Az agrárium halála lehet a TTIP és a CETA

2016. december 12. 08:42
A nagy húsipari cégek tönkretehetik az európai gazdákat, s veszélybe kerül a kontinens élelmiszer-biztonsága

Veszélybe sodorják az európai mezőgazdaságot és a kistermelőket a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények – húzták alá észak-amerikai civil szervezetek szakértői egy konferencián Budapesten. Sharon Treat, a Mezőgazdasági és Kereskedelempolitikai Intézet amerikai szervezetének vezető tanácsadója és Sujata Dej, a Kanadaiak Tanácsának kereskedelempolitikai kampányfelelőse abban egyetértett, hogy ezek a megállapodások az olyan kis, nyitott gazdaságokra jelenthetik a legnagyobb veszélyt, mint amilyen a magyar.

A hústermelők versenyképessége csökken

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közt tárgyalt TTIP következtében várhatóan megnő a transznacionális húsipari vállalatok hatalma, ennek nyomán pedig fokozódik a vállalati koncentráció és bővül az ipari hústermelés – derült ki egy friss tanulmányból. A Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összefoglaló rámutatott, a vámliberalizáció miatt az európai hústermelők versenyképessége csökkenni fog, növelve a nyomást az európai szereplőkre, hogy még iparosodottabb és olcsóbb gyártási folyamatokat alkalmazzanak, amelyek a lakosságra hárítják a járulékos környezeti és egészségügyi költségeket. Emellett a TTIP meggyengíti és fellazítja az érvényben levő előírásokat, különösen az állatjólét, a génmódosított élelmiszerek, az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy területén.

A tanulmány szerint az ágazathoz kapcsolódó munkajogi és környezetvédelmi szabályozás sem Európában, sem a tengerentúlon nem megfelelő, így mindenképpen megerősítésre szorul. Az amerikai tárgyaló felek valószínűleg nem elégszenek meg kevesebbel, mint amit a csendes-óceáni térség országaival kötött szabad kereskedelmi egyezmény (TPP) esetében elértek. Ez a megállapodás tovább nehezíti a zéró tolerancia érvényesülését a génmódosított termékekkel, így az állati takarmánnyal szemben, amely aláássa az EU régóta vállalt elköteleződését az elővigyázatosság elve iránt. A TTIP érvénybe lépése után előreláthatólag sokkal nehezebb lesz közérdekű szabályokat alkotni olyan technológiákhoz, mint a génszerkesztés vagy a klónozás. Az egyezmény rendelkezései befagyaszthatják a jogalkotást, így például akadályokba ütközhet a húsipari termelés szabályozása a klímaváltozás miatt. A befektetőállamok vitarendezési mechanizmusa (ISDS) pedig minden bizonnyal kudarcra ítéli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a globális húsipar növekvő hatalmát igyekeznek kordában tartani.

Kisgazdaságok helyét a nagyüzem

Az EU és Kanada közt kötendő CETA az európai élelmiszer-biztonságot veszélyezteti – a problémát körüljáró tanulmány főbb gondolatait a Védegylet Egyesület foglalta össze. A kisgazdaságok helyét a nagyüzemi gazdálkodás veheti át. Kanadában az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménynek (NAFTA) köszönhetően 1988 és 2007 között háromszorosára, 11 milliárd dollárról 33 milliárdra nőtt a mezőgazdasági export volumene, miközben a nettó termelői jövedelem kevesebb mint a felére esett vissza, a mezőgazdasági termelők felhalmozódott adóssága pedig megduplázódott ugyanebben az időszakban. A kanadai családi gazdaságok száma ugyanakkor erősen megcsappant: míg 1970-ben 366 ezer ilyen gazdaság működött, addig 2011-ben már csak 204 ezer. Mostanra a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiállomány nagy része hatalmas mezőgazdasági nagyüzemekben koncentrálódik. Vannak olyan hizlalótelepek, ahol több mint 20 ezer szarvasmarhát tartanak, másutt 5-10 ezer sertést, egyes telepeken pedig akár 100 ezer baromfit is összezsúfolnak kis helyen. A CETA nyomán várhatóan még több kis, családi gazdaság tűnik el Kanadában és az EU-ban. Előreláthatólag azokat az országokat érinti majd leginkább a megállapodás, amelyekben jellemzően kisebb gazdaságok működnek, ahol a gazdák egzisztenciája az életvitelszerű gazdálkodástól függ, mint például Magyarországon.

Kanadában ráadásul lazább az állatvédelmi szabályozás, mint az Európai Unióban; miközben mintegy 700 millió állatot vágnak le fogyasztási célból, az önkéntesen vállalt állatjóléti előírások megszegése nem jár semmilyen szankcióval. A CETA hatálya alatt Kanada azt a húst exportálja majd, amelyet ilyen körülmények között termelnek. Az európai hústermelők így ezzel az olcsóbb, ám kevésbé humánus gyakorlattal lesznek kénytelenek versenyezni.

 
mno.hu

Kapcsolódó cikkek

Jobb minőségű kenyereket vásárolhatunk június végétől

2017. június 20. 09:02
Komoly változásokat eredményeznek a hazai élelmiszeriparban a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai. A 2017. június 22-én hatályba lépő szabályozás értelmében az egyes termékek összetevőinek arányát lényegesen meg kell emelni annak érdekében, hogy az emberek valóban jó minőségű kenyerekhez jussanak hozzá. Ludwig Klára, a JÓkenyér pékmestere úgy látja, hogy jövőben a vásárló tényleg azt kapja, amiért fizet, ugyanakkor az eddig megszokott kenyerek íze is más, markánsabb lesz.

Mivel lehetne trendivé, ne adj' isten szexivé tenni az üzemi tanács intézményrendszerét?

2018. április 06. 07:37
Tényleg. Mivel is? Hát a nevet ugye buktuk, mert törvény rendezi, és általában valamilyen kellemetlen asszociációval társul. Akkor viszont nem sok más maradt: a tartalommal kell villantani! De persze előtte jó lenne tisztázni, mi haszna van az ÜT-nek?