Néhány évvel ezelőtt egy cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy mire (nem) elég manapság egy angol nyelvvizsga, és hogy milyen nyelveket érdemes megtanulnia annak, aki magas presztizsű, jól fizető állásban szeretne elhelyezkedni. A statisztikák egyértelműen azt mutatják, az angol mellett a francia és a német nyelv a legkeresettebb, főleg a vállalati szektorban – ám a skandináv és ázsiai nyelvek is feltörekvőben vannak. Most ismét megvizsgáltuk, pontosan mire számíthatnak a munkavállalók 2024-ben, és persze azt is, hogy milyen elvárásokat támasztanak a munkáltatók velük szemben.

 

Továbbra is elvárásnak tekinthető az angol nyelvtudás, sőt, a munkáltatók egyre magasabb szinten várják el azt. „A globális munkakörnyezet és a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás miatt az angol nyelvtudás már nem csupán előnyt jelent, hanem alapvető követelménynek számít számos iparágban, különösen a multinacionális vállalatoknál és a nemzetközi szolgáltató központokban.  – mondta el Bodor Fruzsina, a Prohuman Zrt. képviselője.

 

Ám Nógrádi József úgy gondolja: hiába elvárás manapság az angol nyelv, egyre többen kapnak úgy diplomát, hogy nincs használható nyelvtudásuk, még nyelvvizsgával sem - miközben mind a nemzetközi cégek, mind pedig egyre több olyan hazai kis- és középvállalkozás, amelyek nemzetközi terepen szeretnének ügyfeleket maguknak, igényelné a tárgyalóképes angol nyelvtudást.

– hívta fel rá a figyelmet a Trenkwalder cégcsoport kereskedelmi igazgatója.

 

Sajnos ennek hiánya mind a mérnökök, mind a technikusok esetében a mai napig problémát jelent. A könyvelők, bérszámfejtők, kontrollerek esetében szintén komolyan válogatni kell, amikor angol nyelven is jól kommunikáló munkavállalókat keresnek a cégek. Aztán ott vannak még a recepciósok, asszisztensek, értékesítők, marketingesek, akiknél újfent egyre inkább elvárás a stabil nyelvtudás. Az IT, az energetika, valamint a telekommunikációs szektor pedig egyenesen angol nyelvű alapokon fut. Az EU és NATO tagság miatt köztisztviselőknél és katonáknál az előrejutás feltétele szintén az angol nyelvtudás – mondta el Nógrádi József.

 

Papíron már jól beszélünk, de a valóság mást mutat

Az azonban, hogy az angol mellett egy másik idegen nyelvet is beszéljen az adott munkavállaló, a magyar munkaerőpiaci környezetben meglehetősen ritka – hívta fel rá a figyelmet Bodor Fruzsina. Természetesen a két idegen nyelvet beszélők aránya szektoronként változó lehet, az üzleti szolgáltató központokba jelentkezők esetében ez az arány meglehetősen magas. Az ezekben a pozíciókban dolgozók között gyakran elvárás a többnyelvű kommunikációs képesség, más területeken jellemzőbb, hogy a jelentkezők egy idegen nyelvet beszélnek, amely általában az angol vagy a német.

 

Bodor szerint az elmúlt évek egyértelműen növekvő tendenciát mutattak a két idegen nyelvet beszélő munkavállalók számában, különösen a pályakezdők körében. A felsőoktatási rendszerben résztvevő hallgatók közül egyre többen vesznek részt külföldi tanulmányokat támogató programokban vagy önkéntes munkákban, amelyek hozzájárulnak idegennyelv-tudásuk elmélyítéséhez és gyakorlati alkalmazásához.

 

Abban Nógrádi József is egyetért, hogy az, aki legalább két nyelvet beszél, hatalmas előnyre tehet szert versenytársaival szemben, ám ő egészen más statisztikákról tud beszámolni ebben a tekintetben.

 

Szerinte még a 10%-ot is alig éri el a két idegennyelven tárgyalóképes munkavállalók száma, és nem érzi úgy, hogy ez az arány az elmúlt időszakban növekedett volna. Szerinte ezt az is gátolta, hogy a COVID-járvány alatt rengetegen kaptak úgy végzettséget, hogy nem kellett nyelvvizsgát tenniük. Igaz, egyre többen vannak, akik külföldön, vagy az online térben szereznek gyakorlati nyelvtudást. Nógrádi szerint viszont az oktatás nem látja el jól ezt a feladatot, pedig a legfőbb tudástőkét még mindig ennek a területnek kéne szolgáltatnia a munkaerőpiac felé.

