Az egészséges növényállomány megóvására a rendszeres permetezés, rovar- és gombaölő permetszerek gyakori alkalmazása volt eddig a megoldás, ez viszont jelentős környezeti terheléssel és nagy anyagi ráfordítással járt. Azonban miután a kutatóközpont munkatársainak sikerült azonosítaniuk a kártevő aggregációs feromonjának két komponensét, hatalmas erőlelépést tettek egy új, biológiai védekezési módszer kidolgozása felé.

A borókaszúnőstények közép- és utóbeléből nyert kivonatokat bioszenzoros gázkromatográffal elemezték a kutatók, majd a borókaszúcsápon aktívnak bizonyult komponenseket azonosították. Ezekkel viselkedési vizsgálatokat folytattak négykarú olfaktométerrel. A laboratóriumi eredményeket faiskolai ültetvényekben végzett szabadföldi csapdázásos kísérletekkel is megerősítették.

 

MINDKÉT VIZSGÁLATI MÓDSZERREL SIKERESEN BIZONYÍTOTTÁK AZ AZONOSÍTOTT KOMPONENSEK VISELKEDÉSI HATÁSÁT, ÍGY AZ AGGREGÁCIÓS FEROMONOK MEGLÉTÉT IS.

 

Kutatásaik úttörőnek számítanak a ciprusféléket károsító szúbogarak esetében, eddig ugyanis ismeretlen volt e rovarcsoport kémiai ökológiája – írja a kutatóközpont a tanulmányban.

 

Az áttöréssel lehetővé válik a borókaszú elleni új, biológiai védekezés kidolgozása.

 

A mostani eredmények  elősegíthetik a tuják és egyéb ciprusfélék gazdaságosabb, versenyképesebb, hatékony és környezetbarát termesztését.

 

A háztáji kertekben az esztétikai kár megelőzésére már a közeljövőben használhatóvá válhatnak az újfajta védekezési lehetőségek.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu