Átadták Közép-Európa legjelentősebb rovarfehérje-feldolgozó üzemét Üllőn
2024. december 13. 18:16
A közel 30 millió euróból épült high-tech gyár mérföldkőnek számít a rovarfehérje-gyártó iparágban.
A magyar Agroloop Hungary Kft. hivatalosan is megnyitotta 13 ezer négyzetméteres takarmányfehérje-gyártó üzemét az üllői Aerozone Parkban. A 30 millió eurós beruházásból megvalósuló fejlesztés az első ipari mértékű takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó gyár Magyarországon. Egészséges állateledel-alapanyagokat és szerves talajjavító készítményeket állítanak elő körforgásos modellben, környezetbarát módon. Az itt előállított termékek az agrárium számos területén hoznak forradalmian új, fenntartható megoldásokat.
A takarmánycélú rovarpiac forradalmi robbanás előtt áll: szakértői becslések szerint az évtized végére az EU-ban eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.
Ennek egyik legfőbb oka, hogy – a fehérjeigény növekedése miatt – rendkívüli mértékben megnőtt a kereslet az alternatív fehérjeforrások iránt. Ilyen a jelenleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt is, csakhogy ezek elképesztően nagy ökológiai lábnyomot hagynak maguk után.
A megoldást a hatékony és környezetbarát takarmány alapanyag-előállítás jelentheti lokálisan elérhető biomasszából.
A magyar Agroloop Hungary Kft. hivatalosan is megnyitotta 13 ezer négyzetméteres takarmányfehérje-gyártó üzemét – fotó: Agroloop Hungary Kft.
Tökéletes körforgás: minden tényleges termékké alakul
Ezzel foglalkozik a magyar Agroloop, amely a környékén tevékenykedő élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit (pl. gyümölcstörköly, búzakorpa, káposztatorzsa) hasznosítja újra úgy, hogy fekete katonalégy lárvák etetésére használja.
Ezek a rovarok egy automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan, gyorsan fejlődnek és néhány nap alatt az alacsony értékű biomasszát (a melléktermékekből létrejött táplálékuk) magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át.
A magyar agrotech cég ebből állít elő prémium minőségű, hipoallergén takarmány-alapanyagokat házi kedvencek és haszonállatok számára, valamint olyan szerves talajjavító készítményeket, melyek – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítják ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit.
Magyarán a rendszerben nincs hulladék, minden tényleges termékké alakul: ez a körforgásos gazdasági modell pedig összehasonlíthatatlanul kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés.
„Csúcsidőszakban” 1,8 milliárd rovarlárva fejlődik zárt rendszerben
A takarmányfehérje gyártó vállalat most új mérföldkőhöz érkezett: négy évvel a cég alapítása után, 2024. december 13-án, Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnökének jelenlétében hivatalosan is megnyitotta az üllői Aeorozone Parkban található 13 ezer négyzetméteres automatizált üzemét.
Ide a különböző hazai élelmiszeripari termelők melléktermékeiből napi 120 tonna takarmány-alapanyag érkezik be a lárváknak, amelyek majd „csúcsidőszakban” 1,8 milliárdan fejlődnek majd mintegy 36 ezer ládában.
A feldolgozó üzemben a nagyságrendileg napi 150 millió lárvából havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A munkálatok heti 7 napon át, a nap 24 órájában zajlanak, az év szinte minden napján.
A jelenleg 35 főt foglalkoztató gyárba egy korszerű légmosó rendszert is telepítettek, amely biztosítja, hogy az üzemen kívül semmilyen kellemetlen szag ne érződjön.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke a megnyitón – fotó: Agroloop Hungary Kft.
Ha rajtuk múlik, nem fogunk rovarokat enni
„Két legyet ütni egy csapásra” – szól a mondás. Na, de hogyan üthetünk négy (és ráadásul) fekete katonalegyet egy csapásra? Erre ad választ az Agroloop tevékenysége: először is ez a most nyíló üzem élelmiszeripari melléktermékeket – azaz hulladékot – hasznosít, másodszor prémium minőségű állati takarmányfehérjét állít elő, amire óriási szükség van itt Európában, hiszen a fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent.
