáronkénti hozam 4 százalékkal elmaradt az 1 évvel korábbi világrekordtól, de a területnövekedés ezt kompenzálta, és csaknem 2 millió tonna napraforgómag (+6%) termett 2017-ben, amire még nem volt példa. A repcemag termése 2 százalékkal – 939 ezer tonnára nőtt 2017-ben. A napraforgómag a 2016. évinél átlagosan 5 százalékkal volt olcsóbb 2017-ben (99,3 ezer forint/tonna), míg a repcemag termelői ára 2,4 százalékkal – 112,0 ezer forint/tonnára emelkedett egy év alatt.

A meghatározó piacelemző műhelyek a globális cukortermelés növekedésére számítanak a 2017–2018-as gazdasági évben: az ABARES szerint 192 millió tonna, az USDA szerint 185 millió tonna, az ISO szerint 178,7 millió tonna várható. Az Európai Unió cukortermelése 20,9 millió tonna volt a 2017–2018- as gazdasági évben, 13 százalékkal múlta felül az 1 évvel korábbit.

Magyarországon 1,143 millió tonna cukorrépát szedtek fel 2017-ben, ami 2 százalékkal több a 2016-ban betakarított mennyiségnél. A globális sertéshústermelés 111,03 millió tonna volt 2017-ben, csaknem 1 százalékkal haladta meg az 1 évvel korábbit. A világ sertéshús- kereskedelme a kibocsátás emelkedése ellenére – az országok belső fogyasztásának bővülése miatt – lanyhult 2017-ben: a globális sertéshúsimport 1,2 százalékkal, az export 1 százalékkal mérséklődött. A magyarországi sertésárak, az előző évekhez hasonlóan, 2017-ben is követték az uniós árak tendenciáját. A vágósertés termelői ára kilogrammonként 502 forint hasított meleg súly volt 2017-ben, azaz 10,8 százalékkal múlta felül az 1 évvel korábbi átlagárat.

 

 
 

 

A csirkehús globális termelése 1 százalékkal, 90,2 millió tonnára emelkedett 2017-ben az előző évihez képest. A világ csirkehúsexportja 3,7 százalékkal 11,1 millió tonnára nőtt. A forgalom háromnegyedét Brazília, az USA és az EU bonyolította. Magyarországon az élő vágócsirke termelői ára 1,1 százalékkal 246 forint/kilogrammra csökkent 2017-ben a 2016. évihez képest. Az Európai Unió tojástermelése 0,5 százalékkal, 7,7 millió tonnára mérséklődött 2017-ben az előző évihez képest. Magyarországon az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára 33,5 százalékkal emelkedett 2017-ben az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. A marhahús globális termelése 61,4 millió tonna volt 2017-ben, 1,5 százalékkal több az előző évinél. A világ marha- és borjúhúsexportja 3,9 százalékkal emelkedett 2017- ben 2016-hoz képest. A globális marhahúsimport egy év alatt nem változott jelentősen, 7,75 millió tonnát tett ki. Az Európai Unióban az „R3” kereskedelmi osztályú fiatal bika vágóhídi belépési ára 3,80 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2017-ben, 3 százalékkal magasabb az előző évi átlagáránál. Magyarországon a vágómarha termelői ára 9,5 százalékkal emelkedett.

 

 
 
A juhhús globális termelése 14,48 millió tonna volt 2017-ben, vagyis nem változott számottevően az előző évihez képest. Az unió juhés kecskehústermelése 1,8 százalékkal bővült, elérte a 886 ezer tonnát. Magyarország az előző évinél 1,5 százalékkal több bárányt értékesített a nemzetközi piacon 2017- ben. A vágóbárány termelői ára 1,5 százalékkal emelkedett.

 

A tejtermékek világkereskedelmét meghatározó országok közül az Európai Unióban 2 százalékkal, Új-Zélandon és az USA-ban 1 százalékkal nőtt a tejtermelés, míg Ausztráliában nem változott az előző évihez képest.

A nyers tej ára Magyarországon 27 százalékkal, az USA-ban 8 százalékkal, az Európai Unióban 23 százalékkal, Új-Zélandon 29 százalékkal emelkedett 2017-ben a 2016. évihez képest. Magyarországon a megfigyelt tejtermékek feldolgozói értékesítési ára 2017-ben átlagosan 18 százalékkal volt magasabb a 2016. évinél.

Magyarország összes zöldségtermése megközelítette az 1,72 millió tonnát 2017-ben, ami 100 ezer tonnával több a 2016-os mennyiségnél. Magyarország zöldség-külkereskedelmi egyenlege (friss és fagyasztott, a dinnyével együtt) pozitív maradt 2017-ben, de romlott az előző évihez képest, mivel a zöldségfélék behozatala nagyobb mértékben nőtt, mint a kivitelük. A zöldségfélék termelői árindexe 2017-ben 4 százalékkal emelkedett a Budapesti Nagybani Piacon 2016- hoz képest. Magyarország összes gyümölcstermése 1 százalékkal, 790 ezer tonnára bővült 2017-ben. A gyümölcs- külkereskedelmi egyenleg (friss, fagyasztott és déligyümölcs együtt) továbbra is negatív volt, de 2017-ben javult, mivel az export lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A gyümölcsfélék termelői árindexe 11 százalékkal emelkedett a Budapesti Nagybani Piacon 2017-ben az előző évihez képest.

 

 
Fotó: Viniczai Sándor
A globális bortermelés (a szőlőlé és szőlőmust nélkül) történelmi mélypontra, 250 millió hektoliterre csökkent 2017-ben, 23,6 millió hektoliterrel maradt el a 2016. évitől. Az unió bortermelése 145 millió hektoliter volt 2017-ben, 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os.

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint Magyarországon 59,5 ezer hektár ültetvényről 457 ezer tonna borszőlőt szüreteltek 2017- ben, amiből 2,9 millió hektoliter seprős újbort fejtettek. A földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal volt magasabb 2017- ben, mint 1 évvel korábban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Kapcsolódó cikkek

Máris sokan háborognak Lázárék súlyos döntései miatt

2016. május 11. 08:17
Elégedetlenség kíséri a termelők körében a Miniszterelnökség döntéseit, amelyekkel a tárca nemrég meghatározta, kik nyerhetnek úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásokat a Vidékfejlesztési Programban (VP). A gazdálkodók most szembesülnek azzal, hogy a minisztérium minden második kérelmezőt elutasított. A tárcának kényszerűségből kellett így határoznia, mert a beérkezett pályázatok támogatásigénye többszörösen meghaladta a VP-ben elkülönített környezetgazdálkodási pénzkeretet. A szintén nemrég elbírált ökogazdálkodási felhívásnál viszont szinte minden beadott kérelmet támogatni lehetett, mert itt az igények és a pénzügyi lehetőségek egyensúlyban álltak. Ugyanakkor a nyerteseknél is okozhat gondokat, hogy a Miniszterelnökség a pályázatokat későn bírálta el, ezért a termelők az idén nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthetik egyes vállalt kötelezettségeiket, ha eddig a tárca döntéseire vártak.
 

Folytatódik a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése

2018. január 09. 11:12
A kormány célja, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legkisebb áfa terhelje, ezért 2018-ban is tovább folytatjuk a legfontosabb élelmiszerek áfájának-csökkentését. Januártól 27 százalékról 5 százalékra csökken a fogyasztási célú halakra, illetve a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének áfakulcsa.