Átalakíthatja a rezsicsökkentés szabályait a kormány

2023. július 31. 11:59
Egy - a magyar kormány által az Európai Unió számára kidolgozott - tervezet szerint a kormányzat  a tavaly nyárhoz hasonlóan ismét változtathat a rezsicsökkentés szabályain.
 
Átalakíthatja a rezsicsökkentés szabályait a kormány
Mindez a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a REPowerEU nevű fejezetéből derült ki. Az anyagot csak nemrég tették közzé társadalmi egyeztetés céljából, és a Portfolio vette észre. A portál szerint a tervezet értelmében minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé tennék, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett árú éves fogyasztás (évi 2523 kWh) felett. Mint írták, ennek a reformnak „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy az emberek fogyasztói tudatosságát növeljék, és arra ösztönözzék őket, hogy akkor vegyenek áramot, amikor az olcsó a piacon.
A dokumentum szerint a kormány mindezt középtávon tervezné megvalósítani, konkrét dátumokat nem jelöltek meg. A tervezetben egyébiránt összesen 14 reformot és 14 beruházást vázoltak, és a program célja az lenne, hogy elősegítsék az orosz energiahordozókról való leválást mintegy 2600 milliárd forintnyi uniós forrással – idézi az Index.
 
Többek között vázoltak egy olyan energiahatékonysági pályázatot is, miszerint 224 milliárd forintból legalább 20 ezer ingatlant megújítanának, és optimalizálnák az energiafogyasztásukat. Ezzel a korszerűsítéssel évente mintegy 171 GWh-t terveznének megspórolni.
 
A 14 reform közt tételesen az alábbiakat sorolták fel:
  • Az energiaközösségek kibővítése;
  • Az aggregátorok szerepének erősítése;
  • A szabályozási tartalékpiacok termékstruktúrájának megújítása az új típusú rugalmasságok piacra lépésének elősegítése érdekében;
  • Jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez;
  • Az okosmérők szabályozásának átalakítása;
  • A hidrogén jogi kereteinek biztosítása;
  • A megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezése;
  • A biogázra/biometánra vonatkozó stratégia kidolgozása;
  • A dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása;
  • Hálózati tarifák megállapítása;
  • A hálózati csatlakozási eljárás harmonizálása;
  • A geotermikus szabályozási keret fejlesztése;
  • Lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere;
  • Zöld készségek.
 
A 14 beruházás pedig az alábbiakból tevődik össze:
 
  • Villamos energia hálózatfejlesztés és digitalizálás;
  • Nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítése;
  • Gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai;
  • Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése;
  • Ipari parkok energetikai célú zöldítése;
  • Zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítése;
  • Zöld technológiák alkalmazása;
  • Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései;
  • Hidrogén beruházások;
  • Zöld gazdaság emberi erőforrásának megerősítése;
  • Földhő hasznosítása;
  • Középületek energiahatékonysági fejlesztése;
  • Lakosság energiahatékonysági beruházásai;
  • Vasúti szakaszok villamosítása.

A dokumentum kiadásának előzménye az volt, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlást küldött az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak is a helyreállítási terveikkel kapcsolatban – olvasható egyebek mellett.

 
forrás: agrotrend.hu / Infostart

Kapcsolódó cikkek

Díjeső! Íme a legjobbra értékelt magyar borok listája

2023. június 12. 14:42
3 platina és 11 arany elismerés a Decanter World Wine Awards-on.
 
Rekordszámú érmet nyertek a magyar borok a Decanter World Wine Awards keretében, Londonban! – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

4 napos munkahét? Mi lesz a munka törvénykönyvével?

2023. március 27. 12:17
Egy furcsa per nyomán akár négy naposra is csökkenhetne a munkahét.
 
Pihenőidő matematika
Márciusban az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a munkavállalók a napi pihenő időn kívül heti pihenőidőre is jogosultak, és a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt kell kivenni, ami úgy alakíthatja a pihenőidő matematikát, hogy a pénteki munkaidőnek tizenhárom órakor törvényesen véget kellene érnie - számolt be róla az Index.hu. A lap T. Fodor Gábor munkajogászt idézte, aki a HR Portálnak elmondta, hogy a magyar munkajogi törvényeket minden valószínűség szerint módosítani kell majd, harmonizálva őket az uniós joggal, és nem mellékesen lehetővé téve a közszféra dolgozói számára a túlórapótlékukhoz való hozzájutást.