Egységes állásponton van a munkáltatói oldal és eltökélt abban, hogy a minimálbér-tárgyalások keddi - várhatóan záró - fordulóján a jövő évre vonatkozóan 6 százalékpontos járulékcsökkentést harcoljon ki a kormánynál, míg 2018-ra további, legalább 3 százalékpontos szociális hozzájárulási adó-mérséklést tartanak szükségesnek - mondta a Napi.hu-nak Zs. Szőke Zoltán, Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. Úgy látja, két év alatt minimum 8 százalékpontos tehercsökkenés kell ahhoz, hogy a kormány által tervezett mértékű minimálbér és a garantált bérminimum-növelés ne okozzon sokkot a vállalkozások - ezen belül is a kötelező bér terén kiemelten érintett kkv-szektorban.

Nagynak látják a tétet

A kormány 2017-re a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos növelését javasolta, miközben 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánlott. Majd 2018-ra pedig a minimálbér további 8 és a garantált bérminimum 12 százalékos emelkedésére tettek javaslatot, míg a munkáltatói járulékot 2 százalékponttal csökkentené a kabinet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki nyilatkozata szerint ugyanakkor nem látnak most lehetőséget arra, hogy jövőre a munkaadók mínusz 6 százalékpontos követelését teljesítse. Számításai szerint a munkáltatói javaslat durván 180 milliárd forintnyi kiesést jelentene a társadalombiztosítás (tb) kasszájából.

Szőke szerint a munkáltatók viszont a kormányoldal tervezetét nem tudják elfogadni. Úgy látja, a kabinetnél felültervezték a várható - százalékpontonként 90 milliárdos - bevételkiesést, miközben a béremelés okozta fogyasztásnövekedés adóhozadéka jelentősen nagyobb mértékben kompenzálná a tb-kassza bevételcsökkenését, mint amennyire azt a kormány gondolja. Arra azonban, hogy mennyivel, nem adott pontos előrejelzést.

Ám amennyiben nem lesz megállapodás a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (vkf) ülésén, akkor kabinet - akárcsak tavaly - "döntőbíróként" léphet fel, így minden valószínűség szerint a 4 százalékpontos járulékcsökkentést mellett határozna. Ezzel a vállalkozók nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, éppen ezért elengedhetetlennek tartják, hogy meggyőzzék álláspontjukról a kormányt - magyarázta az Áfeosz-Coop  elnöke.

A nagyoknak kedveskedik, a kicsikkel nem törődik a kormány

A 6 százalékpontos járulékmérséklés minimum szükséges ahhoz, hogy a mikro- és kisvállalkozások, családi cégek körében jövőre ne okozzon túl nagy megrázkódtatást a kötelező bér emelése, miközben még ilyen feltételek mellett is távol lennének attól, hogy a tehermérséklés kompenzálja őket - állapította meg lapunknak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke. A kkv-szektor - még a középvállalatok nélkül is - arányaiban a legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, s főként vidéken, nagyobb részt szakmai bérminimum, másodsorban minimálbér környéki javadalmakat kínál.

Németh szerint a mostani bérterhek mellett a szokatlanul magas minimálbér-emelés nem csak a feketegazdaság kiterjedését, illetve tömeges vállalati csődöket vonhat maga után, hanem a kis cégek részéről elkerülhetetlen lesz, hogy árat emeljenek. Mivel a mikro- és kisvállalatok elsősorban a lakossági szolgáltatásoknál aktívak, Németh átlagosan 30 százalékos áremelkedésre számít a lokális jellegű szolgáltatószektorban. Szerinte ugyancsak jelentős árnövekedés jöhet majd az építőiparban, ahol még a vezető szereplők is rendszerint alvállalkozókra - javarészt kis- és mikrocégekre - bízzák a nagyobb volumenű munkákat.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy januártól az évi 500 milliós árbevétel alatti cégek 10, valamint az afelettiek 19 százalékos a társasági adójának mértéke egységesen 9 százalékos lesz. Ezzel a számításaik szerint jövőre 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. Németh szerint ez a döntés főként a külföldi tulajdonú cégeknek teremt kedvezőbb környezetet, illetve ösztönzi őket a magyarországi jelenlétre, addig kisvállalkozói szektor számára vajmi kevés megtakarítást okoz. Pedig szerinte a kormánynak inkább a magyar vállalkozásokat kellene támogatnia, amelyek várhatóan mindig itt fognak adózni, biztosan nem fognak kivonulni, valamint a helyi igények kiszolgálására törekszenek.

Lehúzzák a rolót a kisboltok?

A kiskereskedelemben annyira éles a konkurenciaharc, hogy bizonyosan nem várhatóak áremelések a bérfejlesztések következményeként - magyarázta Zs. Szőke Zoltán. A kötelező bér emelése azonban elsősorban a magyar tulajdonú üzletláncoknak okoz költségemelkedést, hiszen a multik mostanra már jellemzően efölött fizetik alkalmazottaikat. A Coop csoportnál például a dolgozók 70-75 százaléka a garantált bérminimumot kapja, így a lánc jelentős pluszkiadással számolhat 2017-ben.

A hálózat mintegy 3 ezer boltjából 2 ezer egység 500 fő alatti településeken működik, ahol a vásárlóerő igen szerény. S bár a minimálbér-emelés akár boomszerűen is bővítheti majd a fogyasztást vidéken, ez még mindig kevés lehet ahhoz, hogy számos bolt számára legalább a működési költségek kitermelését lehetővé tegye. Így Szőke szerint a Coop arra kényszerülhet majd, hogy boltokat zárjon be.

napi.hu