Mindez azon a szakmai esten hangzott el, amelyet az Erste Bank Hungary Zrt. tartott Tiszakécskén, a siófoki rendezvény után immár másodszor. Ide invitálta a térség gazdálkodóit, hogy találkozzanak és információkat osszanak meg egymással. Vajon jó befektetés-e hosszú távon a termőföld? –  tette fel a kérdést Hollósi Dávid, az vezetője, az est házigazdája. Az Agroinform.hu is ott volt Fazakas Péter (Erste Agrár Kompetencia Központ, elemző), Báthory György (Nitrogénművek Zrt., növényvédőszer-kereskedelmi üzletág-igazgató) és Umenhoffer Péter (AXIÁL Kft., marketingigazgató) előadásán.

Mire alapoz a bank a földfinanszírozásnál?

Azért is aktualitás téma a termőföld, mert nagyrészt túl vagyunk a Földet a gazdáknak programon – kezdte bevezetőjét Hollósi Dávid. Tudjuk, hogy 185 ezer hektár terület került magánkézbe az államtól, 260 milliárdos vételáron. Ez országosan 1,4 millió forintos átlagárat és 9 ezer eladott földrészletet jelent, amely a hazai szántóterület 4 százaléka. 200 milliárdot hitelből finanszíroztak a gazdálkodók. „El is tűnődtem azon, mennyi mindent finanszíroz a bank, de csak egyetlenegy olyan van, amelyet  húsz évre, és ez a föld.” Sokan úgy vélik, hogy ez a támogatási rendszer miatt van. Pedig pont erre nem tudnak alapozni, hiszen változhat – és változik is! –, mint annyi minden más 20 év alatt.

Hollósi Dávid: amikor alacsonyak a kamatszintek, és most nagyon-nagyon alacsonyak, akkor alternatív befektetési formák törnek utat maguknak – fotó: Agroinform.hu

Mire alapozunk a földfinanszírozásnál? – tette fel a kérdést. Előzör is arra, hogy a földnek alapvetően nincs amortizációja. Ezzel összefüggésben jövedelemtermelő képessége sem romlik az idővel. Természetesen helyes agrotechnológia mellett, hiszen hosszú távon ki lehet zsigerelni a földet – jegyezte meg. Bővíthetetlen erőforrás, amelynek kínálata adott, kereslete pedig egyre inkább növekvő – sorolta tovább. És ráadásul érvényes rá az a kockázatkezelési gondolatmenet is, amelynek a végén az áll, hogy a legértékesebb termelőeszközünk, és érzelmileg kötődünk hozzá. Szeretjük birtokolni, többet jelent számunkra, mint egy gép vagy egy épület – emelte ki.

Miért jó befektetés a föld?

Két tábor vitatkozik azon, hogy jó befektetés-e 20-50 évre a termőföld. Az igennel válaszolók azt mondják, hogy érdemes a termőföldbe fektetni, mert óriási áremelkedés várható. Mivel érvelnek? A népességnövekedéssel; a fejlődő/harmadik világ felzárkózásával, amely által a fajlagos élelmiszer-kereslet ugrásszerűen növekedhet, valamint a klímaváltozással, amely nehezíti a termelést, az élelmiszerkínálat nem tud a várt ütemben bővülni. A földek művelésből való kivonásának folytatódása is áremelkedést generál, hiszen egyre fogy a termőföld mennyisége. Az Európai Unióban a statisztikák szerint 180 hektár földet vonnak ki naponta utakra, infrastruktúrára, lakóparkokra stb. Ráadásul a bizonytalan világban stabil, kincsképző funkciója is van a földnek.

Miért nem jó befektetés a föld?

A másik tábor szerint nem fog növekedni a termőföld ára, sőt csökkenhet is. Indoklásuk szerint még jelentős hatékonysági tartalékok vannak a földekben. A precíziós gazdálkodás elterjedése is jelentősen növekvő termeléssel jár. Az újabb és újabb hibridek szintén fokozzák a hozamot. Hatalmas termelési potenciállal „ugrásra készen” áll Ukrajna is a szomszédban. Aztán ott vannak a föld nélküli termelési rendszerek is, már teljesen elfogadottak. A kamat pedig a mostaninál csak magasabb lehet – idézte a kételkedők érveit.

„Nem lennénk bankosok, ha nem néznénk meg, hogyan befolyásolják a föld árát a pénzügyi tényezők.” Elöljáróban annyit: amikor alacsonyak a kamatszintek, és most nagyon-nagyon alacsonyak, akkor alternatív befektetési formák törnek utat maguknak – hívta fel a figyelmet. Majd Fazakas Péterhez fordult, mondja el, hol tartanak jelenleg a földárak, és milyen tendenciák érvényesülnek.

A 2,5–3 millió/ha fölötti ár esetében azért már meg kell nézni, ér-e annyit

A Földet a gazdáknak-program számszerű eredményeiből kiindulva Fazakas Péter először a földárveréseken kialakult megyei átlagárakról beszélt, két adatot kiemelve. Az egyik az, hogy

az 1,4 millió forintos országos átlagár csaknem 40 százalékos áremelkedést jelent

a KSH 2015-ös földárszintjeihez képest. A másik pedig az, hogy ez a növekedés nagyon ingadozó mértékű. Van, ahol 2 millió forint fölötti vagy a közeli megyei átlagárakat láthattunk, máshol pedig még az 1 millió forintot sem érte el. Természetesen lehetnek ennek egyedi okai is. Például egy nagyobb befektetői csoport vásárolt egy adott területen, és ez felhúzta az árat. Hol voltak a legmagasabb földárak?