 

Gáspár Gabriella munkaügyi coach szerint sokan vannak, akik két nyelvet tüntetnek fel az önéletrajzukban, ám csak nagyon kevesen vannak, akik valóban beszélik is azt. Azok számára viszont, akik tényleg jól beszélnek több nyelvet is, azt tanácsolja, hogy nagyon erősen hangsúlyozzák ki az önéletrajzukban, mert akár 30-40%-os bértöbbletet is jelenthet majd később. A szakértő szerint a magyar lakosság idegennyelv tudása más európai országokhoz viszonyítva erős lemaradásban van, még akkor is hátul kullogunk a sorban, ha csak a kelet-európai régiót nézzük. Azonban szerinte a fiatal korosztálynál nem olyan drasztikus a különbség más országokhoz képest, mint az idősebbeknél. Minél fiatalabb korosztályt nézünk annál többen beszélnek valamilyen más nyelven. Tehát - ha lassú is - de növekedő tendenciát lehet tapasztalni ezen a téren.

 

A legpiacképesebb az, ami „különleges”

A két szakértő között abban konszenzus van, hogy kétnyelvűség esetén az angol mellett a német nyelv a legelterjedtebb a magyar munkavállalók körében. Ezt követi a francia, a dobogóra pedig érdekes módon az olasz fért fel, amely valamivel népszerűbb, mint a spanyol. Ezzel szemben a diplomát nem igénylő munkakörökben, vagy a közigazgatásban az idegennyelvek nem tudása sem minden esetben kizáró ok.

 

A kínai és koreai nyelvtudás egyre népszerűbb a felsőoktatásban résztvevők körében, és a kereslet is folyamatosan növekszik iránta. 

 

Azonban általánosan elmondható, hogy azok a nyelvek, amelyeket csak egy adott országban beszélnek, mint például a holland, a portugál, a lengyel, a cseh vagy a görög, általában magasabb kereseti lehetőségeket kínálnak, mivel szűkebb a nyelvet anyanyelvi szinten beszélők köre. Az ázsiai beruházások növekedésével ugrásszerűen emelkedett a kereslet a kínai és koreai nyelvtudás iránt is. Azok a munkavállalók, akik ezeket a nyelveket tolmácsolási szinten beszélik, kiemelkedő kereseti szintre számíthatnak. – hangsúlyozta Bodor Fruzsina

 

Nógrádi szerint tulajdonképpen bármilyen nyelvvel lehet jól keresni, ha azt valaki tényleg magas fokon beszéli. Az ugyanakkor igaz, hogy az ázsiai beruházó cégek szinte mindegyike igényli a magyar-kínai vagy magyar-koreai nyelvismerettel bíró munkavállalókat. Ennek oka, hogy sem a kínai, sem a koreai vezetők nem beszélik magabiztosan az angolt, ez igaz még a japánokra is.

 

A szakértő úgy gondolja, szinte minden területen fontos a nyelvismeret, ám a turizmus és a vendéglátás klasszikusan olyan, ahol komoly szerepe van a magabiztos tudásnak. Újabban pedig ez az úgynevezett "SSC" szektorban, illetve a nemzetközi feldolgozóiparban és a "HORECA" szektorban is alapelvárás lett. Ha csak az angoltudást nézzük, az IT-szektor, a logisztika és a kereskedelem sem működhet nélküle. Emellett fontos szempont maga a munkakör – hogy annak betöltése során mennyire kell a külföldiekkel kapcsolatot tartani. Ha pedig valaki jól fizető, biztos állást szeretne, érdemes vagy olyan, ritkább nyelvet megtanulnia, amit más munkavállalók közül szinte senki, vagy olyat, amelyet egy bizonyos szektor képviselői nagy számban beszélnek.

 

Gáspár Gabriella tapasztalata szerint a mai világban az országhatárok már nem szabnak határt az álláskeresésnek, sokan távmunkában dolgoznak, valamint egyre több nemzetközi cég veti meg a lábát hazánkban. Ezek a jelenségek is mind abba az irányba mutatnak, hogy érdemes idegen nyelvek tanulásába fogni, mert ez a “befektetés’ megtérül a munkaerőpiacon. A nyelvtanulás egy könnyen és gyorsan elkezdhető folyamat, semmilyen előképzettség, felvételi, szakirány nem kell hozzá. Ezért ő a negyvenes, ötvenes éveikben járó ügyfeleit is erre szokta bátorítani. Pár év alatt eljuthat valaki olyan társalgási szintre amivel már bátran megpályázhat olyan állásokat, amiknél idegennyelv tudás szükséges – összegezte gondolatait a munkaügyi szakember.

 

forrás: penzcentrum.hu