Az Agrárium 2016 elnevezésű gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai alapján 2016-ban 9 ezer gazdasági szervezet, valamint 416 ezer egyéni gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet, a szervezetek száma 11 százalékkal nőtt, míg az egyéni gazdaságok száma 16 százalékkal csökkent az előző, 2013. évi összeíráshoz képest – közölte Tóth Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vidékfejlesztési, mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztályának szakmai tanácsadója keddi sajtótájékoztatóján. 
Mint mondta, a gazdasági szervezetek 68 százaléka tekinthető szakosodott növénytermesztőnek, 17 százaléka pedig szakosodott állattartónak. Az egyéni gazdaságok fele növénytermesztő, 37 százalékuknak az állattartás a meghatározó jövedelemforrása. Az egyéni gazdaságok 46 százaléka saját fogyasztásra, 54 százaléka értékesítésre is termel. (Ez az arány 2013-ban is hasonló volt.)

Az összeírásból egyebek mellett kiderül, hogy míg 2010-2013 között a 2500 hektár feletti területen gazdálkodó szervezetek száma csaknem felével, az általuk használt terület a nyolcadával csökkent, addig az elmúlt három évben számuk majdnem újra a felével, használt területük pedig 40 százalékkal esett vissza. Az egyéni gazdálkodók 2016-ban átlagosan 7,6 hektáron gazdálkodtak egyenként, ami mintegy harmadával emelkedett három év alatt. Az egyéni gazdaságok művelik a földek 58 százalékát.
A területalapú támogatások és részben az új földtörvény hatásával összefüggésben a gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe három év alatt 310-ről 253 hektárra csökkent.

A szántóföldi vetésszerkezetben a gabonafélék és gyökérnövények aránya az elmúlt három évben csökkent, helyüket a zöldségfélék és takarmánynövények vették át. Jelenleg a vetésterület mintegy 60 százalékán gabonanövényeket termesztenek. (Magyarországon a szántó 3,75 millió hektár.)
A mezőgazdasági terület 15 százaléka gyepterület, amelynek többségét egyéni gazdaságok használják. A gyepterület átlagos nagysága 2013 óta a gazdasági szervezeteknél 117-ről 83 hektárra csökkent, ugyanakkor az egyéni gazdaságoké 6,3-ról 8 hektárra nőtt. A konyhakert használata a gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan visszaszorult.
Szőlőtermesztéssel többségében egyéni gazdálkodók foglalkoznak, ők művelik a terület több mint háromnegyedét. Ezeknek a földterületek többsége nagyobbrészt 0,8 hektár körüli kis gazdaság. A gazdasági szervezetek birtokában átlagosan 21 hektár szőlőültetvény van.
Gyümölcsöst az egyéni gazdaságok 18, a gazdasági szervezetek közel 14 százaléka művel. Arányuk 2013-hoz képest az egyéni gazdaságok esetében jelentősen, 5,0 százalékponttal nőtt. A 76 ezer hektár gyümölcsös mintegy háromnegyedét az egyéni gazdaságok művelik. Az egyéni gazdaságokban az átlagos birtokméret 0,9, a gazdasági szervezetek esetében 18 hektár.

A felmérés adatai szerint 2700 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezet és 256 ezer egyéni gazdaság foglalkozik állattartással. A főbb állatfajok közül a szarvasmarha 821 ezer, a sertésállomány hárommillió alatti (2,9 millió), míg a baromfiállomány 46 milliós. Az állatállomány nagysága most nagyobb, mint három évvel korábban volt. Az állattartó gazdasági szervezetek száma negyedével több lett, míg az egyéni gazdaságoké hatodával csökkent a három évvel ezelőtti összeíráshoz képest.
A mezőgazdasági tevékenységet végző összes gazdasági szervezet 13, az egyéni gazdaságok 4,0 százaléka tartott szarvasmarhát, és ez az arány nem változott jelentősen a 2013-as adatokhoz képest. A szarvasmarha-állomány 62 százalékát gazdasági szervezetek tartják. Sertést a gazdasági szervezetek 8,0 százaléka tartott 2016-ban, számuk a három évvel ezelőtti másfélszerese.
A 110 ezer sertéstartó az egyéni gazdaságok 27 százalékát jelenti. A sertések csaknem háromnegyede a gazdasági szervezeteknél van.
Az 1,2 milliós juhállomány 87 százalékát egyéni gazdaságokban tartották. A juhot tartó gazdasági szervezetek száma 548, míg az egyéni gazdaságoké 24 ezer volt.
A baromfifélék közül a tyúkok 31, a ludak 45, a kacsák 48, míg a pulykák 17 százalékát tartották az egyéni gazdaságok 2016-ban.

2016-ban a gazdálkodóknak továbbra is 31 százaléka 65 év feletti volt, míg a 35 év alattiak aránya 6,0 százalék. A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan, összesen 20 százalékkal csökkent az 55-64 éves korosztályba tartozók száma. Az elmúlt három évben a gazdálkodók mezőgazdasági végzettsége kedvezőbb lett. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2,7-ről 3,4 százalékra emelkedett 2013-hoz képest. A középfokú végzettségűek aránya 7,4-ről 10 százalékra nőtt, ugyanakkor a gazdálkodók háromnegyede továbbra is kizárólag a gyakorlati tapasztalatára támaszkodik.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke elmondta, idén nyáron másfél hónapig 3 ezer számlálóbiztos járta az országot, 1340 településen, mintegy 600 ezer címen fordultak meg, hogy összegyűjtsék a mezőgazdaságról az uniós és magyar igényeket kielégítő adatokat. Az összeírás költsége 743 millió forintot tett ki, a költségekhez az unió 1 millió euróval járult hozzá.

nak.hu