Az élő és élettelen környezetet egyaránt meg kell óvnunk

2024. október 14. 11:54
A biológiai sokféleség megóvása mellett kiemelten fontos a bolygónk több mint 4 milliárd évnyi múltjáról tanúbizonyságot adó kőzetek, ásványok, felszíni és felszín alatti vizek megóvása is – jelentette ki Balczó Bertalan az Agrárminisztérium helyettes államtitkára pénteken, a Magyar Természettudományi Múzeumban a Földtudományi Sokféleség Napja alkalmából tartott konferencián.
Az élő és élettelen környezetet egyaránt meg kell óvnunk
A rendezvényen a helyettes államtitkár kiemelte, az élő és élettelen természeti értékek védelme mellett fontos az is, hogy megértsük bolygónk működését. Mindehhez szükség van kutatásokra, ismeretterjesztésre és a szemléletformálási tevékenységre is. Ezt a célt szolgálják a geoparkok létrehozása, ahol a terepen mindenki a saját szemével nyerhet bepillantást Földünk múltjába.
 
Ezen keresztül felfedezhetjük a kapcsolatot az élő és élettelen természeti jelenségek és az emberi tevékenységek között, a bemutatóhelyeken pedig felismerhetjük mindennek globális összefüggéseit is
 – tette hozzá.
 
Balczó Bertalan beszédében arra emlékeztetett, hogy 20 éve jött létre a Nemzeti Geoparkok Globális Hálózata (GGN). Az UNESCO-val való együttműködésük eredményeként pedig 2015-ben indult el a Nemzetközi Földtudományi és Geoparki Program, illetve jött létre az UNESCO Globális Geopark cím, melynek Magyarországon három büszke birtokosa van: a Bakony-Balaton Geopark, a határon átnyúló Novohrad-Nógrád Geopark és a Bükk-vidék Geopark. A geodiverzitással kapcsolatos ismeretek széleskörű átadására kiváló lehetőséget biztosít immár két éve, hogy a Földtudományi Sokféleség Világnapját is megünnepelhetjük.
Az élő és élettelen környezetet egyaránt meg kell óvnunk - Országos  Erdészeti Egyesület
Balczó Bertalan (Fotó: Pelsőczy Csaba)
 
Az államtitkár az eseményen köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny keretében a földtudományi értékek megőrzésére helyezték a hangsúlyt. A rendezvény keretében mutatták be Veres Zsolt A Geokéktúra – Az Országos Kéktúra földtudományi értékek című könyvét is.
 
forrás: AM Sajtóiroda

Kapcsolódó cikkek

AZ AGRÁRERDÉSZET MINT LEHETSÉGES KIÚT AZ ÖKOLÓGIAI ZSÁKUTCÁBÓL

2022. december 01. 09:17
Az agrárerdészet az egyik kiút a nagyüzemi mezőgazdálkodás által létrehozott monokultúrákból, amelyek csökkentik, illetve lényegében megszüntetik a biodiverzitást, ezzel kisimítva utunkat az ökológiai zsákutcában.

Itt vannak a lesújtó számok: már ennyibe kerül a búza és a kukorica itthon

2023. január 18. 12:06
Továbbra is komoly gondok vannak a hazai agráriumban, főleg, ha az árakról van szó. 2022-ben egy bődületes drágulási hullám söpört végig a mezőgazdaságban, elég, ha csak a munkabérek emelkedésére, az energiaválságra vagy a súlyos aszályra gondolunk. Európa-szerte, köztük Magyarországon is hétről hétre láthattuk, ahogyan pusztulnak a növények a földeken, égtek ki a legelők, amik nem meglepő módon nem segítették a termelők helyzetét. Ami pedig a gabonanövényeket illeti, nem túl rózsás a helyzet, áremelkedésekkel és kiesésekkel találkozhattak a gazdák.
 
Az AKI adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 120 ezer forint/tonna (+19 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánykukoricáé 124 ezer forint/tonna (+36 százalék) volt 2023 január első hetében. A drágulás pedig tavaly is jól lekövethető volt, tulajdonképpen hónapról hónapra emelkedtek az árak a gabonák tekintetében, a kukorica pedig övön aluli ütést kapott, olyannyira, hogy még importra is szorultunk, ami korábban még nem fordult elő.