Laufer Tamás alelnök beszámolójában kifejtette, a mesterséges intelligencia gyorsléptékű térhódítása egyfajta fenyegetettséget, ugyanakkor kihívást is jelent a társadalom számára.

Egyre több ágazat veszi termelésbe, az ismert hátulütői mellett – pl. munkahelycsökkenés – pedig ki tudja milyen nem ismert, nem várt negatív hozadéka lehet a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásának, természetesen figyelembe véve és mérlegelve előnyeit és hasznosságát.

 

Tömören kifejtette a szövetség célját: lobbitevékenység és az innovációt népszerűsítő események megszervezése – utóbbit az Innovációs Nagydíjjal és az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiával példázta.

 

Lantos Csaba energiaügyi miniszter globális szintű gazdasági átrendeződésről, új rend formálódásáról beszélt, ami Európa olcsó energiájának a végét jelenti.

 

Új jövőképre lesz szükség az energetikában, amelyben a miniszter szerint a fenntarthatóság, az ellátás-biztonság és a megfizethetőség fog dominálni.

Az ellátás-biztonság kapcsán kiemelte az EU 71 százalékos importfüggőségét, ami Magyarországon 76 százalék – ezt tarthatatlannak titulálta. Ugyanakkor ennek ellenpontozásaképpen rávilágított az ország gáztároló-kapacitására, ami tagállami szinten az egyik legnagyobb, és a két irányú, nagy nyomású gázvezetékeinkről is szót ejtve elmondta: Szlovénia irányától eltekintve a környező országok felé kiterjed. Az európai kelet–nyugati irányú gázvezeték-hálózat a háború hatására vertikálisan, észak–déli irányban is létrejött, ennek metszetében található Magyarország, és ezt az előnyös pozíciót szeretné a Kormány érvényesíteni a kereskedelmi piacon.

 

Jelezte, hogy Magyarország számára jelentős kihívás az elektromos áram iránti növekvő igény.

A hazai napi fogyasztás átlagosan 5000-6000 megawatt, ennek a felét tudjuk a hazai koncepcionális erőművekből biztosítani. A napelemrendszerben látja a jövőt, de annak hazai kihasználtsága jelenleg nem üti meg a 20 százalékot. Napjainkban 4750 megawatt a hazai ipari és háztartási napenergia-kapacitásunk, csakhogy 2030-ra az uniós klímastratégia tervben az Európai Unió felé 6,5 gigawatt üzemi kapacitást vállaltunk, azonban Lantos Csaba szerint ezt a mértéket akkora jóval meg haladjuk.  

 

Összességében az energiaszuverenitásra való törekvés Magyarország célja, ennek eléréséhez, a megnövekedett energiaigények kielégítése érdekében, Paks I. üzemidejét meghosszabbítják, valamint a kormány elkötelezett a Paks II. projekt mielőbbi megvalósításában. Az atomenergia mellett (amely nélkül véleménye szerint nincs fenntartható klímapolitika) az energiadiverzifikációhoz geotermikus energiára, belföldi földgáztermelésre, a biogáz-biomassza használatra, a tisztaszén és a hidrogén széles körű hasznosítására, valamint a vízerőművekre van szükség.

 

Az eseményen átadták a Magyar Innovációs Szövetség Média díját is, amit ezúttal a TV2 csatornán látható Innovátor című magazinműsor kapott az innováció-fejlődés minőségi népszerűsítéséért.

 

Forrás: magyarmezogazdsag.hu