Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítésére kell használni a Közös Agrárpolitika eszközeit

2019. december 02. 10:32
Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése az egyik legfontosabb célja az agrárpolitikánknak, hiszen ennek sikeressége kulcsszerepet játszik jövedelemtermelő képességük növelésében. Mind a gazdaságpolitikai, mind az agrárpolitikai eszközöket ennek fényében fejlesztjük, és ezt szeretnénk a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után elérhető eszközrendszerével is segíteni - mondta el Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nyilvános kuratóriumi ülésén.

Feldman Zsolt az agrárium kihívásai között megemlítette a generációváltást, a precíziós technika minél szélesebb körben történő alkalmazását és a klímaváltozás hatásaira való hatékony stratégiák kidolgozását. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a közös agrárpolitika (KAP) a legfontosabb fundamentumát jelenti a hazai és az európai mezőgazdaságnak. Kiemelte, hogy a gazdaságpolitikai és agrárpolitikai döntések és intézkedések meghozatalakor leginkább azt tartják szem előtt, hogy javítsák a mezőgazdasági termelők megélhetését.

Kép letöltése
 
Fotó: Fekete István

 

Az államtitkár beszélt arról, hogy az ennek eléréséhez rendelkezésre álló eszközök jó része csak a KAP keretrendszerében működtethető, ugyanakkor nemzeti hatáskörben is számos lehetőség van, mint például az öntözésfejlesztés előmozdítása vagy a birtokaprózódás megállításának kérdése. A KAP-ról elmondta, egyszerre szabályoz és egyszerre biztosít forrásokat, valamint egyszerre kell vele a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági növekedés céljait segíteni. Miközben a mezőgazdaság az egyik legnagyobb elszenvedője a klimatikus és környezeti változásoknak, mégis feladata a környezet és a mezőgazdasági termelés közötti összhang elősegítése, a termelő tevékenységgel járó környezeti terhelés csökkentése a következő időszakban – tette hozzá.

Ismertette, hogy a zömében kisebb gazdasági szereplőkből álló agrárszektorra egyre erőteljesebb nyomást helyez az élelmiszerkereskedelem és élelmiszeripar fokozódó koncentrációja, a mind nagyobb méretű piaci szereplők gazdasági fölénye. Ezzel szemben sikeres fellépni akkor lehet, ha egyszerre lépnek előre ezek a gazdálkodók a technológiai fejlesztés, az egymással való együttműködés és szakmai tudás fejlesztése terén, ugyanis így lesznek versenyképesek.

Kép letöltése
 
Fotó: Fekete István

 

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság által tavaly előterjesztett európai uniós költségvetés kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot, hiszen 2020 után az uniós források jelentősen kisebb részét fordítanák közös agrárpolitikára. Míg jelenleg az EU-s költségvetés 35 százalékát fordítják az agráriumra és az európai élelmiszertermelés fenntartására, az új időszakban ez a mérték alig haladná meg a 28 százalékot. Ez a forrásmegvonás mind Magyarországot is negatívan sújtaná, ezért hazánkkal együtt már összesen 20 tagállam közösen tiltakozik a Közös Agrárpolitika forrásainak csökkentése ellen. Az EU új agrárpolitikájára vonatkozó jogszabályok tárgyalása2020 második felére, végére zárulhatnak le. A késés miatt a Bizottság átmeneti szabályozás bevezetésére tett  javaslatot, ezért a támogatási rendszerben egy átmeneti évvel mindenképpen számolni kell – hangzott el.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Hét hónap agrár-külkereskedelme a mérlegen

2019. november 26. 08:36
Agrárexportunk 10 százalékos idei bővülése jórészt a gabona és a gabonatermékek, valamint az olajos magvak kivitelének az átlagot lényegesen meghaladó bővüléséből származott, jóllehet a magasan feldolgozott termékek kivitelének átlaghoz közeli vagy azt meghaladó bővülése is segítette a kivitel erősödését.

Fontos a biomassza alapú gazdaság fejlesztése

2020. november 16. 09:43
Magas szintű Európai Uniós szakpolitikai fórum alakuló ülésén mutatta be Magyarország a hazai BIOEAST kezdeményezés eredményeit. A fórum célja a biomassza alapú gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó tagállami tapasztalatcsere, melynek jelentősége az Európai Zöld Megállapodás miatt egyre inkább felértékelődik - fogalmazott Juhász Anikó helyettes államtitkár, az online konferencia magyar résztvevője.