Nagy István a Portfolio Agrárszektor Konferencián beszélt arról is, hogy elkészült az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szóló jövő évi pályázati menetrend, amelynek kifejezett célja a tervezhetőség és a kiszámíthatóság elősegítése lesz. Az első pályázatok meghirdetése 2024 elejétől várható erdőgazdálkodás témakörben, majd fokozatosan nyílnak meg az újabb pályázatok 64 jogcímen. 2026-tól újra meghirdetik valamennyi pályázatot a korábbi formában - hangsúlyozta. Tehát két ütemben pályázhat mindenki ebben a ciklusban, ez egyebek közt az önerők optimalizálására is lehetőséget nyújt - magyarázta.

Az idei menetrendről kifejtette, hogy tavasszal várható a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat érintő első pályázati csomag, ami érinti a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait is. Tavasszal tervezik elindítani a földhasználati váltást segítő támogatásokat, amelyekhez később többéves fenntartási támogatás igénylése is lehetővé válik - tette hozzá. Nyárra készülhet el a generációváltást segítő felhívás, majd ősszel várhatók a vidékfejlesztési pályázatok, valamint egy újabb pályázati csomag meghirdetése, amely a precíziós gazdálkodást, vagy éppen a terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segítik - mondta. A miniszter az elmúlt évek legfontosabb szakmai folyamatának nevezte, hogy 2021-ben elindult az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja. A megháromszorozódott vidékfejlesztési forrásokra ez év végén zárultak le a pályázati felhívások, amelynek keretein belül idén 340 milliárd forintot fizettek ki beruházásokra - emelte ki. Soha ekkora forráskihelyezés nem történt vidékfejlesztési célokra, mint 2021-2023 között, amiben az idei év abszolút rekordnak minősül - mutatott rá.

 

Hozzátette, hogy hatékonyságnövelésre, valamint hozzáadott érték teremtésre nyújtottak vidékfejlesztési támogatásokat, tavaly összesen 404 milliárd, idén 610 milliárd forintot fizettek ki. Az idei év eredményei között említette, hogy zökkenőmentesen indult be az új agrártámogatási rendszer. Emlékeztetett arra, hogy a 2022-es évet sújtó, soha nem látott mértékű aszály után idén elegendő csapadék hullott, ami rendkívül fontos a jövő évi termés szempontjából is. Ebben az évben Ukrajna Európába irányuló exportja okozott nehéz gabonapiaci helyzetet, ezért tartja fenn a magyar kormány az importkorlátozást, és tovább küzd egy uniós szintű belső piaci védelemért - mondta. "Hiába védjük mi a hazai piacot, ha mi is az unió piacán szeretnénk értékesíteni a mezőgazdasági termékeinket" - jegyezte meg.

Nagy István a jövőről szólva kitért arra is, hogy hagyományos növénytermesztésben a hatékonyságjavítás, közös inputanyag beszerzés, a rosszabb adottságú területeken pedig az alacsonyabb költséggel járó, kevésbé intenzív termesztéstechnológiák alkalmazása lehet indokolt. A főbb szántóföldi kultúrnövények esetében megoldást nyújthat a piacon keresettebb speciális fajták, magas fehérje- vagy rosttartalmú gabonák termesztése. "Át kell gondolni, hogyan lehet a termelésbe vonni a fő kultúrnövényeken kívül más szántóföldi kultúrákat is, legyen az szója, cirok, a pillangós virágúak, vagy éppen a szántóföldi növénytermesztés" - fogalmazott. A piaci nehézségek miatt szükségessé váló alkalmazkodás lehetőségei között említette az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, amelyhez jövőre támogatást lehet szerezni. "A burgonya- és hagymatermesztésre fókuszálva 2030-ra önellátóvá kell válnunk. Ehhez minden, de minden segítséget meg fogunk adni" - hangsúlyozta.

 

forrás: kormany.hu