Az európai termelés jövőjét veszélyezteti a korlátlanul beáramló ukrán baromfihús és tojás
2023. augusztus 17. 14:23
Meg kell állítani az ukrán baromfihús és tojásimportot, az Európai Unióba korlátlan mennyiségben érkező termékek ugyanis nemcsak az uniós termelés jövőjét, így hosszútávon Európa önellátóképességét veszélyeztetik, hanem élelmiszerbiztonsági szempontból is aggályosak – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács.

Míg az uniós baromfiágazat szereplői szigorú élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti szabályok betartása mellett termelnek, addig az ukrán gazdákra nem vonatkoznak az EU előírásai.
Kontrollálatlanul áramlik az Európai Unióba az ukrán baromfihús és tojás. Az Európai Bizottság jelenlegi, az ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát érintő intézkedései azt eredményezték, hogy az ukrán beszállítás jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban. A liberalizáció előtt érvényben lévő uniós kvóta évi 90 ezer tonnára korlátozta az Ukrajnából származó baromfihús-importot. A vámok és a kvóta eltörlése óta azonban ennek többszöröse érkezett a háború sújtotta országból a közösségbe. Az uniós statisztika szerint 2022 júniusa, vagyis a liberalizáció kezdete óta eltelt egy évben az EU több mint 218 ezer tonna baromfihúst importált Ukrajnából. Ez jelentős hatással volt a csirkemellfilé árára az EU-ban, veszélybe sodorva az EU teljes baromfihúspiacát.
A tojás esetében még ennél is hajmeresztőbbek a számok: 2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig közel 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió. Ez azt jelenti, hogy csak idén márciusban majdnem annyi ukrán tojás érkezett a közös EU-s piacra, mint a 2021-es év egészében. Az import növekedése ráadásul az utóbbi hónapokban sem veszített erejéből, az idei első félévben 204 százalékkal több tojást importáltunk Ukrajnából, mint egy évvel korábban.
Az egyre erősödő importnyomás jelentősen beszűkítette a magyarországi és az európai termelők piacát, úgy, hogy a termékek nem teljesítik az uniós élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi előírásokat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács álláspontja szerint a háború sem indokolhatja, hogy az EU olyan politikai kedvezményt biztosítson Ukrajna számára, amely megengedi, hogy az Unió előírásainak és követelményrendszeszének nem megfelelő termékek juthassanak be a közösségbe. Az intézkedéssel ráadásul nem az ukrán népet, hanem néhány oligarchát támogat az EU.
Mindazon jogszabályoknak, amelyek az unió termelőire nézve kötelezőek, minden EU-ba érkező importtermék esetében is kötelezőnek és ellenőrzöttnek kellene lenniük. Ez nem csak a tisztességes és egyenlő verseny, hanem élelmiszerbiztonság szempontból és a fogyasztói érdekek miatt is elvárható. Nem megengedhető, hogy az európai normákat be nem tartó élelmiszerek tönkre tegyék az európai termelést!

A baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít munkát és megélhetést. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát és kacsát. Az ő érdekükben is fontos, hogy az Európai Bizottság a gabona esetében bevezetett importkorlátozást mielőbb kiterjessze a baromfihúsra és a tojásra is.
Amennyiben nem sikerül a következő mezőgazdasági években kivezetni az ukrán termékeket a belső piacról, akkor tartósan és érdemben fog átalakulni az uniós szántóföldi növénytermesztés és a baromfiszektor szerkezete.
Ezzel gyorsan, de számunkra fájdalmasan elhárul a mezőgazdasági akadálya Ukrajna uniós integrációjának. A politikai következményeit a határmenti országok fogják elszenvedni, a gazdasági előnyöket pedig azok a beruházók élvezik majd, akik már most figyelik az ukrán befektetési lehetőségeket.
A hazai baromfiszektorra nézve is fájdalmas következményei lehetnek az ukrán termékek térnyerésének. Ez a „bőrbe bújtatott takarmány” iszonyatos károkat okoz az európai, így a hazai termelésnek is. A hazai baromfitartók még a múlt évben magas áron megvásárolt takarmányt etetik, a magas termelési költségeket pedig az európai túlkínálat miatt nem tudják az átadói árakban érvényesíteni.

Az ágazat teljesítménye dinamikusan nőtt ez elmúlt évtizedben és a hazai szükségletet 30-40 százalékkal meghaladó belső ellátáson túl az agrárium egyik kiemelkedő exportteljesítményű ágazatának tekinthető. A baromfi termékpálya több tízezer családnak nyújt megélhetést Magyarországon.
Forrás: NAK közlemény
Kapcsolódó cikkek
Aratás előtt
2023. június 23. 13:42
A Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Juhász Zsolt műsorvezető kérdezte Mátrai Zoltán Somogy vármegyei gazdálkodót és Szigli Zoltánt az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezetőjét tapasztalataikról a számtóföldi növények állapotáról.
Szőlősgyörökön azt mértük, hogy eddig idén annyi csapadék esett, majdnem 400 mm, mint tavaly egész évben – ezt mondja Mátrai Zoltán Somogy vármegyei gazdálkodó.
Ismét dübörgött a padló a Legyél Te is agrárgépész! Országos Bajnokság döntőjén
2023. február 21. 10:27
A versenyben résztvevő gyerekekkel igyekeznek megismertetni és megszerettetni az agrárgépész hivatást.
Három év kihagyás után végre ismét személyes jelenlét mellett kerülhetett megrendezésre a Legyél Te is agrárgépész! Országos Bajnokság döntője, melynek a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem Tudástranszfer Központja és a Magyar Eszköz – és Gépfejlődéstörténeti Múzeum adott otthont Gödöllőn.
A Mezőgazdasági Eszköz – és Gépforgalmazók Országos Szövetsége által rendezett Bajnokság az idei tanévben is két kategóriában várta a versenyre jelentkező diákokat: a Junior Bajnokságban a 9. és 10. évfolyamos, míg az Országos Bajnokságban a felsőbb évfolyamos diákok mérték össze tudásukat. A két kategóriában összesen 30 csapat indult el: a JUNIOR Bajnokságra 14, míg az Országos Bajnokságra 16 csapat jelentkezett.