A britek kilépésével egy nagy befizető távozik az Európai Unióból, és egyéb szakpolitikai célok is elvonhatnak pénzt az agráriumtól. Számos tagállamnak ezért az a célja, hogy elsősorban megakadályozza a Közös Agrárpolitika főösszegének nagyarányú csökkenését. Távolról sem csak a pénzről van azonban szó. Fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a közös célokat, hatékony legyen és megfeleljen a legkülönfélébb szereplőknek, valamint elfogadható mértékű adminisztrációval járjon.

Az Európai Unió költségvetésének messze a legnagyobb fejezetét jelentő KAP révén viták várhatók az elosztható pénz mennyiségéről és az elosztás mikéntjéről egyaránt. A téma kapcsán természetesen kiterjedt tagállami egyeztetések is zajlanak. A Didier Guillaume francia mezőgazdasági miniszterrel folytatott nemrégiben lezajlott kétoldalú megbeszélés során a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a KAP-forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak marad­ni a globális piacon. Nem kér­hetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben csök­­kennek az uniós források – emelte ki Nagy István agrárminiszter. A hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országoknak közösen kell fellépniük a KAP-források megtartásáért és a gazdabarát, egyszerű szabályozásért. Mint ismert, Magyarországon több mint 100 ezren írták alá a gazdapetíciót, amelynek céljaival a kormány is egyetért.

Nagy István hangsúlyozta: a megfelelő KAP költségvetés mellett legalább olyan lényeges, hogy egyszerűbb legyen a források gazdákhoz történő eljuttatása. Hozzátette:

csökkenteni kell az olyan uniós előírások számát, amelyek szükségtelenül bonyolítják a forrásokhoz történő hozzáférést.

Egyetértettünk francia kollégámmal abban is, hogy az új KAP végrehajtási szabályainak valódi egyszerűsítést kell hozniuk mind a gazdák, mind pedig a kifizetésben közreműködő nemzeti hatóságok számára – emelte ki az agrárminiszter.

Az új hét éves uniós költségvetés és a KAP jogszabályi javaslatok vitája ősszel folytatódik Brüsszelben, amelyek során Magyarország Franciaországgal és a V4-ekkel közösen határozott álláspontot képvisel majd az agrárforrások megtartása és a megfelelő KAP szabályozás elfogadása érdekében.

Változások és heves viták várhatók az Európai Parlamentben az agrárium területén – jelentette ki Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A közös agrárpolitika jelene és jövője című kerekasztal-beszélgetésen.

Átcsoportosítást javasolnak

Kis Miklós hangsúlyozta, az agrártárca azon dolgozik, hogy minél több támogatás álljon a gazdák rendelkezésére. Hozzátette: a minisztériumnak van egy javaslata, ami az uniós költségvetési keretösszeg meg­emelése nélkül, átcsoportosítással plusz forrásokat juttathat az ágazat szereplőinek.

Az államtitkár igazságtalannak tartja, hogy egyre több feltételt állít az Európai Unió a gazdák elé, emellett pedig kevesebb pénzt juttatna az agrárium számára. Azt kell elérni, hogy a termelők könnyebben hozzáférhessenek a támogatásokhoz, az adminisztrációt pedig érdemben kell csökkenteni. Hozzátette:

Kis Miklós kitért arra is, hogy közös felelősségünk az agrárium megerősítése az unió belső piacain.

Kis Miklós korábban úgy nyilatkozott: Magyarország az uniós agrár­célokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni. – A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára elérhető uniós források ne csökkenjenek – tette hozzá az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az új Közös Agrárpolitika alakulása kapcsán.

Kis Miklós azt is elmondta: ma már biztos a csúszás, vagyis, hogy az eredeti elképzelésekkel és menetrenddel ellentétben idén még nem lesz kidolgozott Közös Agrárpolitika. Az új Európai Bizott­ság novemberben kezdi meg a munkáját, ezért kizártnak tűnik, hogy még idén legyen elfogadott költségvetés. „Továbbra is legalább egy, de inkább kettő évnyi átmeneti időszakra készülünk. Ennek kapcsán nem is az a kérdés, hogy hogyan tudnánk ezt a folyamatot gyorsítani, hiszen ez nem tűnik reálisnak.

A mostani elképzeléseink alapján amíg az új KAP meg nem születik, addig a régi szabályokkal, de már az új időszak terhére lehetne a kifizetéseket eszközölni” – fejtette ki az államtitkár.+

 

 

Közös fellépés a régióban

A következő hét év uniós agrárköltségvetését nem szabad csökkenteni, minimum szinten kell tartani, akár az egyes országok hozzájárulásának emelésével is – mondta Nagy István a közelmúltban Bábolnán, ahol első ízben rendezték meg a Közép-európai Agrárkamarák találkozóját, hat ország részvételével.

A miniszter hozzátette: a közép-európai országoknak közös a múltja, közösek a problémái és az érdekei, ezért együtt kell fellépniük annak érdekében, hogy a gazdálkodás biztos megélhetést nyújtson a gazdák számára, és minőségi, hazai élelmiszer kerülhessen a lakosság asztalára. Mindezt a klímaváltozás megelőzésével és a fenntartható fejlődés figyelembe vételével kell elérni. A miniszter szerint

Közölte, ez a három szempont alapvetően összefügg: hiába vannak ugyanis meg­felelő szakpolitikai eszközök, ha közben jelentősen csökkennek a források, vagy ha az új támogatáselosztási modell nem eredményez majd a gyakorlatban könnyen végrehajtható, egyszerű szabályozást.

 

Nagy István elmondta: legalább ugyanilyen fontos, hogy olyan működőképes, pénzügyi kockázatok nélküli kifizetési szabályokat fogadnak el, amelyeken keresztül a lehető legegyszerűbben tudják eljuttatni a támogatásokat a gazdákhoz.