Az emberek harmada a minimálbért sem keresi meg

2018. november 09. 08:13
A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

A 2017. évben benyújtott adóbevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy munkával szerzett jövedelmek hogyan oszlanak el a társadalomban. Két kört vettek számításba az 5 millió adóbevallásból:

Minimálbér-emelés: mibe kerülne ez nekünk?
A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?
  1. munkaviszonyból származó bérjövedelmek. Ezen a címen 4,26 millió adózó vallott be jövedelmet.
  2. egyéb munkával kapcsolatos jövedelmek: ebbe soroltuk a külszolgálatért kapott jövedelmeket, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket (pl. személyes közreműködés ellenértéke, értékpapír formájában szerzett jövedelem, segítő családtagként kapott jövedelem), önálló tevékenységből származó jövedelmeket (kivétel az ingatlan bérbeadása), egyéni vállalkozóként szerzett jövedelem, őstermelőként szerzett jövedelem. Itt 551 ezer olyan adózó van, aki így szerzett jövedelmet.

Kevesen kapnak a minimálbérnél többet

A két kategória között jelentős átfedés van. Mindössze 271 ezer ember van, aki munkaviszonyból nem szerzett jövedelmet, de egyéb munkával kapcsolatos jövedelmet kapott.

Az SZJA bevallásban szereplő adatok szerint a munkaviszonnyal rendelkezők

  • 34%-a havi átlagban még a minimálbért sem kereste meg (1,45 millió ember)
  • 43%-a a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza (1,83 millió ember);
  • 23%-a keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kb. 981 ezer dolgozó keresett az átlagbér felett éves szinten 2017-ben.

Amennyiben a Policy Agenda által számított létminimum és társadalmi minimum értékeket bruttósítjuk, akkor azt lehet mondani, hogy a munkaviszonyból bérjövedelmet szerzők közül 2,67 millió embernek volt a létminimumnál magasabb az éves jövedelme, míg 2,04 milliónak a társadalmi minimumnál. (Fontos, hogy a létminimum és társadalmi minimum háztartási szinten mutatják meg az adott család helyzetét. Azonban jól kifejezi ez az adat, hogy bevételi oldalon milyen problémák vannak.)

Magas  béregyenlőtlenség

Kiderült az is, hogy a legjobban keresők annyit visznek haza, mint alulról nézve a társadalom majd kétharmada (65%). Átszámítva ez azt jelenti, hogy 426 ezer ember bérjövedelme feleltethető meg 2,8 millió emberének.

A torzképet jól mutatja, ha a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő.

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Hogyan jár el jogosan a munkáltató a fizetés nélküli szabadság kiadásakor?

2020. április 17. 08:17
Fizetés nélküli szabadság igénylése esetén járhat-e el úgy a munkáltató, hogy csak olyan igénylést vesz át a munkavállalótól, amelyen a kezdő dátumot úgy határozza meg, hogy az adott évre az összes szabadságot kiadja (tehát nem időarányosan). Az adott évi összes szabadság felhasználása után lehet csak igényelni a fizetés nélküli szabadságot?

Két kézzel szórják a pénzt erről a kártyáról a magyarok

2021. augusztus 12. 12:12
A feltöltést és a költéseket tekintve is rekord eredményeket ért ez júliusban a turizmus motorjának számító Szép-kártya, amely a korábbiakhoz hasonlóan ismét komoly segítség a belföldi forgalom élénkítésében, és hozzájárul ahhoz, hogy túlszárnyalja a tavalyi, rendkívül erős nyári szezont - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).