Az agrárminisztérium felkészült az aszálykár enyhítésére

2019. április 05. 08:02
A mostani csapadékszegény időszakban az Agrárminisztérium által az elmúlt években folyamatosan fejlesztett agrárkár-enyhítési rendszer nyújt segítséget.

Az elmúlt időszak csapadékszegény időjárása miatt a 2019. kárenyhítési évben a termelők eddig közel 550 aszálykárt jelentettek be, mintegy 24 ezer hektár területre, míg az elmúlt év hasonló időszakáig aszálykárra csupán 1 kárbejelentés érkezett 41 hektár területre – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

A mostani csapadékszegény időszakban az Agrárminisztérium által az elmúlt években folyamatosan fejlesztett agrárkár-enyhítési rendszer nyújt segítséget. Az egyes növények vegetációs időszakában felmerülő aszály miatti károkat – így az őszi vetésű növények kárait – csökkentheti az agrárkár-enyhítési rendszer, amelyhez a károsult termelőknek az alábbi lépéseket kell megtenniük.

A növény károsodását, annak észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton be kell jelenteni a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően. Ha a termelő a kárbejelentést az Egységes kérelem elektronikus felülete nyitva állásának időszakában kívánja benyújtani, akkor az ügyfélazonosítóval rendelkező károsultnak először az Egységes kérelmet kell benyújtania és csak azt követően tehető meg a kárbejelentés. Ebben a falugazdászok is segítséget nyújtanak.

Fotó: AFP

A növény vegetációs időszakában bekövetkezett aszály és a növényben bekövetkezett kár között ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia, amelyet a területileg illetékes kormányhivatal a termelői kárbejelentést követően igazol. Az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán a termelők és a hatóságok számára településekre lebontva közöl információkat egyes, a kárenyhítési rendszer által kezelt kedvezőtlen időjárási jelenségek, köztük az aszály bekövetkezéséről is, amelyek az ellenkező információk bizonyításáig alkalmazandók a kárenyhítési eljárásban.

Ha a termelő által határidőben bejelentett aszálykárokat a területileg illetékes kormányhivatal is visszaigazolja, akkor a 2019. kárenyhítési év végén ezen károk után kárenyhítő juttatás vehető igénybe akkor, ha további támogatási feltételek is teljesülnek. Ezek közül a legfontosabbak:

  • a kárenyhítési rendszerben való tagság,
  • a károsodott növény 30 százalékos hozamcsökkenése (terméskiesése) és 15 százalékos hozamérték-csökkenése (termelésiérték-kiesés),
  • a kárenyhítési hozzájárulás szeptember 15-ig történő megfizetése,
  • az aszályhelyzetről a miniszter október 31-ig közleményt ad ki az adott térségre vonatkozóan,
  • a károsult november 30-ig benyújtja a kárenyhítő juttatás iránti igényét.

A 2019. kárenyhítési évi tagság az április 9-én nyíló Egységes kérelem elektronikus felületen megadott terület- és növényadatok alapján dől el (kötelező tagság), vagy a felületen megtett nyilatkozattal hároméves időtartamra önkéntesen is a rendszer tagjává lehet válni.

Az aszálykár-bejelentéssel leginkább érintett megyék az Alföldön találhatók: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 150 kárbejelentést tettek 9 500 hektár területre, ezt követi Csongrád megye 200 kárbejelentéssel 6700 hektár területre, majd Békés megye 120 kárbejelentéssel 3200 hektár területre. A termelői kárbejelentések elsősorban az őszi vetésű szántóföldi növényeket érintik: a legnagyobb kár az őszi káposztarepcét érte (1100 kárbejelentés 11 ezer hektárra), ezt követi az őszi búza (710 kárbejelentés 7500 hektárra), majd az őszi árpa (200 kárbejelentés 1400 hektárra).

 

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Össze kell hangolni a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság fejlesztését

2019. június 20. 08:20
A vízgazdálkodást és a mezőgazdaságot egymással összhangban kell fejleszteni – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán, egy szakmai konferencián, Budapesten.

Greenpeace: a kormány állítsa le a földeladás előkészületeit

2015. október 30. 10:29
A Greenpeace 2014. április 23-án demonstrált a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt a kishantosi mintagazdaság elpusztítása ellen. A szétosztott kishantosi biovetőmagokból 2000 helyre jutott az országban.