A Hajdúság legjobb területein 4-5 millió forintos átlagárral is találkoztunk,

Csongrád, Békés megyékben, illetve a Kisalföldön láttunk 2-2,5 millió forint körüli átlagárakat. Ami az adatokból még  érdekes, hogy a földárverések nagyon nagy része Fejér megyében zajlott.

Fazakas Péter: ha egy átlagosnál 10 aranykoronával jobb földminőségünk van, az 400-500 ezer forint pluszt jelent hektáranként, minden más körülmény változatlanságát feltételezve ­– fotó: Agroinform.hu

A földminőség és árak összefüggéséről elmondta: a megyei adatokból az is kitűnik, hogy a jobb minőségű földek esetében mindig magasabb árszint realizálódik. Ha a 2013-as, 2014-es, 2015-ös, illetve a Földet a gazdáknak program átlagárszintjeit összehasonlítjuk, itt is láthatók viszonylag magas áremelkedések az előző évihez képest. Ha megnézzük a leggyengébb és a legjobb minőségű földterülettel rendelkező megyéket, akkor árban 500-700 ezer forintnyi különbséget láthatunk hektáranként, földminőségben pedig 13-15 aranykorona közötti eltérést. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy aranykoronával jobb földminőség 40-50 ezer forint/hektár árdifferenciát jelent. Ezt egy egyszerű példával illusztrálta: ha egy átlagosnál 10 aranykoronával jobb földminőségünk van, az 400-500 ezer forint pluszt jelent hektáranként, minden más körülmény változatlanságát feltételezve.

Végül azt mutatta be, hogyan érvényesült az átlagméret a földárverések során. A nagyobb táblák esetében több olyan tényezőt azonosítottak, amelyek többletértéket eredményezhetnek. Ilyen például a gépesítettségi optimum, az öntözési beruházás megtérülése, a logisztikai költségek minimalizálása és a vetőmagtermesztés lehetősége. Már 40-50 hektáros táblaméret esetén kialakult a magasabb árszint, amely átlagosan 300 ezer forint hektáranként.

A 2015–2016-ban tapasztalt számottevő földáremelkedésben szerepet játszottak a csökkenő kamatszintek, a kedvező banki finanszírozású konstrukciók, a hosszú távú áremelkedésre spekulálók és az a tény, hogy a szigorú jogi szabályozás ellenére sokan hozzáfértek az árverésekhez. Az úgy látja, hogy a földárak még így sincsenek túlzottan magas szinten. 2,5-3 millió forint/ha az a határ, amely fölött „azért meg kell nézni, miért is ér ennyit ez a föld, hogy racionális tranzakciónak tűnjön” – zárta előadását Fazakas Péter.

A párhuzamos import olcsóbbá teszi a növényvédő szereket

Báthory György: a glifozát és a kén toronymagasan vezeti a felhasznált növényvédő szerek mennyiségének listáját – fotó: Agroinform.hu

Báthory György, a Nitrogénművek Zrt. a növényvédőszer-kereskedelmi üzletág-igazgatója a párhuzamos importból behozott növényvédő szerekről beszélt. Mint elmondta, jelenleg 488 hatóanyag engedélyezett az EU-ban, Magyarországon 265 hatóanyag és 974 növényvédő szer (2014-es adat). A glifozát (gyomirtó) és a kén (gombaölő) toronymagasan vezeti a felhasznált mennyiségek listáját.

A párhuzamos importról kifejtette: olyan lehetőség, amely az alapengedély tulajdonosán túl más forgalmazó számára is jogosultságot ad a behozatalra. A termelőnek ez azért előnyös, mert azonos termékhez alacsonyabb áron juthat hozzá. A „paralel import” termékek minőségére ugyanaz a garancia vonatkozik, nem befolyásolja az a körülmény, hogy ki hozza forgalomba. A jótállás a gyártó felelőssége – hangsúlyozta Báthory György.

Tízből kilenc gazda szakemberhiánnyal küzd

A mezőgazdaságban is mind erőteljesebben jelentkező munkaerőhiányról beszélt Umenhoffer Péter, az AXIÁL Kft. marketingigazgatója. Ismertetése szerint tízből kilenc gazda szakemberhiánnyal küzd. Ennek fő oka, hogy évente kevesebb mint 500 diák végez mezőgépész területen, noha ennek csaknem tízszeresére lenne szükség. Az alapvető bajok közé sorolta, hogy túlkoros a szektor, hiszen 50 év feletti az átlag életkor; alacsony az iskolázottsági szint; a fiatalok nincsenek motiválva és csak elütik az időt az iskolában; hibás a géphasználat; tönkreteszik a gépeket a kezelők; rosszak a gazdasági döntések.

Umenhoffer Péter: a duális képzés, valamint a gyakornoki és az ösztöndíjprogram nagy segítség a munkaerőhiány felszámolásában – fotó: Agroinform.hu

A megoldást segíti, hogy a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elindította a Legyél te is mezőgépész! programot, a Földművelésügyi Minisztérium pedig hiányszakmának minősítette a mezőgazdasági gépész szakmát. Ezek legfontosabb eleme a duális képzés, a gyakornoki és az ösztöndíjprogram – ismertette Umenhoffer Péter, az AXIÁL marketingigazgatója.

agroinform.hu