Harmadrészt az Agroloop a rovarok ürülékét is felhasználja: talajjavító granulátumot állít elő belőle, ami javít a talajok termőképességén. És végül, mivel az előállításhoz sokkal kevesebb termőföld szükséges, jelentős mennyiségű termőterület szabadul fel, amin nem csak állati takarmánynövényeket, hanem a mi életünket színesítő növényeket tudunk termelni. Így üt az Agroloop négy legyet egy csapásra” – mondta el a megnyitón dr. Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az üzemben munkálatok heti 7 napon át, a nap 24 órájában zajlanak, az év szinte minden napján – fotó: Agroloop Hungary Kft.
„Az elmúlt években számtalanszor megkérdezték tőlem, hogy fogunk-e rovarokat enni a jövőben? A válaszom röviden az, hogy Mi az Agroloop-nál azon dolgozunk, hogy erre ne legyen szükség. Meggyőződésünk, hogy ökológiai problémák kezelésének része kell legyen a rovar iparág, hiszen egy működő és fenntartható, alternatív fehérjeforrást tudunk kínálni a haszonállatok és házi kedvenceink számára.
A jövő természetes erőforrását biztosítjuk számukra. Azáltal, hogy minden alapanyagot 100 km-es körön belülről hozzuk, és megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a CO2-kibocsátás, újrahasznosulnak az eltékozolt szerves élelmiszerek melléktermékei, kevesebb esőerdőt vágnak ki, mérséklődik a hazánkba irányuló génmódosított szójafehérje-import – nyitotta beszédét a gyármegnyitó ünnepségen Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.
„Ha definiálnom kellene magunkat, nem agrár- vagy technológiai cégnek nevezném az Agroloopot, hanem fenntarthatóságot előállítónak. Minden döntésünk alapvető kérdése az, hogy fenntartható-e, amit teszünk? Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új dimenziókat nyithat a hazai agrár- és élelmiszeripar fejlesztésében és a klímaváltozás mérséklésében egyaránt.
Az üzem megnyitásával amellett, hogy igyekszünk kiszolgálni a növekvő globális keresletet, az is célunk, hogy meghonosítsuk az ipari méretű rovartenyésztést a közép-kelet-európai régióban és hosszú távon a világ élvonalába kerüljünk” – tette hozzá a szakember.
30 millió eurós beruházás, melyben többen is hittek
Az Agroloop 2020-as alapítása óta több millió euró tőkebevonáson van túl, a befektetőik között megtalálhatóak kockázati tőketársaságok és stratégiai partnerek is: köztük az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap is, akik osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében. Ezen felül az UniCredit Csoport az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund, EIF) aláírt keretgaranciájával segíti az agrotech céget. Az általuk nyújtott milliárdos tőkeinjekciót és finanszírozást az Agroloop a fekete katonalégy lárvatenyésztési és -feldolgozási tevékenységének bővítésére, illetve technológiájuk továbbfejlesztésére fordítja.
A vállalat szerződött partnerei közül kiemelt szerepet tölt be a régiós takarmánypiac egyik meghatározó vállalata, a szintén magyar UBM, amely stratégiai partnerként támogatja a rovaralapú termékek bevezetését és eljuttatását a haszonállat-takarmánygyártás piacára.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Olcsó import tojásokkal veszélyezteti a magyar piacot a Penny Market
2024. június 06. 12:38
Olcsó külföldi étkezési tojások jelentek meg a Penny Market magyarországi bolthálózatában, és az üzletlánc e lépése alkalmas lehet arra, hogy kaotikus állapotokat teremtsen a hazai tojásárakban. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint a Penny Market piaci magatartása inkorrekt, mert a belföldi tojáskínálat megfelelő, így az üzletlánc a számára szükséges tojásmennyiséget itthonról is be tudná szerezni.
Milyen szerepe van a helyi alapanyagoknak a vidéki vendéglátásban?
2023. augusztus 25. 15:39
A Turizmus Bulletin 2023. évi 2. számának egyik tanulmányában a rövid alapanyagellátási lánc fontosságát mutatta be a szerző a magyar vidéki vendéglátás rendszerében.
Amint azt az ágazati felmérések igazolják, a fogyasztói kereslet folyamatosan növekszik a környezetbarát élelmiszerek iránt, mindez pedig számos változást hozott a vendéglátásmenedzsment területén is.