„Ha kitekintünk az unióba, a teljes burgonya terület 1,7 millió hektár körüli nagyság, ennek a hat legnagyobb termelő ország adja a 76 százalékát, míg hazánk a 0,5 százalékot sem éri el”- kezdte előadását Kecskés Gábor. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke kiemelte, ültetési időszakban rendkívül csapadékos időjárás hátráltatta a munkákat, vagy kivártak és ezzel elhúzódott az ültetés, vagy sárba vetettek.

 

Az egész burgonya övezetben idén szélsőséges időjárás volt jellemző. A kora nyári időszakot rendkívüli aszály jellemezte, ennek köszönhetően lefeleződött – 6-8 tövenként – a kötésszám.

 

Ráadásul a gazdák a tavalyi évjáratnak köszönhetően már eleve gyenge minőségű vetőburgonyával indultak. Ráadásul a nagy burgonyás országok folyamatosan csökkentik a vetésterületüket. Ha ehhez hozzátesszük a a kedvezőtlen időjárást, nem csoda, hogy kisebb mennyiség jelenik meg a boltokban. Miközben a betárolt burgonya elfogyott a piacról, a korai még nem érkezett meg a fogyasztókhoz, ugyanakkor a harmadik a harmadik országokból sem tudtak elegendő mennyiséget importálni. A frissfogyasztás felől a feldolgozóipar felé terelődött a termesztés. Így nem csoda, hogy az árak meglepő magasságba kúsztak.

 

Már a tavalyihoz képest is magasabb alapról indultak, a termelői ár kilónként elérte a 200 forintot.

A szakember szerint főként a piroshéjú étkezési burgonyából és a vetőgumóból várható a jövőben hiány. Ez utóbbi esetében több területet is visszaminősítettek növényegészségügyi okokra hivatkozva, így szaporítóanyagból jövőre kisebb választék, egyes fajtákból hiány várható. Éppen ezért az elnök hangsúlyozta, a termelők előre szerződjenek le a kívánt mennyiségre, hogy legyen mit a földbe tenniük.

 

„Nyugat-Európában éppen csak befejeződött a korai étkezési burgonya betakarítása. Jellemzően laza héj, apró méret, alacsony hozam, gyenge minőség jellemzi”

 

- adott helyzetelemzést Kecskés Gábor, aki hozzátette, a száraz talaj is akadályozta a munkákat. Keresleti piac, drasztikus áremelés jellemzi a közeljövőt.

 

A vetőburgonya kilátásokat elemezve a szakember elmondta, a területek 5-8 százalékkal csökkentek. A kisebb mennyiségnek oka az is, hogy például a hollandok nem engedélyezik a szaporító területek öntözését felszíni vizekből. Nem segíti az ágazatot a folyamatos növényvédő szer kivonások sem, a tömegével megjelenő kártevők – főként levéltetvek – miatt sok helyen visszaminősítik a vetőburgonyát étkezésivé. Mindennek tükrében egyre jobban felértékelődik a hazai szaporítás.

 

A szomszéd Ausztriában idén 18,7 ezer hektáron ültettek burgonyát, s az információk szerint ott is egyre csökken az étkezési az ipari javára. Hazánkban a legfrissebb adatok 7147 hektár burgonya területről számolnak be, ami igen messze került a jó két évtizeddel korábbi 55 ezer hektártól.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu